Orvosi Hetilap, 1965. március (106. évfolyam, 10-13. szám)

1965-03-21 / 12. szám - HORUS - Mihályhegyi Géza: Kossuth Lajos szembetegsége

ORVOSI HETILAP kapilláris elektrométerrel végezte. Érzékeny ké­szüléke lehetővé tette, hogy akár csak egyetlen szőrszál megérintése, lehűtése révén az idegben fellépő minimális ingerületet is regisztrálja és fényképezze. Elképzeléseit először a mozgató ide­geken igazolta. Az érző idegekkel kapcsolatban so­káig az volt az elképzelés, hogy azok különböző erősségű ingereket vezetnek. Sherringtonnak 1921- ben végzett kísérletei is ezt látszottak igazolni. Ad­rian éppen Sherrington klasszikussá vált állatán, a decerebrált macskán mutatta ki, hogy az afferens idegrostok emlős állatokban csak bizonyos erőssé­get túlhaladó izgalmakat vezetnek. A reflex lép­csőzetes volta is a rostok számának változásával áll összefüggésben. A kísérletekben akadályt jelentett az idegrostok nagy száma, ui. a működési áramok elvezetésekor olyan effektusokat kapott „mintha a telefonhallgatónkba egyszerre sok vonal lenne be­kapcsolva és csak hangzavart hallanánk, és egyik beszélőt sem tudnánk külön megérteni.” Adriannak sikerült ezt a nehézséget leküzde­ni­e és megtalálta azokat a kísérleti körülményeket, amelyek között egyetlen idegrost viselkedését ta­nulmányozhatta. A béka egyik piciny bőrizmának csak három, vagy négy idegrostja van, és a svéd Zottermannal végzett vizsgálataiban ezt kezdte ta­nulmányozni. Az inger, amelyet az izomra gyako­roltak, a húzás ingere volt. A húzási inger hatásá­nak a megfigyelése mutatta először tisztán az ideg­rost ingerületének törvényeit. Ugyanezzel a metó­dussal tanulmányozta a későbbiek során a tapintá­si ingerek hatását a macska lábának idegein. Ha­sonló kísérleti technikával sikerült a rekeszizom idegének megfelelő előkészítése után egyetlen ideg­rostot ingerelnie és a légzés beidegzésének a me­chanizmusát exakt módon megfigyelnie. A jóval idősebb Sherrington fiatalos hévvel és lelkesedés­sel vette át a fiatalabb Adrian csodálatos kísérleti metódusait és későbbi kutatásaiban is sokat átvett Adrian elveiből. 1932-ben együtt kapták meg a No­­bel-díjat. Ugyanabban az évben jelent meg Adrian „The mechanism of nervous action” (Az idegtevé­kenység mechanizmusa) című műve. Adriant és Sherringtont az angol király lorddá emelte. Adrian azóta is lankadatlan hévvel dolgozik. Ő igazolta experimentálisan, hogy alvás előtt, amikor az erős ingereket, az éles fényt, a váratlan zajt ki­zárjuk, az állandó gyenge ingerhez a fázisrecepto­rok adaptálódni képesek. A beáramló afferens in­gereknek megfelelő akciós potenciálok regisztrálá­sával feltérképezte a nyúl, a macska, a majom, ku­tya stb. sensorikus cortexét. Óriási munkával el­végzett kísérleteinek eredményeit egészen egysze­rűen ábrázolta művében. Gondolatait állandóan be­folyásolták Pavlov tanai. Állandóan arra törekedett és törekszik, hogy az úgynevezett lelki működések materialista, természettudományos magyarázatát megtalálja. Berger felfedezését, az EEG-t is akkor fogadták el teljes mértékben, amikor azokat Ad­rian igazolta. Bologna — Galvani városa — 1957- ben egyetemének díszdoktorává választotta. Ugyan­ebben az évben díszdo­ktorrá avatta a párizsi egye­tem is. 1955-ben, 65. születésnapja után az angol király a felső ház, a Lordok Házának tagjává ne­vezte ki. Az elmúlt hónapokban, 75. születésnapja alkalmából a New York-i tudományos társaság vá­lasztotta dísztagjául. Adrian ma a Trinity College igazgatójaként működik. Kenéz János dr. Kossuth Lajos szembetegsége Kossuth Lajos életét, beszédeit és írásait sokan ismerik, levelezését már kevesen. A nagy magyar politikus szembetegségéről a levelezésében talál­hatók érdekes adatok. A szabadságharc elején Jókai kísérte Kossuthot toborzó útján. Az alföldi éjszakában Kossuth min­dig az égitestek neveit magyarázta kísérőinek. Eb­ben az időben még jó volt a látása, mind közeibe, mint távolba eitézésre. Szempanaszai sem voltak. Később, Cegléden, egy ideig Degré Alajos tel­jesített Kossuth mellett szolgálatot, ő adott be­tekintést abba a nagy munkába, amit Kossuth ak­kor végzett. „Ha magam nem is teljesítettem — írja Degré —, láttam életemben sok terhes munkát végezni, de annyit, amennyit Kossuth Lajos egy éjen át el­bírt: soha. Minden legcsekélyebb levelet, tudósítást Adrian rajta a kutya agykérgének értékelő központjairól iSpB-ban még jól olvasható a kézírása

Next