Orvosi Hetilap, 1902. március (46. évfolyam, 9-13. szám)
1902-03-02 / 9. szám
ORVOSI HETILAP 1902. 9. sz. terjedés. A másik az, a midőn az elsődleges eczemás területtől, ép bőrterületek által elválasztva, kisebb-nagyobb távolságban, egy vagy több helyen az elsőhöz hasonló tünetü és lefolyású eczema lép fel. Ezt a magyarázatára felállított »hypothesis után reflex útján való tovaterjedésnek (az eczemát pedig „reflex-eczemának, „Tochter-Eczem“-nek) nevezzük. Ezen utóbbi terjedési módot Kaposi1 a következőképen magyarázza : „ . . . oder die Erkrankung steigert sich zugleich dadurch, dass an entfernten Körperstellen neue Ausbrüche erfolgen.“ „Um letzteres zu begreifen, muss mann wissen, dass mit dem Auftreten eines acuten Eczems das Hautorgan in der Weise krankhaft alteriert wird, dass dasselbe nunmehr auf geringe Hautreize. . ., auf dem Wege reflectorischer Gef assalter ation, von Eczem befallen wird.“ „Insbesondere zeichnet sich in dieser Beziehung das Gesicht (Ohren, Augenlieder) aus, das sofort reflectorisch an Eczem erkrankt, wenn an einer entfernten Körperstelle, z. B. am Scrotum ein acuter Eczemausbruch stattgefunden hat.“ Körülbelül ugyanezt mondja Hebra H. :2 „ . . . Tritt an einer Extremität, und speciell an einer Gelenkbeuge ein acutes Eczem auf, oder wird es dort künstlich hervorgerufen, so findet man einige Tage später auch die correspondierende Stelle der anderen Seite in der gleichen Weise erkrankt. Diese Erscheinung lässt sich nur so erklären, dass das zweite Eczem reflectorisch durch Fortpflanzung des Reizes längs der Nerven zum Centrum und von dort auf die andere Seite projiziert aufgetreten ist. Als Analogen wären die sympathischen Augenaffectionen anzusehen“. Kromayer3-ni\ a következőket találjuk: „ . . . Nehmen wir als Beispiel eine oberflächliche Hautentzündung hervorgerufen durch die Behandlung einer Hautwunde mit Jodoform. Trotzdem nach den ersten Zeichen der Entzündung alles Jodoform aufs sorgfältigste entfernt und die weitere Anwendung streng vermieden wird, schreitet die Entzündung weiter, anfänglich per continuitatem, später sprungweise, so dass bei ursprünglichem Sitze etwa auf der Hand, plötzlich das Gesicht, der Hals oder der Oberkörper ergriffen wird. Sie kennen diese Verbreitungsart bei den Hyperaemien, bei welchen sie auf vasomotorischem Wege entsteht. Supponieren wir einen tropho-reflectorischen Einfluss, so erklärt sie sich zwanglos auch bei den Entzündungen“. Egy másik helyen ismét a következőket mondja: „Anstatt einer trophisch-reflectorischen Störung können wir auch vielleicht verständlicher und anschaulicher von erhöhter Reizbarkeit, oder reizbarer Schwäche der Haut sprechen. Durch den localen Reiz und die nachfolgende locale Entzündung ist nicht nur die betreffende Hautstelle in einem Zustand reizbarer Schwäche versetzt, sondern die ganze Haut, oder doch Theile, besonders benachbarte sind mitergriffen“. Ha még fentieket kiegészítjük Hebra következő nézetével: „Aus dem symmetrischen Auftreten der Eczeme, gewöhnlich gleichzeitig an beiden Körperhälften, lässt sich auf eine ursprüngliche Betheiligung des Nervensystems schliessen. . . und es wird deshalb kein zu gewagter Schluss sein, wenn wir uns zu den Ausspruch berechtigt glauben, dass auch bei der Eczemerzeugung die krankhafte Innervation die Hauptrolle spielt“, akkor ezen idézetekkel körülbelül teljes képet adtam a bécsi dermatologíai iskolának e kérdésben elfoglalt álláspontjáról, mely röviden a következőkben foglalható össze: Azon heveny, secundaer eczemák, melyek az inger direct behatása és ennek eredményeként fellépett primaer, heveny eczema helyétől távolabb eső helyeken lépnek fel, ép területeket mintegy átugorva, létrejöveteliiket annak köszönhetik, hogy egyrészt az inger behatása, másrészt az erre fellépett primaer eczema a területük körébe tartozó bőridegvégekben oly izgalmat létesítenek, mely az idegutakban a centrumba jutva, ott vagy az egész köztakaróra vagy ennek csak egyes — a secundaer eczemákra praedilectionalis — helyeire kiterjedő angioneurotikús (Kaposi) vagy trophikus (Kromayer) zavart hoz létre, oly zavart, mely az egész köztakarót, illetve ama bizonyos területeket vagy csak alkalmassá teszi az eczema gyors képződésére bármily csekély ingerre, vagy már maga is eczemát idézhet elő. Ez a reflex-eczema-theoria. Ezen theoria mellett szólnának a heveny eczemának symmetrikus területeken való fellépése, a köztakaró legnagyobb részének vagy az egész köztakarónak a heveny primaer-eczema fellépésekor eczemával való gyors reactiója enyhe ingerekre, mint nyomás (?), dörzsölés (?), vakarás (?), vízzel való érintkezés stb., az eczema kifejlődését megelőző és az eczemát végig kísérő nagyfokú viszketés, végül az ú. n. neurotikus eczemák létezése. Ilyenekül fogják fel ugyanis a fogzással, a pubertással, a terhességgel, a klimax-szal, hysteriával stb. összefüggésbe hozott eczemákat. Daczára e theoria plausibilitásának, daczára ezen mellette szóló körülményeknek, még sincs ez általánosan elfogadva. Nem tartja valószínűnek Weid ТЫ, nem mer mellette határozottan nyilatkozni Jarisch, de különösen nem fogadják el a franciák, közöttük elsősorban Besnier,- aki - idevonatkozó nézetét egész terjedelmében idézem - a következőket mondja: „Már megjegyeztük más helyen, hogy ezen magyarázat nem állja meg helyét, nincs semmi bizonyítékunk arra nézve, miszerint csupán azáltal, hogy a köztakaró valamely részén egy acut, vagyis a fejlődés legkezdetlegesebb stádiumában levő eczema van jelen, a köztakarónak egy más része is az eczema hatalmába fog kerülni. Lehetséges, hogy ezen másodrendű fellépése az eczemának ugyanolyan eredetű, mint aminő az első volt, de lehetséges az is, hogy okai még csak később lesznek meghatározhatók, de semmiesetre sem szükséges, hogy reflectorikus transfert felvételéhez folyamodjunk, mely egyébként is csak a homológ pontokra nézve volna magyarázatnak tekinthető. A legvalószínűbb az, hogy az inficiált eczema góczból származó mikrobás és toxikus természetű anyagok úgy a közvetlen, mint a távolabb eső sphaerákba jutnak és ez által létesítenek eczemás izgalmat, részben vegyi úton, részben pedig úgy, hogy a bőrnek kevésbbé ellentálló pontjain, vagyis a tüszőnyílások helyein inoculatio útján praeeczematosus primaer és mikrobás eredetű epidermitiseket létesítenek.“ Amint tehát látjuk, a secundaer heveny eczemák fellépésének oka még nincs teljesen tisztázva. Minden kétséget kizáró bizonyítékokkal sem a reflextheoria hívei, sem ellenzői nem rendelkeznek. A reflextheoria érvei csak látszólagosan szólnak mellette, épen úgy alkalmazhatók ellene is. Vegyük azokat sorba. Nézzük először a symmetriát. Bizonyító-e a bőrbetegségek symmetricitása idegbefolyás mellett? Vegyük a leggyakoribb bőrbetegségek egyikét, a scabiest. Ezen betegség localisatioi symmetrikusok, de kinek juthat eszébe ezt idegbefolyásnak tulajdonítani. De a scabies localisatios helyén viszketni is szokott, ami vakarásra ingerel, ezen inger pedig elégséges, hogy ugyanezen helyeken a vakarás nyomán excoriatiok, elszórt hyperaemiás miliaris göcsök és ezekbe való beoltás útján impetigok stb. lépjenek fel, amelyek természetesen szintén symmetrikusok , azért ezen esetben sem fogja senki, azt hiszem, a symmetria alapján ezeket reflectorikus idegbefolyásnak tulajdonítani, hanem azonos inger azonos reactiójának egyenlő anatómiai, physiologiai és — tegyük hozzá — pathologiai viszonyok között levő symmetrikus kőrterületeken, továbbá kívülről jövő fertőzés következményeinek. Íme a példa arra, hogy lehet kívülről jövő okból származó bőrelváltozás a köztakaró symmetrikus területein reflectorikus idegbefolyás nélkül is. De ott van a gépgyári munkás, a nyomdász, aki terpentinnel dolgozik, nemde e közben mindkét kezét igénybe veszi, a mosónő két kézzel mos szódás vízben, a lépcsőházakat mosogató nők, kik ezen munkát térdelve térdig feltúrt ruhában végzik, mindkét kezükkel, alkarjukkal, sőt részben csupaszon maradt alszárukkal is érintkezésbe jönnek az erős lúgköves vízzel, ezeknél ha már fellép e szema a terpentin, a szódás, a lúgköves víz behatása után az egyik kézen, alkaron, alszáron, az volna a feltűnő, ha a másikon is fel nem lépne, reflex nélkül, csupán a fenti ingerek direct behatása következtében. És így végig mehetünk nagyon sok eczemán, amelyeknek direct okát felismertük, anélkül, hogy a reflextheoriát kellene magyarázatul alkalmaznunk a symmetrikus fellépés megakadatolására. 149