Orvosi Hetilap, 1930. december (74. évfolyam, 48-52. szám)
1930-12-06 / 48. szám
1230 ORVOSI HETILAP 1930. 48. sz. Loeffler, Ricker hangoztatják, hogy közvetlen ártalom nincs, az elváltozások csak a vér, vagy a szövetnedv útján jöhetnek létre. Hoesch azt mondja, hogy nem az epe, hanem a pathologiásan elváltozott, a fertőzött epe az, ami bajt okozhat. Még Cholesterin kő sem keletkezhetik infectio nélkül. (Naunum.) Ők az epében található diastasét a vérből származónak tartják. Westphal az ellenvetésekre fölényesen feleli, hogy minden új gondolat ellenállást vált ki. További vizsgálók, mint Eric, Barth, a diastasét szintén a vérből származtatják. Gundermann 50 vizsgált esetében 12%-ban talált diastasét olyan kis mértékben, hogy szintén kétségbe vonja a ferment pancreas eredetét s azt proteolyticus leukocyta fermentnek, vagy bacteriumokból származó fermentnek tartja. Popper először 90, majd 50 vizsgált esetről számol be. Átlagban az esetek 19%-ban tud diastasét kimutatni. Ő a fermentet parcraes eredetűnek tartja, amennyiben egy esetében majdnem concentrált pancreasnedvet talált az epehólyagban. Nem tartja azonban eldöntöttnek, hogy a pancreasnedv átlépése és az epehólyag megbetegedés között causalis összefüggés lenne, mint ahogy arra sem tud választ adni, hogy az átlépés állandó-e, vagy pedig egyetlen esetre vonatkozik, mint azt Westphal állítja. Első összeállításában azt hitte, hogy a magas diastase érték acut cholelithiasra mutat, jelen felfogása pedig az, hogy a diastase az epében eltekintve az acut pancreatitissel való combinatióját sem anamnesticusan, sem koinikailag, sem intraoperationem specificus elváltozást nem jelent. Minthogy a vizsgálatok nem zárják le a kérdéseket, amennyiben nincs végleges felelet arra, hogy az epében található pancraes-ferment milyen eredetű, s ha tényleg pancreas eredetű, akkor a keveredés egyetlen esetre rávonatkozik vagy pedig állandó dolog-e, azonkívül éles ellentét áll fenn arra vonatkozóan, hogy okoz-e bajt a keveredés, vagy pedig nem, mi magunk is vizsgálatokat végeztünk, melyeknek eredményéről és az ezekből vont következtetésekről a következőkben számolunk be. 43 cholecystectomisalt epehólyag epéből hétben találtunk diastase emésztést. A hét diastasét tartalmazó eset rövid leírását a következőkben adjuk: Methodical Wohlgemuth eredeti eljárása, 37°-os thermostatban, 24 órán át történő emésztése 5 cm3. 1%os Kahlbaum keményítő oldatnak 0.5 cm3 natív epe jelenlétében. A további csövekben az epe hígítása mértani haladványban történik: qV2. Controll-képen a módosított , Ph 7.2-re beállított, puffer keverék oldatban, 40°-on 15'-ig történő emésztetést végezzük mely azonos értékeket adott. 1. Sz. A. Vastag epehólyagfal, sok középnagy vegyes kő, sűrü, zöldes, fekete epe. q 37° 0.0625 ,gQ 28h 5 2. M. J. Vastagfalú epehólyag. Nyálkahártya livid, indurált, két kisdiónyi Cholesterin kő. Híg véres, savószerű epe. ,37° 0.125 24h 5 40 3. T. S. Kissé megvastagodott falú epehólyag, több kicsi epefesték kő, cholocystából kipungált sötét színű, tiszta epe. ,37° 0.125 24h 5 40 4. F. S. Kicsi epehólyag, bársonyos felszínű nyálkahártya, kő nincs, sötétbarna tiszta epe. 37° 0.0078225 32Q 24h 5 5. H. J. Vaskos falú epehólyag, sűrü paradicsommártásszerű, nyúlós, véres epe. D37° 0.5 24h 5 6. M. K. Gyulladt falú epehólyag, sok apró kő, sötétbarna, tiszta epe. D37° 0.015626 24h 5 640 7. I. J. Status post cholesystectomiam, icterus. Kő a choledochusban. Punctióval vett epében: D37° 24h 0A)625 5 160 A megvizsgált 43 epéből tehát 16%-ban találtunk diastase fermentet, amely százalékszám kb. középarányos a Gundermann és Westphal százalékarányaival. A többi 36 esetnél diastase emésztést egyáltalában nem kaptunk, jó lehet, jórészüknél sokkal súlyosabb anatómiai elváltozásokat találtunk. Empyema vesicae felleneknél diastase emésztést sohasem találtunk, s már ez is ellentmond annak a lehetőségnek, hogy a ferment leukocytákból származna.További vizsgálatainkban choledochus draináltak epéjét vizsgáltuk olyanformán, hogy rögtön a műtét után megvizsgáltuk úgy az epehólyag tartalmat, mint a choledochusból csepegő első epecseppeket, s tovább mindaddig, míg a drainage fennállott időről-időre vizsgálatokat végeztünk. A vizsgálatainkról a következőkben számolunk be. 1. R. I. 56 éves nő, 8 egészséges gyermeke van. Hat éve vannak epekő panaszai, icterusa sohasem volt. Műtét: a máj 4 újjal haladja meg a bordaívet, feszes telt epehólyag, melyet hegek, adhaesiók rögzítenek a duodenumhoz és a colonhoz. Két kis kő az epehólyagban. Mutatóujjnyira tágult choledochus. A choledochus mentén tapintott nyirokcsomók miatt choledochotomia, kő nincs, passage szabad. Pancreasfej ép. Epehólyag tágult, serosája vérbő, helyenkint heges mucosa. Alig egy kevés nyákos epe. Epehólyag: D 37° 0 24h 37° Choledochus epe: D 0 24h Műtét után 1 nap alig ürül egy kis epe. D37° 24h0 Vizsgáljuk továbbá a műtét utánni 2., 3. és 4-ik napon, mindig negatív eredménnyel. A beteg az 5-ik napon szívgyengeség tünetei között exitál. 2. M. K. 53 éves nő. Négy éves panaszok, utolsó görcsroham 6 hét előtt, icterusa nem volt. Műtét: másfélszeresére nagyobbodott, heges falú epehólyag, lapszerint a colon transversumhoz nőtt. Epehólyagtartalom sok apró, vegyes kő, kevés híg epe. Choledochusban 15 darab kisebb kő, a hepaticusban 8 hasonló kő. Spinder Oddi könnyen sondázható. ,37° Epehólyag: 0 24 h Choledochus epe: D37° 24h Műtét után 10-ik nap: D 0.93125 1,on 5 D 37° 24H 0.03125 3205 d37° 24h 0.03125 5 320 További vizsgálatok nem történtek, mert a draint eltávolították. 3. Z. J. 29 éves nő. Három éves panaszok, 5 partus. Egy hetes icterus. Sötétzölden beivódott duzzadt, lekerekített szélű máj, heges, zsugorodott epehólyag, két ujjnyi széles choledochus, retroduodenalis szakaszában zölddiónyi tojásdadalakú epekő. Hepaticusban kő nincs, a Water papillába még egész kicsi sondával sem sikerül bejutni. Igazán ideális állapot ahhoz, hogy a Westphal-féle secretumkeveredés létrejöhesen. Ezzel szemben a vizsgálati eredmény: 07° Epehólyag epe: D 0 24h 10