Orvosi Hetilap, 1860. november (4. évfolyam, 45-48. szám)
1860-11-25 / 48. szám
Pest, 1860. 29. sz. November 25. Előfizetési ár : helyben 4 frt. 50 kr., egész év 9 frt. vidéken félév 5 frt. egész év 10 frt uj pénzben. A lapot illető közlemények és fizetések bérmentesen küldendők. Hirdetések közöltétnek soronként 14 újkrért. Megjelenik minden vasárnap. Megrendelhetni minden cs. hír. posta-hivatalnál, mikesztőnél újtér 10-dik szám, és a kiadónál Deroityante?* 12-dik szám. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. IM~egyed-tte ‚“ "w AV» ■ »»■ -Tulajdonos és felelős szerkesztő : dr. Markusovszky Lajos. Kiadó : Müller Emil. Tartalom : Pödrődő fonalócz (Trichina spiralia), Leuckart után.— Könyvismertetések: Dr. Linzbauer F. X. Codex sanitario— medicinalis Hungariae. Ismerteti Irátai G.— Dr. L. Türck Prakt. Anleitung zur Laryngoscopie. Dr. Balogh K.-tól. — Lapszemle: Villám húgyhólyag hűdés és hurut ellen, Perequin-től Vilanymérgezés Reves 1-től Apróbb szemelvények . Tárcza : Az orvos tanuló ifjúsághoz. — Eckstein Fr. orvos tr. életrajza. Dr. Bene Ferencztől. — Vegyesek. PÖDRŐDŐ FONALOCZ (Trichina spiralis), egyike az ember izmaiban tenyészé s reá nézve legveszélyesebb bélférgeknek. Az emberben tenyésző fonalférgek (nematoidea) ezen legkisebbike, mely J. Hilton londoni demonstrator által már 1832-ben fölfedeztetett, de melynek nevét s határozottabb leirását Owen angol koncznok csak 1835-ben ismertette meg , újabb időben 1860- ban egy elég terjedelmes értekezés tárgya lett, melyet a kitűnő természetbúvár dr. Leuckart Rudolf giesseni tanár tett közzé.’*') Azon fontosságnál fogva, melylyel ezen, az ember minden állati izmaiban előjövő bélféreg a gyakorló orvosra nézve bír, jónak véltük ezen értekezésből a tudni méltót t olvasóink számára összeállítani. A fontosság Leuckart következő szavaiból (i. h. 53.1.) legjobban kitűnik: „Kísérleteim első váratlan eredménye óta nem kételkedtem, miszerint a trichina épen nem tartozik az emberi test ártatlan vendégei közé, hanem hogy azt annak legfélelmesebb (furchtbarsten) ellenségei közé kell sorolni.El Hilton (1832) a trichina első fölfedezője, egy 70 éves ember mellizmaiban apró fehér testecseket talált nagy mennyiségben, melyek Vb vonalnyi mekkoraságú tömlők (Ivysten) gyanánt tűntek fel, s melyeknek tartalmát 1 —1/2 vonalnyi hosszú csigaszerűen csavart — pödrődött — fonalférgek képezték. Owen (1835) ezen állatkáktól, miket e trichina spiralis-nak első nevezett el, még minden világos állati szervezetet megtagadott, azt írván róluk: tubo intestinali, genitalibusque inconspicuis. De már a reá következő évben Favre angol búvár kimutatá, hogy Owen vizsgálatai hiányosak, s hogy e fonalóczok három szakaszú bélhozammal s oly szervvel bírnak, mit petefészeknek (ovarium) kell tartani. Az angolok fölfedezéseit nem sokára azután a német búvárok is igazolták; nevezetesen Henle (1835) az apró izomtömlők féregtartalmát, és Bischoff (1840) a férgek bonyolódott alkatát. Elvégre 1851-ben Kölliker és Siebold Zeitschrift für wiss. Zoologie czímű folyóiratában a fonalócz boncztani monographiája jelent meg Luschkától. Luschka értekezése két állítmány által tűnt fel leginkább, melyeknek egyike igaz, másika hamis volt. Igaz az, miszerint az állat véknyabb testfele a mellső rész, és néma hátsó, amint ezt az előtt hitték hamis, hogy a fonalócznak szája és allélnyílása nincs, hogy ennél fogva elől-hátul vakon végződik, mi Farretana irányában valóságos visszalépés a trichina ismeretében. Ezt azért hoztuk fel, hogy megmutassuk egyrészt azt , mily lassan és ingadozva halad néha valamely állat ismerete; másrészt azért, hogy figyelmeztessük olvasóinkat az észlelet nehézségeire, melyek miatt még oly kitűnő górcsővizsgáló is mint, Luschka tévedhetett. Minden eddig fölemlített vizsgálók 1832 —1852- ig, a trichinat tökéletesen kifejlett, önálló állatnak hittek, ámbár annak támadása és szaporodása előttök még megoldatlan rejtély volt. E rejtélyességet még inkább növelte a fonalócz csak egyes ritka esetekbeni előjövetele, minél fogva azt inkább csak bonczolatnál előforduló pathologikus curiosumnak tekintették, s az emberi szervezetre nézve, melyben azon ideig kizárólag találtatott, teljesen jelentéktelennek (!) tartották. De a kisérletek, melyek atalán az egész bélféreg -tanban hatalmas reformot idéztek elő, névszerint Küchen mesternek kisérletei a hólyagfarkok (cysticercus) átalakulására nézve galandóczokká (taenia), a trichinát illető nézeteknek is lendületet adtak s új döntő kísérletekre vezettek. Karöltve a fonalócz-ismeret ezen állat-kisérleti lendülettel, s értéket kölcsönözve ennek a gyakorló orvosra nézve is, járt Németországban azután tett 48 *) Untersuchungen über Trichina spiralis, zugleich ein Beitrag zur Ivenntniss der Wurmkrankheiten. Von Prof. Dr. B. Leuckart. Mit 2 Tafeln. 1860. Leipzig und Heidelberg C. F. Winter.