Orvosi Hetilap, 1911. március (55. évfolyam, 10-13. szám)
1911-03-26 / 13. szám
232 ORVOSI HETILAP 1911. 13. sz. halt. A bonczoláskor kiderült, hogy a másik veséje is súlyosan beteg volt, abban is voltak daganatok, de ezenkívül typusos sclerosis tuberosa volt az agyvelőben. Ennek a betegnek is multiplex bőrfibromája volt. Hogyan jön létre a sclerosis tuberosa, ez a sokoldalúig érdekes betegség, arról alig tudunk valamit. A közölt esetek ilyen szempontból való vizsgálata javarészt hiányos. Alkoholismus, lues, rhachitis előfordul ugyan a közvetlen ascendentiában, de a velük való összefüggés teljesen bizonytalan, úgy az alkoholról, mint a syphilisről tudjuk, hogy megzavarják a szövetek fejlődését s éppen ez utóbbira vonatkozólag Askanazy az új Aschoff-féle kórbonczolástani tankönyvben írja, hogy a congenitalis syphilis részben a szövetek fejlődését gátolja, részben abnormis fejlődésüket okozza. A tüdő, pankreas, vese, máj korai fejlődési szakai maradnak meg, sőt a congenitalis syphilis tumorképződésre is vezet. Feltűnő, hogy a szív ritka rhabdomyomáit gyakran syphilises újszülöttekben találták. Láttuk fentebb, hogy ezen rhabdomyoma-eseteknek több mint felében sclerosis tuberosa volt az agyvelőben; másrészt congenitalis lues mellett a corpus callosum vagy a kis agyvelő hibás fejlődését látták. Sibelius, amint erre Geitlin figyelmeztetett, lueses újszülöttek gyökérdúczaiban írt le sajátságos torzsejtfejlődést, mások abnormis sejtfejlődést juvenilis paralysisben, tehát szintén congenitalis lueses bajban láttak. Mindez azonban a sclerosis tuberosa aetiologiáját még nem fejti meg, ezt csak még több és kifogástalanul észlelt eset útján fogjuk majd jobban megismerni. Duodenum-fekély és hernia bursae omentalis operált esete. Borszéky Károly: A bursa omentalis sérvei a sérvek legritkább alakjai közé tartoznak. Jeaubran és Riche legutóbbi kimutatása szerint összesen 21 eset van közölve az irodalomban. K. Gyula, 24 éves gyári munkás két év óta szenved gyomortáji fájdalmakban, amelyek miatt állandó belgyógyászati kezelésben állott. A fájdalmak rendesen étkezés után hosszabb idő múlva állanak be és a ház felé sugároznak ki. Két hét előtt több ízben vért hányt és széke azóta szurokszerű, nagyon elgyengült, munkaképtelen. 1910 deczember 21.-én vétetett fel Réczey professor klinikájára. Felvételkor az egész epigastmalis tájék nyomásra mindenütt fájdalmas ; a gyomortartalom nem véres, a sósav kis fokban megszaporodott. Húsmentes diaeta mellett a székletétben vér mutatható ki. Műtét veronal-chloroform-narcosisban december 27.-én. Metszés a középvonalban a köldökig. A hasüreg megnyitásakor azonnal szembetűnik, hogy a majdnem teljesen verticálisan elhelyezett gyomor kis görbülete felett az erősen kitágult és megnyúlt kis cseplesztől fedve egy gyermekfejnyi vékonybélconglomeratum foglal helyet; ennek visszahúzása a hasüregbe a foramen Winslowin át könnyen sikerül. Maga a Winslow-lyuk két ujjat kényelmesen befogad, szélei tátonganak és egészen a középvonal felé tolódott el. A nagy cseplesz és az appendices epiploicae fejletlenek. A duodenum pars horizontalis superiorjának fala mintegy 4 haránt ujjnyi darabon elül és alul megvastagodott, serofája belövelt, helyenként behúzódott. Typusos pylorus-kirekesztés Eiselsberg szerint gastroenteroanastomosis retrocolica posticával. A megnyúlt ligamentum hepatogastricumból egy tenyérnyi darabot hosszirányban kimetszünk és az így készített nyílást haránt irányban egyesítve, a gyomrot magasabbra emeljük. A hasüreget teljesen elzárjuk. Teljesen zavartalan per primum gyógyulás. A műtét után a beteg fájdalmai megszűntek, jól táplálkozik. A 12., 16. és 21. napon húsmentes táplálkozás mellett végzett végzett vizsgálat a székletétben vért kimutatni nem tudott. 1911 január 21.-én gyógyultan hagyta el a klinikát. Patella-törés, ambulans conservativ kezelés. Fischer Ernő: M. S., 75 éves munkás jobb térdkalácsa 1910 november 24.-én térdreesés folytán három darabra törött. A diastasis 1l/2 cm.-t tett. A kezelés a bemutató által feltalált portativ extensiós kötéssel történt és hat héten belül a tört patella csontos gyógyulására és a functio teljes helyreállására vezetett. Supracondylaer felkartörés, extensiós kezelés. Fischer Ernő: F. A. 6 éves fiúcska 1910 szeptember 2.-án supracondylaer felkartörést szenvedett, nagyfokú dislocatióval és a nervus radialis hűdésével, mit valószínűleg a proximalis törésvég előálló éles széle okozott. A törést vidéken Bardenheuer szerint kezelték, azonban a kötés egyáltalán nem tudta a dislocatiót javítani. 10 nap elmúltával került a beteg a bemutató kezelésébe, aki repositio után alkalmazott portatív extensiós sínnel tökéletes anatómiai és functionális gyógyulást ért el. A radialis hűdés 2 hó elmúltával teljesen gyógyult. Comminutiv subcapitalis felkartörés, luxatióval szövődve, specialis extensiós sin alkalmazása. Fischer Ernő: B. G., 53 éves kereskedő 1910 július 25.-én bal vállára esett, a nagy vérömlenyben már a klinikai vizsgálattal luxatiót és törést lehetett megállapítani. A Röntgen-felvétel azt mutatta, hogy a felkarfejecs a collum anatomicum táján letörött és ezenkívül hosszirányban két egyenlőtlen darabra repedt, melyek közül a kisebbik — a tuberculum maius és egy mandulanagyságú izületi felszín — helyén maradt, a nagyobbik pedig mélyen a hónalj árokba, egészen a bordák mellé luxálódott; a distalis törésvég a két fejecsdarab között, magasra felhúzva és erősen addukálva foglal helyet. Alig volt rá remény, hogy ezen súlyos dislocatiót másképp lehessen javítani, mint operatív úton, azonban — mivel egy régi sérülés óta a másik kar is igen korlátolt működésű — mégis megkíséreltem a distalis törésvéget a helyén maradt fejecsdarabbal extensiós kötéssel egyesíteni, ami sikerült is fekvő helyzetben alkalmazott erős hosszanti és abdukáló húzással. Azonban a beteg igen aszhmás és már az első napon lázas bronchitist kapott, így valamilyen portatív extensiós készüléket kellett volna alkalmazni, semmiféle létező készülék sem tudott elég erélyes abductiós húzást kifejteni és ezért egy abductiós sínt improvizáltam, amely a kellő, pontosan szabályozható erővel abdukálta a distalis törésvéget. Az egyesítés igen jól sikerült és a felkarnak majdnem tökéletesen helyreállott minden irányban a functiója. A fejecsnek a hónaljba luxált darabja semmi kellemetlenséget sem okoz, a beteg nem is tud róla. Elephantiasis vulvae. Brósz Sándor: Az eset nemcsak ritkasága, hanem azon körülmény miatt is különösen érdekes, hogy a beteget hasonló baja miatt aránylag rövid idő előtt egyszer már megoperálták. A beteg 26 éves czigányasszony, ki első havi baját 13 éves korában kapta meg, ez azóta rendesen, 4 hetenkint jelentkezik 3 napi tartammal, közepes mennyiségű vérzéssel. Utolsó havi baja január 16.-án volt. Kétszer volt terhes, azonban mindkét terhessége elvetéléssel végződött. Utolsó terhessége 6 év előtt volt. Luest tagad. Elmondja, hogy mintegy 5 év előtt vette észre, hogy szeméremtestén, nevezetesen jobb nagy ajkán daganat növekszik, mely lassanként, 2 év alatt ökölnyi nagyságot ért el. Egy fővárosi közkórházban fibroma labii minoris diagnosissal megoperálták. Hazabocsátása után egy hónap múlva bal nagy ajkán az előbbihez teljesen hasonló daganatnövését vette észre, mely 3 év alatt máig mintegy gyermekfejnyi nagyságot ért el, a bal nagy ajakból indul ki, magába foglalja a kis ajkat és a clitorist is. Felülete egész diónyi nagyságú oedemás szemölcsökkel van fedve, ilyeneket látunk még a gát és a jobb