Orvosi Hetilap, 1939. március (83. évfolyam, 9-12. szám)

1939-03-04 / 9. szám

1939. 9. sz. ORVOSI HETILAP szerint a pulsus szaporasága, a vérnyomás csökkenése­kor áll be a collapsus, de amikor a hypaemia a vagus magvakban is nagyobb lesz, vagusizgalom következté­ben a szívlökések ritkulni kezdenek. Megértjük ebből azt, hogy olyanokon, akikben a vagusmag érzékenysége fokozott s a pressoreceptor rendszer ingerlékenysége csökkent, a pulsus szaporodást hamarosan a pulsus rit­kulása váltja fel, különösen ha a vagus központ izgal­mát még más tényezők is fokozzák (fájdalom, gyógy­szer). Ha mi a beteget a kezdeti állapot után látjuk, a ritka pulsus félrevezet a helyzet súlyosságának meg­ítélésében. A shock typusos megjelenési formával szem­ben tehát a szokatlan alakokra is gondolni kell, mikor a pulsus szaporasága helyett annak ritkulásával talál­kozunk. Bansi felhívja a figyelmet a shok egyéb tüneteire is. Szerinte a szövetek oxygénellátásában a vérkeringés mechanikai tényezőin kívül szerepet játszik a hajszál­erek permeabilitása s a sejtek oxygenfelvevő képessége is. Bizonyos collapsus fajtákban a verő-és vivő-eres vér oxygentartalma közt nincs olyan nagy különbség, mint rendesen. Ez arra mutat, hogy a szövetek a vér oxygén­­jét nem használták ki. Ennek az lehet az oka, hogy 1. az oxygén nem jutott el a sejtekhez arteriovenusos rövid­zárlat miatt vagy azért, mert a hajszálerek permeabili­tása az oxygénnel szemben csökkent, 2. a sejtek nem tudják felhasználni az oxygént az enzymrendszer bénu­­lása vagy vitaminhiány miatt. Az erős hatású stimuláló szerek is előidézhetnek ilyen hatást. A vérelosztás szabályozását illetőleg alapvető Rein kísérleti sorozata, amelynek folyamán kimutatta, hogy rendes körülmények között a szervezetben keringő adrenalin mennyisége nem elegendő arra, hogy a vér­nyomást növelje, ellenben már ezek az élettani határok között levő adagok is elegendőek a vérelosztás szabá­lyozására. Ezt a szabályozást az adrenalin oly módon végzi, hogy a nem dolgozó izmokban a hajszálerek ösz­­szehúzódnak; a dolgozó izmokban felhalmozódó értágító anyagok hatását a csekély mennyiségű adrenalin nem tudja áttörni. Egy másik mód, amelynek révén az ad­renalin a vérelosztást szabályozza, az anyagforgalom útján megy végbe: fokozza a cukor mobilizátiót s az oxydatiót; ez a hatás főként az izomban s a májban jut érvényre. Hangsúlyozza Rein azt is, hogy adrenalinre bekövetkező reactio lehet paradox is: értágulás. A re­actio iránya ugyanazon szervezetben is a szervek pilla­natnyi irányától függ.­­ Befolyásolja ezt a szerve­zetbe juttatott idegen anyag pl. ergotoxin is. Nagy do­­sis adrenalin a lép tartalékvérét is forgalomba juttatja. Bizonyítja Rein azt is, hogy nagy dosisban adott adre­nalin a szív munkáját kedvezőtlenül befolyásolja, mert erősen fokozza a szívizomban az oxydatiót; az adre­nalinnak ez a hatása a szer gyors elbomlása (1—2 perc) után még 20 perc múlva is kimutatható. Figyelmeztet ez arra, hogy a Cannon-féle szükségreactió alkalmával a nagy töménységben vérbe kerülő adrenalin növeli ugyan a keringő vér mennyiségét, de rontja a szív erő­kifejtését. Veritollal ezt valamennyire ki lehet kerülni. Az autonóm idegrendszer hatásáról értékes felvi­lágosítást ad Krook, aki hangsúlyozza, hogy sok oly bom­lásterméket s gyógyszert ismerünk, amely az idegizga­lom hatását az ellenkezőjére változtatja, így a magam kísérletei mutatták ki az elsők között, hogy a hypophy­sis hátsó lebenyének kivonata a méhen az adrenalin ha­tást fokozza; a lecithin gátolja azt, a Cholesterin sensi­­bilisál adrenalin iránt, de csak közömbös vagy savanyú közegben (brook). Az anyagcsere bomlástermékek ki­fáradás, éhezés esetén, továbbá a felhasznált gyógy­szerek módosíthatják az aterotonicus anyagok hatását, sőt paradoxé tehetik azt. Meg kell gondolni, hogy az emberen mutatkozó shock képe módosul a narkosis, az egyes szervrendsze­rek működési állapota, a beszedett gyógyszerek hatása alatt. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy mai igen erős gyógyszereink a körülmények kedvezőtlen alaku­lása mellett szintén alkalmasak shock előidézésére, így az ergotamin tonisáló hatása a sympathicus rendszer bénításával kapcsolatos s túlsúlyra kerülő vagus izga­lom a shock keletkezését elősegíti. A cardiazol, véritől nagy adagban szintén fokozza a görcsös hajlamot. He­lyesebb ezeket a gyógyszereket váltogatni s nem adni egyből igen nagy mennyiséget. A tanulság, amelyet ezen meggondolásból levonha­tunk, a következő: a vérzés hatásának felbecsülésére nem elegendő ismerni az elvesztett vérmennyiségét, ha­nem arányba kell ezt állítani az összes vér mennyiségé­vel, amelyre a testsúly ad bizonyos útmutatást. 40 kg saját súlyú szülőnők már csekélyebb vérzéssel is fo­kozott veszélynek vannak kitéve, különösen ha az ala­csony testsúly a fejlődésbeli visszamaradottságnak akár enyhe fokával is társul vagy más, egyébként nem is mélyreható zavarok mutatkoznak. Több, egyenként nem súlyos, csak kedvezőtlen körülmény összeadódása súlyos zavar forrása lehet. Az elvesztett vér mennyiségénél fontosabb, tehát annak a felismerése, hogy elegendő-e a megmaradt vér s kellőképen tudja-e a szervezet ki­használni. Erről legtöbbször kellően felvilágosít a vér­keringés ellenőrzése. A pulsus szaporasága pozitív ér­telemben jól mutatja a helyzetet, a bradycardia azon­ban nem bizonyít a keringés kielégítő volta mellett. Szükségünk van e mellett a vérnyomás ellenőrzésére a szülés előtt, alatt és után, mert ez egy fokkal mélyebb betekintést ad a keringés megítélésére. Műtétre kerülő betegeink vérnyomását ismerjük a műtét előtt; a szülőnőinknél most már nem elégszünk meg a terhesség végén felvett vérnyomással, hanem a szülés alatt is megállapítjuk azt. A pulsus tapintása egy­magában nem egyszer félrevezet, különösen idősebb, sclerosisra hajlamos nőknél: a pulsus még mindig jól tapintható, feszes lehet, amikor a vérnyomás sülyedése már jelzi a közelgő collapsust. Emellett sohasem hanya­golható el a klinikai kép, rossz jel a nyugtalanság, lég­szomj, még ha szederjesség nincs is. Fontos az, hogy ne szorítkozzunk csak egy tünet észlelésére, hanem ideje­korán minél több tényezőből igyekezzünk felismerni a helyzetet. A gyógyításra vonatkozólag csak annyit szeretnék mondani, hogy­ kerüljük a mai nagyon hatásos szerek nagy adagjait. Inkább több szer mérsékelt adagjait al­kalmazzuk. Jó hatását látjuk a strychnin 2—4 mg-os adagjainak. Egy másik fontos követelmény az, hogy a szülészeti osztályt úgy kell berendezni, hogy vérátöm­lesztéshez szükséges vérrudó állandóan kéznél legyen. II. Az alkat, azonban nemcsak az atonia, ill. a vér­­veszteség hatásának megítélésében döntő fontosságú, hanem az atonia keletkezésében s gyógyszeres leküz­désében is alapvető jelentőségű. Alkatbeli sajátosságra kell visszavezetni azt a jelenséget is, ha a szervezet egyébként hatásosnak ismert gyógyszerekre nem rea­gál kellőképen. Ez a jelenség lehet múlékony, hiszen tudjuk, hogy a hormonkészítmények hatása mennyire függ a pillanatnyi milientől; pl. adrenalin hatása oestrin jelenlétében megfordul; a dolgozó izom­ereit az adre­nalin nem szűkíti. Igen jól láttam a glandustrin s az ergam hatásának teljes kimaradását egy betegünkön, akin ikermagzatok összeakadása miatt császármetszést végeztem. 203

Next