Orvosi Hetilap, 1936. augusztus (80. évfolyam, 31-35. szám)

1936-08-02 / 31. szám

720 ORVOSI HETILAP 1936.31. sz. akiben a here és petefészek állománya egy mirigyben egyesült: ezek az ovo­testis vagy testovarium esetek. Klebs volt az első, ki a harmaphroditismus zavaros kérdésével behatóan foglalkozott és az idetartozó eseteket rendszerbe foglalta. Valódi és álhermaphroditát különböz­tetett meg. Szerinte a valódi hermaphrodita mindkét nembeli ivarmiriggyel rendelkezik, míg az álherma­­phroditában az egynemű ivarmirigyekhez a másik nem nemiszervei társulnak. Klebs rendszere egyszerű és köny­­nyen áttekinthető, mégis már kezdettől fogva számos el­lenzője akadt, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy az esetek egy része pl. az ovotestis esetek a rendszerbe bele­illeszthetők nem voltak. Különösen Ahlfeld támadta Klebs felosztását, mert szerinte nincs valódi harmaphrodita és ami nincs, annak álalakja sem lehet, tehát pseudo­­hermaphrodita sincs. Klebs beosztását jobb híján sokáig használták, míg Kolisko nem közölte új rendszerét, me­lyet ma általában elfogadnak. Kolisko hermaphroditának nevezi azt az egyént, kinek nemiszervein oly elsődleges fejlődési rendellenességeket észlelünk, melyek az ellen­kező, különben teljesen elnyomott nemi tényezők behatá­sára keletkeztek, úgy hogy mindkét nembeli nemiszervek és másodlagos nemi jellegek összekeverednek. Kolisko hermaphroditismus externust és internust kü­lönböztet meg és az utóbbinak tubularis és glandularis változatát ismeri, de hangsúlyozza az eseteknek valame­lyik nemhez tartozását, illetve valamelyik nem túltengé­­sét a másikkal szemben. Kermanner, ki a hermaphrodi­tismus kérdéséről az utóbbi évek legkimerítőbb tanul­mányát írta, megállapítja, hogy a nem meghatározása élőben igen nehéz lehet, sokszor még próbalaparotomia útján sem sikerül, ezért azt ajánlja, hogy Kolisko be­osztását csak ott alkalmazzuk, hol a nem pontosan meg­határozható és a kétes eseteket sexus anceps (kétes nem) néven külön csoportosítsuk. Kolisko felosztása szerint a hermaphroditismus kö­vetkező alakjait ismerjük: 7. Hermaphroditismus masculinus. A) Hermaphroditismus masculinus externus. A külső nemiszervek a nőéhez hasonlóak, csökevé­­nyes hímvessző, teljes hypospadiasis, a herék a kettéhasí­tott nagyajakszerű scrotumban vannak, vagy kryptorchri­kusak. A külső nemiszervek tulajdonképen a teljes hypo­spadiasis képét mutatják és hermaphroditának az egyén csak akkor tekinthető, ha a másodlagos nemi jellegek és a lelki élet mutatnak a másik nem felé eltolódást. B) Hermaphroditismus masculinus tubularisban a Müller-féle járatok megmaradtak és kifejlődtek. 1. Hermaphroditismus masculinus externus et tubu­laris. A külső nemiszervek nőiesek, a csikló azonban meny­szerű, szűk, kis hüvely, a Müller-féle járatokból csöke­­vényes méh és kürtök fejlődtek, de a petefészket here helyettesíti. 2. Hermaphroditismus masculinus tubularis. Rendesen fejlett külső férfi nemiszervek és herék mellett a Müller-féle járatokból többé-kevésbbé fejlett méh és kürtök képződtek, a keskeny, kis hüvely a collicu­lus prostaticusra nyílik. II. Hermaphroditismus fsmininus. A­ Hermaphroditismus femininus externus. Az ivarmirigyek petefészkek, a külső nemiszervek férfias jellegűek, de hasonlóságuk a férfihez sohasem oly tökéletes, mint a hermaphroditismus masculinus exter­­nusban a hasonlóság a női nemszervekhez. A csőalakú szűk sinus urogenitalis a pars phallica bevonásával meg­hosszabbodott, a csikló spenisszerű, a hüvely egyesül a húgycsővel. B) Hermaphroditismus femininus tubularis. Az ivarmirigy petefészek, a külső nemiszervek nőiesek, de a Wolff-csőből képződő szervek, nevezetesen a kivezető ondóutak kifejlődtek, bár csökevényesek. III. Hermaphroditismus glandularis (testovarium, protestis). Ez a hermaphroditismus legritkább fajtája, egy egyénben mindkét nembeli ivarmirigyet találunk. Ker­mauner csak egy, vagy kétoldali hermophroditismus glan­­dularist ismer és Kolisko harmadik csoportját a herm­aphroditismus glandularis lateralist, mikor egyik oldalon herét, a másikon petefészket találunk, s a kivezető rend­szer és a külső nemiszervek részben hím, részben női irányban fejlődtek, nem fogadja el és a két közölt esetet nem tekinti tisztázottnak. Az idetartozó esetekben here- és petefészekállomány egy mirigyben keveredve egy, vagy két oldalon található. A kevert mirigy szerkezete szerint kétféle, nevezetesen, vagy női jellegű, amikor a mirigy nagyobb részlete petefészek kevés hereállománnyal, ez a testovarium, vagy hím jellegű, amikor a hereszövet van túlsúlyban és ezt sapkaszerűen borítja petefészekszövet, ez az ovotestis. A másik oldalon vagy a megfelelő jól fej- 1/a. 1/fo. 1/c.

Next