Orvosi Hetilap, 1980. február (121. évfolyam, 5-8. szám)
1980-02-03 / 5. szám - Török István - Harkányi Zoltán - Makó Ernő: Gray-scale echocholecystographia
Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Radiológiai Klinika (igazgató: Török István dr.) Oray-scale ochocholecystographia Török István dr., Harkányi Zoltán dr. és Makó Ernő dr. A hagyományos röntgencholecystographia nagy pontossággal alkalmas az epehólyagkövek kimutatására. Számos olyan eset van azonban, amikor az ultrahanggal végzett epehólyag-vizsgálat jelentős előnyökkel jár. A modern gray-scale ultrahang készülékek, az utóbbi 2—3 évben megjelent közlemények tanúsága szerint, 90% feletti biztonsággal képesek az epehólyagban levő kövek felismerésére (2, 10, 11). A téves pozitív leletek aránya aránya 3% alatt, a téves negatívoké 3—14% között mozog (9). Vizsgálatunk célja az volt, hogy röntgennel és műtéttel ellenőrzött beteganyagon lemérjük az echocholecystographia pontosságát. Meghatározzuk azokat az eseteket, amikor az ultrahang vizsgálat eredményesen kiegészítheti vagy helyettesítheti a röntgen módszereket. Epekövességre utaló panaszok miatt 122 betegen végeztünk echographiát, közülük 100 olyan esetet értékeltünk, amikor műtéttel vagy röntgenvizsgálattal ellenőrizni tudtuk leletünk helyességét. Tudomásunk szerint a magyar irodalomban elsőként számolunk be ilyen típusú sorozatvizsgálatról. Anyag és módszer Az echocholecystographiát Picker Bohoview 80 L típusú gray-scale készülékkel végeztük. 19 mm átmérőjű, 2,25 MHz-es, hosszú belső fókuszú transducert használtunk. Az echographia fizikai-technikai vonatkozásait illetően utalunk már megjelent közleményekre (7, 12). A betegeket háton fekvő helyzetben vizsgáltuk, szükség esetén félig oldalfekvésben is készítettünk felvételeket. A parraffinolajjal bekent bőrön, a kézzel vezetett transducerrel transzverzális, ill. longitudinális metszeteket készítettünk, mély belégzés végén. Az epehólyag azonosítása után, fél centiméterenként készítettünk metszeteket. Minden betegen legalább két, egymásra merőleges síkban, az echogrammról fotót is készítettünk Polaroid filmre, ill. Kodak Double X negatív filmre. Normális epehólyag echo-képe (1. ábra). A máj jobb lebenye alatt, az epehólyag, amennyiben folyadékot tartalmaz, echo-mentes, kerek képletként ábrázolható, melynek éles hátsó fala van. Kimutatásának feltétele, hogy legalább részlegesen telt legyen, átmérője elérje az 1,5—2,0 cm-t. A betegeknek ezért óhomra kell az ultrahang vizsgálatra jönniük. Epehólyagkövek echo-képe. A cholecystolithiasis echo-jelei a következők: Orvosi Hetilap 1980. 121. évfolyam, 5. szám 1* 1. Epehólyagon belüli, körülírt, erős reflexió (2., 3. ábra). 2. Az epehólyag alatt, ill. az epehólyagnak megfelelő régióban erős, akusztikus árnyék (2. ábra). A hangárnyék önmagában is jelezheti epekövesség fennállását (4/a-b ábra). A kövek megakadályozzák az ultrahang terjedését, ezért a kő alatti területről nincs reflexió. 3. Az epehólyag falának kontúregyenetlensége. Csak fenntartással értékelhető echo-jel (10). 4. Az előbbi jelek kombinációja. Legbiztosabb diagnózis, ha a körülírt reflexió és az akusztikus árnyék együtt megfigyelhető. A per oscholecystographiát Cistobil (Bracco) alkalmazásával végeztük. A vizsgálatot megelőző este, az epehólyag kiürítése után, a betegek testsúlyuktól függően, 6—12 tabletta kontrasztanyagot fogyasztottak el, kevés teával. Optimális telődést 10—14 óra múlva láthatunk. A röntgen képerősítő televízióval történő átvilágítás során, az epehólyagról célzott felvételeket készítettünk álló, ill. fekvő helyzetben. Kontrabáltatás után szinténkét felvételt készítettünk. Ha az az epekövesség megítélése kétséges volt, rétegfelvételeket is 1. ábra: Normális epehólyag echogrammja. Longitudinalis metszet (eh: epehólyag, m: máj, jv: jobb vese, f: fej felől) 2. ábra: Epehólyagkövek ultrahang képe. Longitudinalis metszet. Az epehólyagon belül két kő látható, alatta a típusos akusztikus árnyékkal (A), (M: máj, D: rekesz). A szaggatott vonal centiméteres beosztást jelent