Orvosi Hetilap, 1906. április (50. évfolyam, 13-17. szám)

1906-04-01 / 13. szám

411 ORVOSI HETILAP 1906. 13. sz a láb belső szélének hossza jobboldalt IVji cm., baloldalt 12lji cm. ; a láb külső szélének hossza jobboldalt 9 cm., baloldalt 10 cm. Szóval: a jobb végtag IV'2 cm.-rel rövidebb, mint a bal ; ebből IV* cm. rövidülés esik a lábszárra, míg a czombnak magá­nak a rövidülése épen 10 cm. A lábszárak, lábak, valamint a felső végtagok defectust vagy más rendellenes fejlődést nem mutat­nak , csak állásnál és járásnál tartja a fiú jobb lábát equino­­valgus állásban. Jobb c­omb, már úgy nagyjában nézve, tulajdonképen nincs, a térd szinte közvetlenül megy át a csípőbe, a­mely azonban szer­telen, idomtalan méreteivel feltűnő módon üt el a bal n épfejlődésű csípőtől. A jobb csípő erősen kiugrik , mintha a hiányzó c­omb lágyrészei ökölnyi területen tömörültek volna össze a jobb lágyék alatti tájon. Ezen lágyrészpamut felett a lágyékbarázda (sulcus inguinalis) elsimult, felső határa a köldökalatti redő (sulcus sub­­umbilicalis­) magasságában fekszik; lefelé ezen lágyrészduzzanat a térd magasságáig terjed, belül elsimítja az ivar­czomb-barázdát (sulcus genito-femoralis), oldalt és hátul a fartájék rendes plastikáját mossa el, a­melyen sem trochanterelődomborodás, sem e feletti behúzódás nincsen, de még far­czomb-barázdának (sulcus glutaeo­­femoralis) sincsen nyoma­ Méretek: a végtag kerülete a lágyékalatti tájon jobboldalt 34 cm., baloldalt 28 cm. a medencze kerülete, illetve a farbevágástól a symphysisig mért távolság jobboldalt 25 cm., baloldalt 24 cm.; a spina ant. sup. ilei-től a köldökig mért távolság jobb­oldalt 9 cm., baloldalt 9 cm.; a spina ant. sup. ilei-től az ü­lőgumóig mért távolság jobb­oldalt 16 cm., baloldalt 16­2 cm. A nagy lágyrészduzzanat ellenére is a jobboldali medencze­­fél méretei feltűnőbb nagyobbodást nem mutatnak. A far hatalmas lágyrészcsomója tapintásra zsírból és a vég­tag mozgásainál erősen összehúzódó izomzatból áll. És bár a vas­tag zsírrétegen át a tapintás kissé nehéz, érezzük mégis a jobb Roser-Nélaton féle vonal közepe alatt 3 harántujjal a tibia felső végét, e felett egy 1 cm.-nyi hézagot tapintunk, majd ismét egy tömött, kemény resistentiát, mely körülbelül 3—4 cm. hosszú, ujjnyi vastag és harántujjnyira terjed a spina ant. sup­ ilei alá. A lábszár fel- és letolásánál a tapintott resistentia körülbelül 1 cm.-rel száll feljebb és lejebb. A végtag mozgásait illetőleg, kivihetők úgy a csípőizületet, mint a térdizületet illető mozgások izoláltan, úgy active mint passive. Csakhogy míg a csípőben minden irányban szabadon, addig a térd­ben csak 90°-tól 1450-ig menő terjedelemben; ezentúl a térd mozgásait a felette tapintott resistentia szigorúan követi. Ha a gyermek egészséges bal lábán áll, jobb sarka a bal lábikra felső határának magasságáig ér, jobb öregujja pedig az em­lített lólábállás miatt a bal belső boka magasságáig. Mindkét lá­bán egyszerre a fiú pedig úgy áll, hogy erősen sülyeszti jobb medenczefelét; bal lábát kissé abdukálja, úgy a csípőben mint a térdben derékszögig beh­ajlítja és jobb lábát vargás állásban helyezi a földre. A medenczének sülyesztését a gyermek jobboldali lumbo­­dorsális skoliozissal kompenzálja, a­mely még teljesen kiegyenlíthető. Igen érdekes a gyermek járása. A járást körülbelül 4 hónapja tanulta meg és gép nélkül erős biczegéssel úgy végzi, hogy testsúlyát főleg egészséges bal végtagjára helyezi át, jobb lábát lassan, bal lábát gyorsan emeli előre; járáskor a gyer­mek bal lába lúdtalpállást foglal el, míg jobb lábát lólábállásba hozza és a talajt csak ezen lábujjának talpi felszínével éri. A medenczeelhajlás és az ezt kiegyenlítő ágyékháti jobboldali sko­­liosis járásnál valamivel fokozódik. Midőn a gyermek, 2 évvel ezelőtt, először volt nálunk, radiographikus felvétel is készült róla, melyen a jobb c­ombcsont­­nak csak körülbelül krajczárnyi, homályos árnyék felelt meg. A múlt év október havában, tehát 2 évvel később készült röntgeno­­gramm élesebben tünteti fel a viszonyokat — 1. 3. sz. ábra —, velük behatóbban kell foglalkoznunk. Feltűnik a képen első­sorban a két medenczefél közötti asymmetria: a jobb medenczefél összes csontjai valamivel gyengéb­beknek látszanak, a jobb ízvápa feltűnően kisebbedést. A femurra térve át: baloldalt a czombcsont árnyéka a kornak megfelelő; a diaphysis felső s alsó epiphysisével jól látható ; az apophysisek (trochanterek) árnyéka még hiányzik. Jobboldalt az egész czomb­­csontnak csak egy 4 cm. hosszú, 1'/5 cm. széles és alsó Va­ ában 2—3 mm.-nyi hézag által kettéosztott árnyék felel meg, szóval az egész femurból pusztán a diaphysis legdistálisabb része s az alsó epiphysis van meg; a czombfej, nyak és a diaphysis proxi­malis legnagyobb része hiányzik. A jobboldali czombcsont csonkja felfelé keskenyedik, majd letompul; vége látszólag az izvápa felső széle felé közeledett. A diaphysis-csonk vastagsági átmérője jóval kisebb a baloldali czombcsont legdittálisabb diaphysis-részleté­­nek vastagságánál, ámannak árnyéka 1V2 cm., emeze 4 cm. szé­les. Még megemlítendő, hogy az egészséges czombcsont hajlásszöge — értjük alatta a czombnyak és a diaphysis közötti szöget, mely rendes körülmények között Mikulicz szerint felnőttön 125—126°, ezen korban azonban még a nyújtott szöghöz áll közel — esetünk­ 1. ábra. •2. ábra. 1 Kénytelen vagyok ezen a gyermekeken oly jellegzetes barázdát így elnevezni, mivel nevét eddig sehol sem leltem.

Next