Orvosi Hetilap, 1902. október (46. évfolyam, 40-43. szám)

1902-10-05 / 40. szám

641 ORVOSI HETILAP 1902. 40. sz. Deczember 21-dikén Réczey tanár a Trendelenburg-féle tampon­­canulenek a tracheába való előzetes bevezetése után a daganat eltávolí­tásával a műtét második szakaszát hajtotta végre. A szájnak szájtátóval történt kitárása és a szájzugoknak elvonása után Réczey tanár — mint azt minden nyelv műtéténél tenni szokta — a nyelv alkalmas előhtízhatása és biztos rögzítése czéljából a nyelv septumán vastag selyemfonalat húzott keresztül. A daganatot ezután ollócsapásokkal egészben távolította el. A vérzés jelentékeny volt, mely azonban hideg bórvízzel való öblögetésre és a sebnek tamponálására megszűnt. Dec­ember 22-dikén beteg láztalan, az éjét nyugodtan töltötte. Fájdalmai nincsenek. Utóvérzés nem állt elő. Beteg bórvízzel gyakori szájöblögetéseket végez. A Trendelenburg-féle tamponcamulet közönséges canule-lel cseréljük fel. Deczember 23-dikán. Láztalan. A nyelv septumán át húzott és a szájon kilógó fonalat, melyet Réczey tanár a műtét után esetleg bekövet­kező complicatiok — utóvérzés, suffocatio stb. — esetén a nyelvnek bármely pillanatban való alkalmas előhúzhatása czéljából egy-két napig még mindig benhagy, eltávolítjuk. Légzés úgy a canule-ön, mint ennek elzárása után a gégén át is zavartalan. Beteg csak folyékony anyaggal táplálkozik. Dec­ember 24-dikén. A nyelvgyök jobb oldalán, az eltávolított daganat kocsányának helyén visszamaradt sebfelület tiszta, alapján élénk granulatiót mutat. Nyelésnél vagy önként betegnek fájdalmai nincsenek. Dec­ember 26-dikán. A canulet eltávolítjuk és a tracheotomia nyílását bekötjük. Beteg a gégén át nyugodtan vesz lélegzetet. Hangja kissé rekedt, tompa színezetű. A nyelvgyök sebfelülete szélein hámosodást mutat, az alap élénkpiros sarjszövettel borított. Dec­ember 28-dikán. A tracheotomia-nyílás szélein oly élénk granulatio indult meg, hogy a sarjak a nyílást már teljesen elzárták. Beteg hangja tisztább, légzési nehézségei alvás közben sincsenek, szilárd anyaggal táplálkozik. A nyelvgyök sebfelülete körülbelül lencsényi kiterjedésű hámhiányt mutat. 1901. január 1-jén a tracheotomia sebe teljesen behegedt. Beteg rendes hangját visszakapta. Légzési nehézségeiből semmi sem maradt vissza. A nyelvgyök jobb oldalán a középvonaltól kiindulólag kissé behúzódott, ferdén futó, alig észrevehető, halvány rózsaszínű hegvonal látható. Beteg teljesen gyógyultan távozott. A kiirtott daganat többé-kevésbbé gömb alakú. Méretei: hosszú­sági átmérője 5 cm., szélességi átmérője 37 cm, vastagsági átmérője 4­3 cm. Átmetszetén a daganat makroskopice typikus lebenyes lipoma képét mutatja. A kötszövet-kötegek által csoportokba különített zsír­szövetlebenyek jól kivehetők. Jellemző, hogy az elvékonyodott sima nyákhártya alatt a daga­natot mintegy 3 mm. vastag izomréteg borítja, mely a daganat szabad felületén úgyszólván tokot alkot. Szerintem ebből magyarázható, hogy egyrészt a daganat daczára lebenyes voltának az élőben egyenletesen összefolyónak tűnt fel és másrészt, hogy a rendesen meglevő jellegzetes aranysárga áttünőség, puhaság és a fluctuatio érzésének keltése jelen esetben hiányzott. E lelet egyszersmint a lipoma intermuscularis fejlődésére vonat­kozólag is kétségtelen felvilágosítással szolgál. A mikrokiopikus kép teljesen megfelel a makroskopikusnak. Az osmiumsavval és alkoholos arcana-kivonattal kezelt metszeteken papilla nélküli, elvékonyodott, tágult, vizekben gazdag, egyebekben rendes nyálkahártyát, ez alatt főleg hosszirányban futó harántcsíkolt izom­rostokat találunk. A daganatot elég vastag rostos kötszöveti burok veszi körül, melyből széles, rostos kötszöveti kötegek indulnak ki, melyek a daganatot lebenyekre osztják. A lebenyeket finom kötőszöveti rostokból álló stromában beágyazott zsírsejtek alkotják. Mielőtt a nyelv jóindulatú daganatainak rövid jellemzésére és ismertetésére áttérnék, czélszerűnek találom, ha anatómiai és path­ológiai szempontból a nyelvtörzs és nyelvgyök közötti különbséget néhány szóval előrebocsátom, mintegy indokolásául és magyarázatául annak, hogy az egyes daganatok miért fordulnak elő különös előszeretettel a nyelv bizonyos helyein, és hogy miért oly nehéz egyes esetekben a nyelv jó- és rosszindulatú daganatainak meg­különböztetése a kórismézésnél. Anatómiailag a nyelven az elülső vízszintes úgynevezett szemölcs és a lehágó úgynevezett tüszös részt különböztetjük meg. A kettő között a határt az árkolt szemölcsök telepe képezi. A tüszös rész felett a gégefedőig a nyákhártya egészen más szerkezetű mint a nyelvnek az árkolt szemölcsök előtti részletén. Míg a nyákhártya szemölcsös részének felső felületén a papillák szabadon emelkednek ki a hám felszíne fölé, addig a nyelv alsó felületén és a tüszös részen csak a hám közepéig terjednek. A szemölcsös rész­e kiemelkedő papilláiba vannak az izló szervek elhelyezve, melyek a nyelvgyökön elő nem fordulnak. Míg a szemölcsös részen a mucosa vékony és szoros össze­köttetésben áll az izomzattal, e felett alig tolható el, addig a tíiszes részen a mucosát vastag és hatalmas laza kötszöveti nyalábok­­ kötik össze a mélylyel, minek következtében a mucosa az izomzat felett könnyen tolható el. Míg a szemölcsös rész felső felületén csak a nyelvcsúcs és a nyelvszél submucosájában fordulnak elő elvétve, az alsó felületen pedig már nagyobb számmal egyes acinosus mirigy­csoportok, addig a tüszös rész submucosájában az acinosus mirigyek csaknem 6 mm. vastagságú, összefüggő, részben az izomzatba is hatoló réteget alkotnak, melyek között nyiroksejtekkel teli, egyedül álló folliculusokat is találunk. A tüszős rész submucosájában közvetlenül az acinosus mirigyek rétege felett, a szemölcsös részen egyáltalában elő nem forduló nyelvtüszőknek — glandulae folliculares — egy rétegét is találjuk elhelyezve. Ezek különösen a foramen coecum és az epiglottis közötti sagittalis irányú térben már szabad szemmel is láthatók nagyobb számban. Számuk individuális körülményektől és a nyelvgyök felületének nagyságától függ. (Ottmann.3) Részben a nyelvtüszök, részben az acinosus mirigyek között elszórva találhatók még a nyelvgyökön, submucosus fekvéssel, a szemölcsös részen elő nem forduló úgynevezett nyelvtonsillák is, melyek mintegy a nyelvtüszök conglomeratumának tekinthetők. (Billroth­) E mellett a nyelvgyökön maga az epithel is csaknem meg­szakítás nélkül van nyiroktestecsekkel átitatva. A tüszős rész lymphatikus szövetének körülírt és diffus túl­­tengése oly gyakori, hogy Köllikerre ezt rendesnek tartja, m­íg Birch-Hirschfelda a nyakhártyának állandó irritatio folytán létrejött chronikus gyuladására vezeti vissza. Kórtani tekintetben is éles az ellentét a nyelvtörzs és nyelvgyök között. Miután a nyelvgyök a gége- és nyelőcső bemenetelénél van, oly megbetegedése, mely a szemölcsös részen egyáltalában nem jár súlyosabb tünetekkel, a tüszös részen már vitalis indicatiót képezhet a sebészeti beavatkozásra. A szemölcsös részen a jóindulatú daganatok fekélyesedése természetüknél fogva csak a legritkább esetek közé tartozik. A tüszös részen ü­lő daganatok azonban, tekintetbe véve azt, hogy itt a falat egyrészt már anatómiailag is szőkébb résen halad keresztül és másrészt a tüszös rész physiologice minden nyelési műveletnél (a garatzár alkotórészét képezvén) ad maximum szűkül, mechanikai és chemiai ingereknek is inkább vannak kitéve, ezért fekélyesedésük is gyakrabban fordul elő. Ez a megkülönböztető kórisme szempontjából fontos és számbaveendő mozzanatot képez. A nyelven előforduló jóindulatú daganatok között nem szövettani beosztás alapján, hanem gyakoriság tekintetében első helyen az angiomák­­al kell foglalkoznunk. Ezek között leggyakoriabb az angioma cavernosum, mely ritkán literes, rendesen venosus és veleszületett, bár fejlődik felnőt­teknél is. A nyelv parenchymájában, de a nyakhártyában is képződ­hetnek egyes vagy többes számban (Sendlerz). Rendesen a nyelv­hát elülső részén, a nyelvcsúcshoz közel fordulnak elő, de előjöhet­nek, bár ritkábban, a nyelvszélen és az alsó felületen is. (Fayrer­s) Csak kissé emelkednek ki a nyelv felszíne fölé, felettük a nyakhártya ép és rajta keresztül sötétkék vagy kékes-vöröses színezéssel tűnnek át. Puha tapintatúak, tartalmuk lassan egyenletes nyomással kiszorítható, de a nyomás megszűntével hirtelen újból megtelnek. Lassan növekednek, rendesen alig diónagyságúak. Kivételesek a következő esetek : Länderer­ 51 éves egyénnél a bal nyelvfélre terjedő ököl­nagyságú angioma cavernosumot ír le. Reverdin J.A 8 éves leánynál görcsöileg meghatározott tiszta angioma cavernosumot irtott ki, mely a nyelv elülső részéből indult ki és makroglossiát okozott a nyirokedények részvétele nélkül. A nyelvgyökön előforduló angiomák igen ritkák, így tertin11 e részen fejlődött két mogyorónyi nagyságú angioma cavernosumról, Fischer G.12 egy a nyelvgyökből kiinduló, a torok képleteire és a nyelv bal felére is kiterjedő angiofibromáról referál. Érdekes Santesson 13 közleménye egy angiosarcomáról, mely 3 év alatt fejlődött és a nyelv felét foglalta el. Górcső alatt a sejtek, vérerek és az intercellularis és vascularis kötőszövet is hyalin átváltozást mutattak.

Next