Ózdi Vasas, 1960 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1960-01-02 / 1. szám

ÚJÉVI KÍVÁNSÁGOK Amikor az óra tizenkettedik ülése az elmúlt esztendő végét jelz :­s­ti és egy perc múlva már idősebbek leszünk egy évvel, egy pillanatra ,­­ elidőzünk az elmúlt év emlékein és gondolataink az elkövetkező év I­ő terveit szövögetik. Lapiotic munkatársai e gondolat jegyében három kérdést tettek f­s fel különféle foglalkozású embereknek. 1. Hogyan gyarapodott az ó-évben? 3. Mi a legkedvesebb élménye 1959-ből? 3. Mit vár, mi a terve 1960-ban? A pedagógus FÜRÖH LEVENTE a Bartók Béla úti iskola igazgatója. Gyarapodásunk fokmérője nálunk főleg az elméleti eredmények értéke­lésével mutatható ki. Célunk volt, hogy a pedagógusokat eszmei, politi­kai, pedagógiai egységbe kovácsoljuk. Ez a légkör alkalmas lesz arra, hogy a gondjainkra bízott tanulókat igaz hazafiságra, becsületes helytállásra, a munka örömére neveljük. Gyarapo­dásunkhoz sorolhatjuk, hogy az új tanévben a szülők nagyobb fokú ak­tivitása mutatkozott meg és ez főleg abban domborodott ki, hogy az ed­dig a társadalom által is lebecsült réteg kezdte meg az új politechni­kai műhelyünk építését, és itt össze­­kovácsolódott az elméleti és anyagi gyarapodásunk. A második kérdésre adandó válaszom szorosan kapcsoló­dik az elsőhöz, hiszen az elmúlt év­ben az volt a legkedvesebb élmé­nyem, amikor láttam, hogy azok a szülők, akik eddig még gyermekük iskolába járatásával sem támogatták művelődéspolitikánkat, a szó szoros értelmében véve az első kapavágást végezték és mindvégig lelkesen tá­mogatták a politechnikai műhely építését. 1960-ban szeretnénk továbbra is olyan fiatalokat nevelni, akik meg­becsülik a haladó múltat, szeretik az idősebbeket, azokat, akik megterem­tették a szocializmust építő jelent és olyan fiatalokat, akik hős építői lesz­nek ragyogó jövőnknek. A célok megvalósításához a pedagógus aka­rata és lelkesedése nagyon kevés. Nagy szükségünk van a dolgozó nép anyagi, és szellemi támogatására, erőre, egészségre. A kémikus SZIKSZAI FERENC a kémiai laboratórium dolgozója Röviden így tudnám összefoglalni a válaszaimat: gyarapodásunk anya­gi részének legmagasabb pontja a lemezjátszós rádiókészülék, amit 5 000 forintért vásároltunk. Ezen kí­vül ruházataink bővítése volt még soron az elmúlt évben. Legnagyobb örömöm az volt, amikor a készüléket hazavittük és a lakásomban meg­szólalt. A tervem az, hogy ha egy kö­zepes békekölcsön nyereményt tud­hatnék magaménak, a jövő évben gé­­­pesítenénk a háztartást (egy mosor gép beszerzésével), egy külföldi ki­rándulásra­­ szeretnék menni, de mindezeken túlmenően a legfőbb kí­vánságom az új esztendőtől, hogy egy jó lakást kaphassak. А Тая, dolgozó Antal s Andorné a Rákóczi Tsz. tagja így foglalhatnám össze a három kérdésre a válaszomat: még nem volt meg a zárszámadás. A nyugdíjas ORTHO VOLNER JÓZSEF Az elmúlt évben családunk anyagi gyarapodásának számít az, hogy csa­ládi házunkhoz egy zárt verandát építettünk. Legnagyobb örömöm? Nagyapa lettem. Kis unokámban le­lem azóta is nyugdíjas napjaim leg­több örömét. Egy kívánságom van az 1960-as évtől. Egyezzenek meg a nagyhatalmak, békében élhessünk és árubőségben, életszínvonal emelke­désben versenyezzünk a kapitalista államokkal. A katonatiszt KACSÓH ALBERT százados Az első kérdésre, őszintén szólva nem tudok mit válaszolni. Ebben az évben kerültem Ózdra és a fő célom az volt, hogy megismerkedjek külön­féle szervekkel, amelyekkel munkám során találkozunk. Tsz. vidékről jöt­tem ide és a munkásosztályt közel­ről még nem ismertem meg. Jelenleg a hangonyi termelőszövetkezetet pat­ronálom. . Legkedvesebb emlékem a kohászati üzemek ésüzemavató va­csorájáról van. Akkor találkoztam első ízben munkásokkal és ekkor ta­pasztaltam valójában, hogy milyen egységes munkásosztályunk, milyen szoros az egység vezetők és munká­sok között. 1960-tól azt várom, hogy a területi szervekkel még szorosabb együttműködést tudunk létesíteni és azt várom, hogy megszületik a meg­egyezés a világbékét illetően. Nekünk katonatiszteknek nem kell féltenünk a kenyerünket. Mi elsősorban kom­munisták vagyunk, békében akarunk élni, építeni akarunk. Szocializmust építő társadalmunkban mi a termelő munkában is meg fogjuk találni a helyünket. A kohómérnök MOLNÁR SÁNDOR Az elmúlt év nem a legjobban si­került. Két hónapig beteg voltam. De azért így sem panaszkodhatunk, hi­szen ebben az évben is sikerült egy disznót ölni. Az év legkellemesebb emléke az volt, amikor a magyar vá­logatott csapat Ózdra látogatott és csapatunk soha nem látott lelkese­­déssel, nem várt szép játékkal egyen­rangú ellenfele tudott lenni. A jövő esztendőben, ha minden jól megy, hozzá készülünk a későbbiek során bekövetkező lakásépítéshez. Az üzem­ben pedig további kísérletezésekbe akarunk bekapcsolódni és eredmé­nyes munkát szeretnénk végezni. A főolvasztár VÁRADI ZOLTÁN III -as kohó A fiam ebben az évben szerelt le és mint ilyenkor mindenütt, nálunk is az ő ruházatának kiegészítése volt az elsődleges. Ezenkívül vásároltunk még egy mosógépet és már együtt van a pénzünk egy hízott sertésre is. A nyáron a feleségemmel voltunk együtt üdülni. Legkellemesebb em­lékem ehhez az időhöz fűződik. A Szoboszlón töltött időm örökké emlé­kezetes marad, hiszen az ország minden részéből voltak ott dolgozók, megismerkedtünk és jó barátságot kötöttünk. A jövő évben szeretnék még egy­szer üdülni menni és a kora tavasz­­szal egy kismotort vásárolni. Ehhez a munkámmal akarom megteremteni az alapot. .A labdarúgó RÓTH LÁSZLÓ csapatkapitány A Tűzállóanyaggyár műszaki anyagbeszerzője vagyok. Munkám­nak igyekeztem minden esetben a legnagyobb mértékben eleget tenni. Annak ellenére, hogy a labdarúgók munkaerkölcséről nem a legjobb hí­rek keringenek, fokozott gondot for­dítottam nemcsak minőségi munkám­ra, hanem arra is, hogy soha késé­sem, vagy kimaradásom ne legyen. Ez elhatározásom sikeres véghezvite­lének eredménye volt az is, hogy a gyárrészlegvezetőség jó munkám eredményeképpen rendszeres prémi­umban részesített. 1959-ben elsősor­ban bútorvásárlásokra törekedtem, bízva abban, hogy lakáshoz Шок. Ez a reményem valóra is vált, s ma már kényelmes, összkomfortos lakás­ban lakom. Az év legszebb emléke két­ eseményhez fűződik. Az egyik a felejthetetlen kéthetes szovjetunió­kén túra, a másik pedig az a tény, hogy 1954-től, tehát 5 év óta ebb°n az évben végzett a csapat a bajnoki tiblázat ilyen előkelő helyén. Mint a csapat kapitányának egyik legfőbb óhajom az, hogy csapatunk megnyer­te a ba­jnokságot, de legalábbis az el­sők között végezzen. Ennek érdeké­ben, én magam is mindent el fogok követni ne edzéseken és mérkőzése­ken, de igyekezni fogok azon is, hogy a csapatban k­odakoló kedvező kollektív szellemet még jobban fo­kozzam. Mint magánember az a cé­lom a jövő évben, hogy most­ kapott lakásomat még szebbé, még ottho­nosabbá tegyem. A vőlegény LUPTÁK ZOLTÁN a kereskedelmi osztály dolgozója 1969-ben munkaügyi vonalon, majd a kereskedelmi osztályon a szállítási szerződések vonalán igyekeztem megismerkedni választott szakmám­mal, a vállalati jognak gyakorlati életével. Ebben az évben értem el fi­zetésemelést, s az volt a célom, hogy keresetemet családi élet megalapozá­sára fordítsam. A közelmúlt napok­ban, karácsony első napján tartottam meg ugyanis elseerzésemet. Me­nyasszonyom a KTSZ-bizottságon dol­gozik és közös célunk természetesen leendő otthonunk kényelmének és családi jellegének megalapozása. 1960-ban azt kívánom, hogy a Szovjetunió vezette szocialista tábor erőfeszítései, az emberiség tartós bé­kéjéért az eddigihez hasonló, sőt fo­kozottabb eredményt hozzanak, hi­szen ahhoz, hogy családi életünk bol­dog és megalapozott legyen, s ahhoz, hogy munkámat elláthassam, önma­gamat fejleszthessem, békére, békés termelésre van szükség. E kívánsá­gom megvalósításához a magam ré­széről még szorgalmasabb politikai és gazdasági munkával kívánok hoz­zájárulni. " 2 1960. január 1, péntek Békés in esztendőt úgy szeretném Egy szóval azt Elmondani dalban, Hogy új évünk Első napján Mily kívánságom van. Van, aki a Totón, Lottón Főnyereményt kíván. Van, aki meg Áhítozik jó férj, asszony után. Sokan mondják, Kívángatnak: „Szép, boldog új évet!" Óhajtanak Bútort, házat És jó egészséget. Kívánnak még Számtalan mást, Jó tehenet, tarkát; Reménykedve Fogdossák a Kicsi malac farkát... A sok minden Kívánságnak ~z, egy az alapja — Az én szívem is Ezt szereti Kívánja, akarja! örül szivem Mikor hallom E drága szót: Béke! Ezt kívánom, ezt akarom Az új esztendőre! Boskó Sándor Mert e szóban Annyi szép vám, — Hruscsov ezért fárad! Béke legyen? Harcolj érte! Teljesül a vágyad! ­f­iatal háza­­it találkozój­a ödös, csendes tájon, alvó téli erdők között halad a buszkara­ván Királd felé. Vidám fogadtatás a bányász művelődési ház előtt és ez­zel birtokba veszik a mai estén ez ózdi járás KISZ-esküvőt kötött fia­tal párjai ezt a szép házat. Otthono­san, fehér asztalok mellett folyik a beszélgetés. KISZ-vezetők üdvözlik a fiatalokat, akik bátran új útra lép­tek, megszabadulva a misztikus egy­házi kötöttségektől, KISZ-esküvőt, sőt mások már névadó ünnepséget is rendeztek gyermekük születése­kor. Mindannyiunk, az egész társa­dalom öröme az, hogyha az egymást megismert és megtalált fiatalok há­zasságot kötnek, a mi új életünk új formái között. Az az igaz és őszinte hang, melyet a KISZ képvisel és gondoskodás, amely a fiatal házasok ügyét is az egész ifjúsággal együtt körülveszi, csak tiszteletet érdemel és lelkesíti a fiatalokat, köztük a fi­atal házasokat is, hogy még jobban segítsék az ifjúsági szövetség mun­káját, minden fiatal legjobb ügyét, öröm tapasztalni, hogy terjed a fény, az igazi, nagy fény, melyet a szocializmus sugároz és amely mel­lett egyre halványabb lesz a gyer­tyák misztikus, sárga fénye.­ülön köszönetet kell mondani az este folyamán rendezett gaz­dag és változatos kultúrműsor min­den egyes szereplőjének. (mi) Mivel töltsük szabad időnket? KOSSUTH filmszínház: 1960. január 3-án és 4-én „Az ár­ban” c­. csehszlovák—francia film. Január 7-én és 8-án „Brich polgár” c. csehszlovák film. BÉKE filmszínház: 1960. január 2-án és 3-án „Dulszka asszony erkölcse" c. csehszlovák film. Január 5-én és 6-án „Emilia Galot­­ti” c. német film. MUNKÁSAKADÉMIA: 1960. január 4-én du. fél 3 órakor Gépész-tagozat III. téma. Január 7-én du. fél 3 órakor Ko­hász-tagozat III. téma. Előadások helye a Művelődési Ház­ban. IFJÚSÁGI AKADÉMIA: 1960. január 6-án du. 5 órakor a Művelődési Házban. Előadás címe: Ki nevezheti m magát művelt embernek? Előadó: Dezséri László a Magyar Rádió szerkesztője. MIKROBARÁZDÁS HANGLEMEZ EST: 1960. január 6-án este 6 órai kez­dettel a Művelődési Ház „újító” ter­mében. Program: Hetor Berlioz: Római karnevál. Rachmaninov: II. zongoraverseny. Rachmaninov: Cisz-moll Prelude. Rachmaninov: G-moll Prelude. Vitézslav Novák: örök vágyról. líniza­rodással tekintünk a holnap elébe Nincsen olyan ember, aki az új esztendőtől ne várna valami jót, kel­lemeset, hasznosat. Az acélmű egész kollektívája ilyen várakozással tekint az új esztendő elé. Ugyanis egyre nagyobb ütemben folyik az üzem re­konstrukciós építkezése, amely tel­jesen megváltoztatja az acélmű régi, mostani képét, munkaviszonyait. Mi­lyen lesz az új üzem? Megkönnyíti-e ,­a még nehéz fizikai munkát? Ilyen és­ ehhez hasonló kérdések foglalkoz­tatják az embereket. Mi is kíváncsi­an tekintünk az üzem újjászületése elé, ezért felkerestük az üzem veze­tőjét Kurta László elvtársat és meg­kértük mondja el, milyen változáso­kat hoz a rekonstrukció. A pódiumon is sok újat és jót hoz a rekonstrukció. Ott van például a kétágú csatorna. Jelenleg a töb­b­­termelést az elavult üzemben csak kétágú csatornával és két üstbe tör­ténő csapolással lehet biztosítani. Ez * A minőségi­ acélgyártás egyik fon­tos, gyors laboratórium képe beren­dezése is teljesen megváltozik. Je­lenleg egy kis helyiségben a pódiu­mon a XI-es kemence közelében tör­ténik az acélok carbon és­ kén elem­zése. Ebben a helyiségben két db elektromos laboratóriumi kemence egyágú csatorna lesz. Egy üstben történik majd a csapolás és ezzel ki­küszöböl­­kük a balesetveszélyes, ne­héz acélelosztás. A csatorna min­den csapolás után levehető lesz és ez jelentősen megkönnyíti majd a kemence bezárását is. elemzésre szánt próbákat és onnét a csőposta segítségével percek alatt visszaküldik az elemzést. Hosszant lehetne még sorolni azo­kat a változásokat, melyeket a re­konstrukció hoz életünkbe mindany­­nyiunk örömére és népünk boldogu­lására. — Üzemünk teljesen újjászületik, m­odern lesz és a még nehéz fizikai munkától is megszaba­dulnak az emberek. Ott van például a kamence­­salakzsák kitisztítása. Je­lenleg rendkívül nehéz munkát végeznek ilyen­kor az emberek, mert a kemence alatt kell ezt a munkát végezniök. A kemencefenék is írveleti és emellett salakzsák­­ból 1000—1300,* C össze­Az öntőcsarnokban is változásokat hoz az­­ esztendő és a rekonst­rukció. A tágas csarnok és levegője egyaránt elviselhetővé fogja tenni a csarnoki mun­kát. Hogy csak egyet említsek a sok közül. A üstkészítés munkája­­ jelentősen megkünnyül Jelenelg egy ember vál­lon hordja a 92 kg-o üstdugót és két ember szintén­­ vállon viszi le létrán a 300—500 C-os forró üstbe. Minden el­égett szállóport kell kiszedni. Az új tűcsarnok felöli oldalon­­lesz, ahol jobb a levegő és a salakzsák tiszti­­kemencénél a salakzsák ajtaja az ön­­tás gépesítve lesz. Jelentősen megnehezíti­­ ott dolgozók munká­it, mert nehezebb a­satorna karbantartás és a két üstből kisugárzó ■ 690' C acél, sok baleseti veszélyt rejt magában. A csapaténak és az első segédnek az egyenletes­­célelosztás érdekében a vi folyó acél közelébe­n■jeli tartózkodni. Az új Mártim kemencénél van és emiatt nagyon meleg a helyiség. A fel­szerelés is elég hiányos. A rekonstrukció során új modern laboratóriu­munk épül. A jelenlegi üzemvezetői és diszpé­cseri iroda helyére eme­letes épületet építenek, és a második emeleten nyer elhelyezést a ké­nyelmes, csőpostával el­látott laboratórium. A kemencéktől csőpostán küldik majd a laborató­riumba az e­l­ismerés megilleti az itt dolgozó mun­kásokat, amiért e nehéz helyen is becsülettel helyt állnak. Azonban már nem sokáig kell e nehéz fizikai munkával szemben küzködniök, mert az új üzemben a dugószállítást és az üstbe való behelyezést is daruval fogják végezni.

Next