Orvosi Hetilap, 1936. augusztus (80. évfolyam, 31-35. szám)
1936-08-02 / 31. szám
720 ORVOSI HETILAP 1936.31. sz. akiben a here és petefészek állománya egy mirigyben egyesült: ezek az ovotestis vagy testovarium esetek. Klebs volt az első, ki a harmaphroditismus zavaros kérdésével behatóan foglalkozott és az idetartozó eseteket rendszerbe foglalta. Valódi és álhermaphroditát különböztetett meg. Szerinte a valódi hermaphrodita mindkét nembeli ivarmiriggyel rendelkezik, míg az álhermaphroditában az egynemű ivarmirigyekhez a másik nem nemiszervei társulnak. Klebs rendszere egyszerű és könynyen áttekinthető, mégis már kezdettől fogva számos ellenzője akadt, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy az esetek egy része pl. az ovotestis esetek a rendszerbe beleilleszthetők nem voltak. Különösen Ahlfeld támadta Klebs felosztását, mert szerinte nincs valódi harmaphrodita és ami nincs, annak álalakja sem lehet, tehát pseudohermaphrodita sincs. Klebs beosztását jobb híján sokáig használták, míg Kolisko nem közölte új rendszerét, melyet ma általában elfogadnak. Kolisko hermaphroditának nevezi azt az egyént, kinek nemiszervein oly elsődleges fejlődési rendellenességeket észlelünk, melyek az ellenkező, különben teljesen elnyomott nemi tényezők behatására keletkeztek, úgy hogy mindkét nembeli nemiszervek és másodlagos nemi jellegek összekeverednek. Kolisko hermaphroditismus externust és internust különböztet meg és az utóbbinak tubularis és glandularis változatát ismeri, de hangsúlyozza az eseteknek valamelyik nemhez tartozását, illetve valamelyik nem túltengését a másikkal szemben. Kermanner, ki a hermaphroditismus kérdéséről az utóbbi évek legkimerítőbb tanulmányát írta, megállapítja, hogy a nem meghatározása élőben igen nehéz lehet, sokszor még próbalaparotomia útján sem sikerül, ezért azt ajánlja, hogy Kolisko beosztását csak ott alkalmazzuk, hol a nem pontosan meghatározható és a kétes eseteket sexus anceps (kétes nem) néven külön csoportosítsuk. Kolisko felosztása szerint a hermaphroditismus következő alakjait ismerjük: 7. Hermaphroditismus masculinus. A) Hermaphroditismus masculinus externus. A külső nemiszervek a nőéhez hasonlóak, csökevényes hímvessző, teljes hypospadiasis, a herék a kettéhasított nagyajakszerű scrotumban vannak, vagy kryptorchrikusak. A külső nemiszervek tulajdonképen a teljes hypospadiasis képét mutatják és hermaphroditának az egyén csak akkor tekinthető, ha a másodlagos nemi jellegek és a lelki élet mutatnak a másik nem felé eltolódást. B) Hermaphroditismus masculinus tubularisban a Müller-féle járatok megmaradtak és kifejlődtek. 1. Hermaphroditismus masculinus externus et tubularis. A külső nemiszervek nőiesek, a csikló azonban menyszerű, szűk, kis hüvely, a Müller-féle járatokból csökevényes méh és kürtök fejlődtek, de a petefészket here helyettesíti. 2. Hermaphroditismus masculinus tubularis. Rendesen fejlett külső férfi nemiszervek és herék mellett a Müller-féle járatokból többé-kevésbbé fejlett méh és kürtök képződtek, a keskeny, kis hüvely a colliculus prostaticusra nyílik. II. Hermaphroditismus fsmininus. A Hermaphroditismus femininus externus. Az ivarmirigyek petefészkek, a külső nemiszervek férfias jellegűek, de hasonlóságuk a férfihez sohasem oly tökéletes, mint a hermaphroditismus masculinus externusban a hasonlóság a női nemszervekhez. A csőalakú szűk sinus urogenitalis a pars phallica bevonásával meghosszabbodott, a csikló spenisszerű, a hüvely egyesül a húgycsővel. B) Hermaphroditismus femininus tubularis. Az ivarmirigy petefészek, a külső nemiszervek nőiesek, de a Wolff-csőből képződő szervek, nevezetesen a kivezető ondóutak kifejlődtek, bár csökevényesek. III. Hermaphroditismus glandularis (testovarium, protestis). Ez a hermaphroditismus legritkább fajtája, egy egyénben mindkét nembeli ivarmirigyet találunk. Kermauner csak egy, vagy kétoldali hermophroditismus glandularist ismer és Kolisko harmadik csoportját a hermaphroditismus glandularis lateralist, mikor egyik oldalon herét, a másikon petefészket találunk, s a kivezető rendszer és a külső nemiszervek részben hím, részben női irányban fejlődtek, nem fogadja el és a két közölt esetet nem tekinti tisztázottnak. Az idetartozó esetekben here- és petefészekállomány egy mirigyben keveredve egy, vagy két oldalon található. A kevert mirigy szerkezete szerint kétféle, nevezetesen, vagy női jellegű, amikor a mirigy nagyobb részlete petefészek kevés hereállománnyal, ez a testovarium, vagy hím jellegű, amikor a hereszövet van túlsúlyban és ezt sapkaszerűen borítja petefészekszövet, ez az ovotestis. A másik oldalon vagy a megfelelő jól fej- 1/a. 1/fo. 1/c.