Orvosi Hetilap, 1859. szeptember (3. évfolyam, 36-39. szám)
1859-09-04 / 36. szám
vos izzadmány az érhártya hajszáledényeiből , minek fölvételére minket nemcsak a láttehetségnek rögtöni , minden fájdalom és észrevehető izgatás nélküli megzavarása jogosít, hanem az érhártya hajszáledényi rendszerének ilyetén sávos izzadmányokhozi hajlama is. Végre többé kevésbbé merő izzadmányok és új képletek is idézhetik elő a recze ezen elhelyezését. A támadás ezen utolsó módjára, melynek egészen más körfolyamata van s melynek fölismerése gyógytani tekintetben is igen fontos, később esetünk vázolásánál térendünk vissza. A recze-leválás következményei közül a láttehetség tökéletes vagy részletes megsemmisítését már említettük; részletes az akkor, midőn a baj az eleinte bántalmazott helyre korlátlódik, mi néha, de igen ritkán történik; tökéletes midőn az egész récze legelébb a lázideg belépte körül lassan lassan leválasztatik, s ez a leggyakoribb eset. Már félebb mondatott, hogy a tökéletes kiépülés csak addig tehető, míg az idegrécze állományában másodlagos változások nem jöttek létre , mi könnyen megfoghatólag ritkán fordul elő. — Behatóbb változások lassan, de biztosan jönnek létre, és a szemteke sorvadásához (atrophia bulbi) vezetnek mindannyiszor, valahányszor egy a recze megett bujálkodó új képlettel nincs dolgunk. Legelőbb is számos átláthatlan helyek támadnak az üveg testben, oly számosak, hogy sok esetben a vizsgálatnak teljesen hozzáférhetlenné válik az idegrécze. Ehez járul egy későbbi időszakban a hályogképződés mely előbb a lencse hátsó sarkpontjából indulva ki, csak lassan kint terjed el az egész lencsére és elnézve a már előbb megkeményedett magtól, puha állományt mutat. Mennyire fontos legyen puha hályogoknál az idegrecze működési képességének pontos, mégpedig igen pontos és részletes megvizsgálása a műtét előtt: a mondottakból kitűnik , de e helyen csak említés tárgya lehet. Az idegrecze leválásának oktana, ismereteink jelen állásában két támadási okba foglaltathatik össze. Az egyik már említettet képezik a recze mögötti kiömlések, legyenek azok bármineműek — tehát egy vis a tergo; a másik ellenkező irányban ható áll a reczének rendellenes előre vonatásában a mint ez az üveg test izzadmányainak vagy vérömlényeinek (Extravasate) töpörödésénél előfordul és feltűnőleg, legújabb időben a tüskhártyán sérülések után létrejövő hegképződések által. Szintúgy kétségen kívül áll, hogy mindazon állapotok, melyek a szemteke hosszabbodásához vezetnek, közvetlen eredményül recze-leválásokat hozhatnak elő (megkülönböztetésül az innen eredő edényhártya vérzéstől). Mindezen viszonyok, melyeket egy ily töredékszerű vázlatban nem tárgyalni de érinteni is alig lehet, ma a szemészetbeni szerfelett érdekes vizsgálatok egyik közép és kiindulási pontját képezik; mi ez esetben csak átalános átnézetét kívánjuk adni a recze-leválás tanának a mennyiben ez az előttünk levő kereset megérthetésére szükséges, melynek leírásához fűzendjük — minden kényszer nélkül — azon mozzanatait ez állapotnak, melyek eddig érintetlenek maradtak. (Folyt, következik.) BAL MOZGÉKONY VESE. (Ren mobilis sinister.) Közli Mr. Saary A. községi orvos Dunavecsén. A magyar orvosi irodalomban a mozgékony veséről értekezlet még nem történt ; noha Oppolzer tanár észleletei szerint, e baj többször fordul elő mint gyanittatik , azért a mozgékony vesét hiven ábrázoló egy kóveset , úgy hiszem mint ritkább tünemény, elég érdekkel bilánd , s azt nyilvánossá tenni kötelességemnek tartom. S. J-né 42 éves, erős, egészséges küllemű földművesnőhöz ez évi július 17-én idegizgatottsággal párosult epéscsorva láza orvoslásáért hivattam. Vizsgálatkor a has közepe táján egy daganatot találtam , melynek mikénti eredetéről tudakozódván, származását így adja elő. Ez előtt 10 évvel tartós mezei munka közben épen midőn szénát adott volna fel a boglyára , emeléskor suhogó érzés közt egy daganat csúszott elő a hasába , erre heves szúró fájdalmaktól lepeték meg, melyek őt a munka félbehagyására kényszeriték, s négy hétig ágyba fekvő beteg jön; a dag kezdetben fájdalmas volt, de négy hétre orvosi segély nélkül hasbeli fájdalmai megszűnvén a daganat jelenleg érezhető nagyságában megállapodott. Gyermekei egyet szült még e baja előtt. Bővebbi vizsga következőket mutatott : A hanyattfekvő beteg altestében a bal ágyéktájtól a köldöktáj felé, csaknem egészen az egyenes hasizom belszéléig felfelé a bordaívig, lefelé pedig a hasközép és hasalatti táj határvonaláig terjedő daganat van, mely állományára egyenlően kemény, felülete egyenletes sima. Alakjára peteképű, mellső lapja domború , kifelé néző széle élesen boltozott, mely egy felső külső és alsó belső kerekded tompa véggel végződik. Belszéle vájott, közepén a hasfalakon keresztül az ajkakat némileg észlelni lehet, de vizsgálata fájdalmas; különben a daganat a test fordulataiban osztozik. A daganat mozgékonyságáról könnyen meggyőződhetni, azonban mozgósítása nem minden irányban egyforma, legszabadabb mozgási téré a dagnak fölfelé esik a balporczalljba, ekkor alsó vége a köldökkel egyenlő magasságú ; kifelé nyomván a dagot, akkor az az ágyéktájba csusszan, s a beteg könnyebbültnek érzi magát, befelé pedig csaknem egészen a középhosszig mozgatható. Mozgósítása egkorlátoltabb lefelé, nevezetesen ha a dag a mélységbe nyomatik, s felső végét lefelé húzzuk , akkor észrevehető , hogy ez irányban mozgása gátolva van , hozzájárulván e kezeléshez rögtön a balcsíptát szúró , húzó fájdalma, mely a további kísérletet megakasztja. Erős foglalkozásra vagy hosszas testi mozgásra önkéntes fájdalmai a balcsiptájon belterjekre rendesen gyarapodnak, s öt ágyba kényszerítik; fájdalmai a beteg állítása szerint meleg eczettel áztatott párrali borogatásra megszűnnek; vizsgálatkor a dag nagyobb érzékenységet tanúsít, a légzés szembetűnő helyi változást a daganatra nem gyakorol. Baloldali fekvésnél, melyen leginkább fekhetik a beteg, a dag ki - - a bal ágyék felé húzódván, ez által az ágyéktáj merőbb , teljesebb lesz, ellenben jobb oldali fekvésnél az ágyéktáj laposabb , sőt mélyedt s benne daganatot észlelni nem lehet , hanem a has középvonalánál ; állítása szerint a beteg ez oldalán soká nem fekhetik, mert azt „gondolja, hogy beleit a daganat agyon nyomja." A porczallj változást a mozgékony dag által nem szenvedvén, akadály nélkül folytatja légzési mozgásait. Ha a beteg felül, a hasfalak összehúzódása következtében a daganat jelentéktelen , ellenben állás közben mélyebb fekvést vesz fel;menéskor húzó fájdalmak mutatkoznak. Legkedvesebb helyezete a betegnek a hátfekvés , baloldalt könnyebben s huzamosabban fekhetik mint jobb oldalt.