Ózdi Vasas, 1967 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1967-01-07 / 1. szám
C- VC IttAe FEORETÁRJAI EGYESÜLJETEK ’ Az Ózdi Kohászati Üzemek MSZMP bizottságának hetilapja X. évfolyam, 1. szám, AratO fillér 1967. január 7. Szakszervezeti bizalmiak választása A szakszervezetek alapszabálya, valamint a SZOT és a Vasas Szakszervezet elnökségének intézkedése értelmében a szakszervezeti választásokat a bizalmiaktól a vállalati szakszervezeti tanácsig 1967. január 2-tól március 15-ig meg kell tartani. A bizalmiak választása az Ózdi Kohászati Üzemekben már meg is kezdődött január 2-án és január 9-ig az acélmű, finomhengermű, MEF, munkaügyi és szociális igazgatóság dolgozói meg is választották, illetve választják csoportbizalmijaikat. A választások eredményei még teljes egészükben nem lehetnek ismeretesek, de az eddigi tapasztalatokból máris leszűrhető, hogy a dolgozók zöme, a tagság nagy érdeklődéssel vesz részt a választásokon. Az üzemi szakszervezeti, illetve osztálybizottsági tag által összehívott csoportgyűléseken nemcsak meghallgatják a bizalmi beszámolóját, hanem hozzászólásokkal, érdemleges megvitatás után adják meg a felmentést. A tagság túlnyomó része nagyon is tisztában van azzal, hogy az elkövetkező időkben a szakszervezetre s ezáltal annak tagjaira is fontos, építő feladat hárul, amely feladat csak akkor oldható meg, ha a szakszervezeti funkcionáriusokat a tagság jószándékkal, törődéssel, a közömbösség teljes kiiktatásával támogatja. Az eddig lebonyolított választásokon érvényesült az a helyes elv, hogy a bizalmi funkciójába is olyan dolgozót válasszanak meg, aki akar és egyben tud is dolgozni a közösségért. Reméljük, hogy ez az elv vezérli a további választások résztvevőit is. (mai) AZ ACÉLMŰ II. MŰSZAK SZOCIALISTA BRIGÁDJAINAK FELHÍVÁSA: Vigyük tovább a kongresszusi verseny lendületét Tegyünk felajánlásokat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére Az acélmű gyárrészleg III. műszak szocialista brigádjai a szakszervezeti bizalmi választások alkalmával felhívták az acélmű és a vállalat többi szocialista és munkabrigádjait, hogy csatlakozzanak kezdeményezésükhöz, a párt IX. kongresszusának versenylendületét vigyük tovább, annak tapasztalatait felhasználva, tegyünk munkafelajánlásokat az 1967. évi feladatok teljesítésére. A felhívás elsősorban a népgazdasági szinten jelentkező mennyiségi és minőségi igények maximális kielégítésére, a gazdaságos termelés fokozására, a technológiai és munkafegyelem javítására, a társadalmi tulajdon védelmére és a biztonságosabb munkavégzésre irányul. Mindannnyiunk előtt ismeretes az, írják a felhívásban, hogy 1967-ben ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. Ez az évforduló nemcsak a Szovjetunió, de a többi szocialista ország, az egész haladó emberiség, a mi népünk ünnepe is. Eredményeinkkel is tegyünk hitet a magyar—szovjet barátság, a szocialista országok testvéri összefogása, a vietnami nép megsegítése mellett. Munkánkban, tetteinkben is jusson kifejezésre a Nagy Októberi Szocialista Forradalom iránti tisztelet. A felhívást aláírták a pódium, az öntőcsarnok, a daruüzem és a karbantartás III. műszak szocialista brigádjainak, valamint a műszak társadalmi és gazdasági vezetői. Rendkívüli munkaértekezlet az alsóhányón A nagyolvasztómű gyárrészleghez tartozó alsóhányó szocialista brigádjainak vezetői a párt és társadalmi szervek részvételével január 3-án rendkívüli munkaérte-kezletet tartottak, ahol Bodnár József üzemvezető ismertette az 1967. évi célkitűzéseket és az ebből adódó feladatokat. A munkaértekezleten részt vevők úgy határoztak, hogy az acélmű III-as műszak dolgozóinak felhívását magukévá teszik. A kongreszszusi versenylendület továbbfokozása érdekében újabb munkifelajánlások ••t tesznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére. Gyors reagálásuk azt bizonyítja, hogy a kongresszusi verseny során kialakult helyes módszerek és munkakapcsolatok további eredmények eléréséhez teremtettek szilárd alapot. Csak üdvözölni lehet lelkesedésüket, mely követésre méltó valamennyi brigád részére. «— Vase — 21 ötlet az év első két napján Az MSZMP IX. kongreszszusa tiszteletére indított szocialista munkaverseny keretében tett vállalások az OKTT kollektívájánál realizálódtak. Ez a megállapítás vonatkozik az energiaszolgáltató gyárrészleg dolgozóira is, akik önkéntes munkavállalásaikkal jelentékeny új értékeket hoztak létre, mert a mennyiségi eredmények öncélú hajhászása helyett a határidő lerövidítését, az új gyártási eljárások korábbi bevezetését tűzték ki maguk elé a versenymozgalom programjában. Kedden délután a központi újítási irodán már arról kaptunk tájékoztatót, hogy az energiaszolgáltató gyárrészlegnél az 1966. évi munkasikerek élharcosai az újítók voltak, akik egy év leforgása alatt az általuk beadott 408 db újításból — amely 13-al több, mint amennyit 1965-ben beadtak — 273 darabot el is fogadtak, s ugyanennyi javaslat bevezetésre is került. Ilyen munkasikereket természetesen csak ott lehetett elérni, ahol reális célokat tűztek ki maguk elé, s ezzel jelentősen hozzájárultak a versenymozgalom terebélyesedéséhez, annak további fejlődéséhez. Az 1967-es esztendő első két napján ismét bebizonyították a gyárrészleg dolgozói, hogy a kongresszusi verseny során elért munkalendületüknél nem következett be törés. Ugyanis január 2-án és 3-án — két nap leforgása alatt — 21 újítást adtak be elbírálás céljából. Az év első újítását a bér- és munkaügyi főosztály előadója, Csuhán Béla adta be január másodikán, a reggeli órákban. A műszerészüzemiek sem tétlenkedtek. Elég megemlíteni, hogy közülük Bach Sándor műszerész a vízlágyítós sölé adagoló kontakt adójának módosítására, míg Kovács László műszerész javaslata a finomhengerműi tolókemencék „kohógázt lezárni” vészjelző kiépítésére vonatkozik. Egyénileg a műszerészüzemiek elől mégis a gyári kazánházban dolgozó Krokavecz János lakatos vitte el a pálmát. Ő egymaga három újítási javaslatot adott be. Az első javaslatat a turbószivattyúk állórészének összeszerelésére , a második: a tápházi szivattyúk tengelyén levő csapágyak olajozásának módosítására, míg a harmadik javaslat a a VI—VII. sz. Schmiedt-kazánok gőz- és vízszelep kezeléséhez, járda készítésére vonatkozik. Örvendetes azonban az a tény is, hogy kedden délig már mind a 21 javaslat elkerült az illetékes műszaki vezetőkhöz véleményezés céljából. V. T. 5 óra helyett 4 óra A III. sz. März-kemence kazánjának főszerepe 1966. december 31 нэп meghibásodott. A kijavítása a gazdaságos termelés miatt igen sürgős volt. A gyári kazánházi Seffer Ferenc karbantartó lakatos brigádja vállalta a főszerep legrövidebb időn belüli kijavítását. A vállalás sikerült, mert ötletes megoldással a javítási időt a brigád 6 óráról 4 órára lecsökkentette. A munkában eredményesen kivették részüket: Vasas István, Kovács László, Török Béla és Pusztád Mátyás. Az év első újítása A tekercsfelvágás eddig kézi erővel történt, s minőségben is sok kívánnivalót hagyott maga után ez a művelet. Ezt géppel végezve nemcsak idő takarítható meg, hanem a minőségi tökéletesítés is a lehető legjobb. Fotó: Mixerák — Még nem tudni, hogy milyen gazdasági megtakarítást jelent egészen pontosan a tekercselő műhely újítóinak konstrukciója, de annyi már bizonyos, hogy Petrenko János és Bolyki József újításával a tekercstej lebontás nagyon meggyorsult Elhárították az üzemzavart A kohó kazánházban komoly üzemzavar keletkezett. Az történt, hogy a villamos központos üzemzavar miatt hirtelen leállt a III-as sz. gőzturbina. Ezáltal a gőzfogyasztás lecsökkent. Ugyanakkor a kazánok tovább termeltek és a hirtelen keletkezett gőznyomás felvágta az V-ös, VI-os VII-es kazánok biztonsági szelepeit. A gáztüzelést azonnal csökkentették, így a fő gázvezetékbe megnőtt a nyomás és a robbanó ajtókat felvágta. Megindult a gázömlés, ami csak nehezítette az ÿzemzavar elhárítását. De a kazánház személyzetének helyén volt a szíve. Németh Sándor és K. Tóth János kazángépészek a nagyfokú gázömlés ellenére, a biztonsági szelepekhez futottak és a helyükre tették. Emiatt kisebb fokú gázmérgezést szenvedtek. Közben riasztották a gázüzem mentőosztagát, akik védőfelszereléssel érkezve, azonnal a robbanó ajtók lezárásához fogtak. Rövid időn belül helyre állt a nyugalom, folytatódott tovább a munka megszokott üteme. Az üzemzavar gyors elhárításáért dicséret illeti a kazánház kollektíváját, Ludak Jajban Vasbetonszerelő tanulók között VANNAK úgynevezett népszerű, divatos szakmák, valamint kevésbé divatosan. Az utóbbiakhoz tartozik például a vasbetonszerelő szakma is. A minap meglátogattuk azokat a fiatalokat, akik e szakmát akarják elsajátítani. Gyakorlati munkahelyük a Borsodi Mélyépítő Vállalat ózdi telepe. Itt kerestük fel őket. Kovács Győző, a tanulók oktatója elmondta, hogy jelenleg 14 tanulóval foglalkozik. A tanulók hetenként három alkalommal az iskolában a szakma elméleti részét, három napon át pedig a gyakorlati fogásokat tanulják. A tanulók szorgalmasan dolgoztak, amikor meglátogattuk őket. A legfürgébb fiút, Kovács Bélát kérdezem meg. — Elmondanád, hogy lényegében milyen munkából tevődik össze a vasbetonszerelő munkája? — A megtervezett épülethez, szerkezethez kiválogatják a megfelelő vasanyagot, ezt a szükséges méretre darabolják, majd ezt követi a hajtogatás — ez géppel történik. Mi is ezt végezzük, csak még „kicsiben”. Látom, hogy a végeket visszahajlítják, miért kell ezt úgy csinálni? — Ez azért szükséges, hogy a vas jobban belekössön a betonanyagba. Ebből adódóan aztán húzással szemben nagyobb erőt tud kifejteni. — Az itt látott, meghajlított anyagnak mi lesz a további sorsa — teszem fel a kérdést egy másik tanulónak. — A meghajlított rudakat összeszerelik. Majd az építkezés helyén fasablont készítenek és ebben helyezik el az összeállított vázat. Ezt követi a vas és a beton összedolgozása. Arra a kérdésemre, hogy megszerették-e már a szakmát, a következőket válaszolják: — Kezdetben azt hittük, hogy nehéz lesz megszokni, mivel szinte állandóan a szabad ég alatt kell tartózkodni. Ma már mondhatjuk, hogy mindnyájan megkedveltük, amit bizonyít az, hogy senki sem ment el a csoportból. PEDIG IGEN férfias munkát kell végezni. Ugyanakkor ki vagyunk téve az időjárás viszontagságainak is. Ennek ellenére, a csoportunkban még náthás sem volt senki. Nekünk csupán egy kívánságunk lenne, az, hogy a vállalat biztosítson részünkre egy jó öltöző helyiséget. Kovács elvtárs a beszélgetésünk során még az alábbiakat mondotta: Sajnos, sem a pályaválasztás előtt álló fiatalok, sem a szülők nem ismerik kellően a fenti szakma előnyeit, jelentőségét. Amikor beiskolázás, illetve a felvételek alkalmával ezt a szakmát említjük azoknak a fiataloknak, kiknek valamilyen oknál fogva az általuk választott helyre nem sikerült bejutniuk — bizony csak csodálkoznak; hát ez meg mi lehet ... Ennek oka, persze részben érthető is, hiszen e szakma csak néhány éves múltra tekint vissza. Ez tulajdonképpen a nagy iramú építkezés szülötte. AZ ÉPÍTKEZÉS ma már el sem képzelhető beton és vasbeton alkalmazása nélkül. A továbbiakban pedig még nagyobb szükség lesz rá. — Milyen a kereseti lehetőség a szakmunkásoknál? — Általában 2000—2500 forint körül mozog. — És hány évig tanulják a fiatalok e szakmát? —A vasbetonszerelő szakma elsajátításához két év szükséges. R- ЗА