Ózdi Vasas, 1985 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1985-01-04 / 1. szám
wi ’^2 soknak maG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP OZDI KOHÁSZAT! ÜZEMEK NAGYÜZEMI BIZOTTSAGÁNAK HETILAPJA XXVIII. évfolyam, 1. szám Ara: 1,30 forint 1985. január 4. Évzáró konferencia Hagyomány már, hogy vállalatunknál az év utolsó munkanapján tartják meg az óévbúcsúztató konferenciát. December 29-én délután 14 órakor kezdődött az esemény a Pártoktatók Házában, melyen a meghívott vendégeket — közöttük Básti Jánost, a városi pártbizottság első titkárát, Varga Dezsőt a városi tanács elnökét és Kriston Lászlót, a városi KISZ-bizottság titkárát — dr. Pethes András, vállalatunk vezérigazgatója köszöntötte. A vezérigazgató beszédének bevezető részében az 1984-es év jellemzőiről beszélt. Elmondta, hogy a munkafeltételek és a körülmények nem változtak lényegesen. A nemzetközi helyzet ellentmondásos volt és ez inkább hátrányt jelentett, mint előnyt. A világgazdaságban a várt fellendülés elmaradt, bár az USA-ban, Japánban átmeneti fellendülés volt tapasztalható a gazdasági életben. Ez a magyar népgazdaságnak azonban nem hozta meg a várt előnyöket. Ezért mondható el, hogy népgazdaságunk nehéz körülmények között, de megoldotta két alapvető célkitűzését, a népgazdasági egyensúly és a fizetőképesség megtartását. A külső körülmények mellett belső nehézségekkel is meg kellett küzdeni. Ez utóbbiak csökkentésére, illetve megszüntetésére több intézkedés történt, melyek hatásának a következő időszakban kell jelentkeznie. A népgazdasági célkitűzések megvalósítása miatt 1984-ben a vállalati kollektívákkal ,,szemben az elvárások nagyok voltak és ezek teljesítéséhez nagyobb kezdeményező készségre volt szükség. A feladatok megoldásában sokat segített a párt XIII. kongresszusára és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny-mozgalom. Dr. Pethes András a továbbiakban a magyar vaskohászat és ezen belül a vállalat feladatairól és eredményeiről beszélt.. Mint mondta, a magyar vaskohászat exportcentrikusan dolgozott. Nagy erőfeszítésekre volt szükség ahhoz, hogy a belső igények kielégítése mellett a kohászati ágazat mind tőkés, mind a szocialista exporttervét teljesíteni tudja. Az Ózdi Kohászati Üzemek is ennek megfelelően dolgozott. A vállalat fennállása óta a legnagyobb exporttervét teljesítette a tőkés piacokon. Míg 1983-ban 316 ezer tonna hengerelt árut értékesítettünk a tőkés piacokon, addig ez a szám 1984- ben 338 ezer tonnára növekedett. A szocialista piacokra történő export szállítások mennyisége ugyancsak nagyobb volt az előző évinél. Ugyanakkor a vállalat a belföldi igényeket is kielégítette, így elmondható, hogy az ÓKÜ kollektívája az alapvető feladatokat 1884-ben is sikerrel valósította meg. Sok vonatkozásban új és jó eredmények születtek, így például határidőre és költségkereten belül megépült a salakfeldolgozó mű, mely a felfutási idő után nagyban hozzájárul eredményeivel a vállalat termelésigazdasági feladatainak sikeres végrehajtásához. Ezt követően az irányítási és érdekletségi rendszer változásairól beszélt a vezérigazgató. Tájékoztatta a jelenlevőket arról, hogy a korábbi rendszert „áttekintették”, és megtették a szükséges intézkedéseket, melyeket január 1-től a feltételek függvényében fokozatosan végrehajtanak. Az 1984-es évet összegezve a vezérigazgató elmondta, hogy a vállalat munkája eredményes volt, az alapvető célok megvalósultak, annak ellenére, hogy az évközben jelentkező nehézségek előre nem látható gondokat, feladatokat okoztak. Az 1085. évi feladatokról szólva dr. Pethes András úgy vélekedett, hogy a termelés körülményei javulni fognak, így például a BEM rekonstrukciója jól halad, augusztusban befejeződik, ami a betétgondozó megszűnését jelenti. Eredmények várhatók a fúvásról hőmérsékletemeléstől, a salak hasznosításától, a KORF-technológiára való átállástól — melyre a pénzügyi feltételek már biztosítottak — és számos más műszaki újdonság megvalósításától, ami összességében hatékonyabbá teszi a termelést. A nemzetközi helyzetben, a világgazdaságban nagy változás nem várható, de lehetőség van arra, hogy a belső irányítási rendszerfokozatosan fejlődjön, a munka hatékonyabbá váljon. Enek jelei már 1984- ben is tapasztalhatók voltak. Az idén ezt a folyamatot kell kiterjeszteni. Végezetül a vállalati vezetők, és az általuk képviselt kollektívák helytállását méltatta dr. Pethes András, majd az irányító párt- és állami szerveknek mondott köszönetet a kapott segítségért, melyre mint kiemelte, a jövőben is számítanak. Ezt követően Básti János, a városi pártbizottság első titkára gratulált az OKÜ kollektívájának a sikeres évzárás alkalmából. Egyebek mellett elismerően szólt a vállalat export tevékenységéről, melyet mint mondta, nagyra értékelt a megyei pártbizottság és az ipari miniszter is. A vállalat komplex törekvésében az emberi élet minőségének javításával összefüggő tennivalók is kiemelt feladatként szeretjenek 1984- ben. Kívánta, hogy ez a törekvés ugyanilyen, vagy ha lehetőség lesz rá még nagyobb szerepet kapjon majd 1085-ben is. Darab Gyula A miszter ülk Az 1984-es év végéhez közeledve megköszönöm a kollektíva ez évi munkáját, hozzájárulását iparunk fejlesztéséhez, népgazdasági feladataink teljesítéséhez. Minden dolgozónak, a szocialista brigádok vezetőinek, tagjainak, a politikai és társadalmi szervek vezetőinek, aktivistáinak, a műszaki-gazdasági vezetőknek boldog új évet kívánok, további eredményes munkát, erőt, jó egészséget az 1985. évi feladatok teljesítéséhez, a VI. ötéves terv sikeres befejezéséhez, VII. ötéves tervünk megalapozott előkészítéséhez. Kapolyi László ipari miniszter Százhúsz éves a lemezgyár 1864 áprilisában feldübörgő gőzgépek zakatolása jelezte, hogy megkezdte működését Nádasdon a Borsodnádasdi Lemezgyár „őse”, a Rimamurányvölgyi Vasmű Egyesület hengerműve. A felszabadulást követően önmagához mérten jelentősen korszerűsödött a BNL, mint ahogy nagy léptékkel fejlődött a nagyközség is, amely 1984. december 21-én ünnepelte felszabadulásának 10. évfordulóját. Az eseményről szóló tudósításunk lapunk 4. oldalán olvasható. Fotó: Dobosy László Szervezeti és személyi változások A vállalat belső irányítási, érdekeltségi rendszerének továbbfejlesztése ez év elején újabb jelentős állomáshoz érkezett. Széles körű elemzések, vizsgálatok felvetették a kereskedelmi és termelési funkciók hatékonyabbá tételének követelményét, ennek érdekében kereskedelmi és termelési igazgatóság létrehozását. A tervezett szervezeti módosítást véleményezte a vállalati szakszervezeti bizottság, a vállalati, szakszervezeti főbizalmi testület, december 28-i ülésén a párt-végrehajtó bizottság és egyetértett vele a pártbizottság testülete, így január 1-i hatállyal megalakításra került az új igazgatóság. A kereskedelmi és termelési igazgató szervezeti alárendeltségébe került a vezérigazgató hatásköréből a termelési főmérnökség és a gazdasági igazgató hatásköréből a kereskedelmi igazgatóhelyettesi szervezet. A szervezeti módosítás célja a vevői és a szállítói kapcsolatokban tudatosabb kereskedelmi politikai és a piacorientált termelési tevékenység hatékonyabb érvényesítése, a kereskedelmi és a termelési tevékenység folyamatos érdekegyeztetésén alapuló összehangolása. A szervezeti módosítás összhangban van a gyáregységek megnövekedett önállóságával, s nem utolsósorban a gazdasági igazgató tehermentesítését is szolgálja, ezzel nagyobb lehetőséget adva a közgazdasági tervező, elemző munka továbbfejlesztéséhez. Kereskedelmi és termelési igazgatónak Mura Imrét nevezték ki január 1-i hatállyal. (A termelési főmérnök igazgatóhelyettesi hatáskörrel rendelkezik.) A hengermű gyáregység vezetője Czimer István lett, a gyáregység főmérnökének Lőrincz Józsefet nevezték ki. A rúd dróthengerműi vezetői feladatát Kónya Ferenc látja el. Gyorsmérleg a gyáregységeknél Az 1984-es esztendőben a külső gazdasági feltételek nem javultak. A vaskohászatot sújtó nemzetközi recesszió sem enyhült, így ennek hatása érezhető volt a magyar gazdasági életben. A vállalatoknak, így az Ózdi Kohászati Üzemeknek sem maradt más választási lehetősége, mint a saját tartalékok feltárása és az eddigiektől is jobb, hatékonyabb kiaknázása. Mindez még körültekintőbb munkára serkentette a szakembereket, és a vállalat dolgozóit. Az elmúlt év eredményeinek tükrében gyorsmérleget készítettünk, a gyáregységek vezetőit, főmérnökeit arra kértük, hogy mondják el, hogyan vélekednek az eltelt tizenkét hónapról. A véleményeket az elmúlt év utolsó munkanapján gyűjtöttük össze. ÜZEMFENNTARTÁSI GYÁREGYSÉG Pálinkás László gyáregység vezető: — Gyáregységünk munkáját 1984-ben is alapvetően két tényező határozta meg. Az egyik az üzemvitel a másik a gazdálkodás eredménye vagy eredménytelensége. A mi esetünkben úgy vélem, az előbbiről számolhatok be. A termelőberendezéseknél olyan üzembiztonságot tudtunk megteremteni, amely nem hátráltatta a termelési célok teljesítését. Most sikerült első ízben elkerülni azokat az üzemviteli gondokat, melyek korábban lényegesen csökkentették a termelőberendezések üzemidő kihasználását. Ennek természetesen ára is volt. Komoly feladatokat kellett megoldanunk a költség-, készlet- és bérgazdálkodás terén, melyekhez vállalati segítséget is kértünk és kaptunk. — Az állásidő-tervek változásai, kampányjellegű feladatok — gondolok itt a BÉM megsegítésére, beruházási többletfeladatokra — olyan pluszt jelentettek az állóeszközfenntartási költségek és bérgazdálkodási téren, amelyre nem voltunk kellőképpen felkészülve, ezért rendkívüli intézkedésekre is sor került. A lehetőségek és az igények összhangja általában csak éves szinten biztosított. Már év elején célként jelöltük meg, hogy amikor lehetőségeink nagyobbak, mint az igények, az energiáinkat a csúcsterhelésre való felkészülésre fordítjuk. Így tudtunk például a durva sorok főjavítására három hét alatt felkészülni. — Ezenkívül olyan technikai és szervezési korszerűsítéseket valósítottunk meg melyek az előbbi ellentmondások feloldására szolgálnak Ilyen volt például az UMS munkamérési módszer bevezetésének előkészületeit a durva sorok karbantartásánál, a blokk- buga belső térség daruzhatóságának lehetővé tétele, az üzembizonság számítógépes ellenőrzése és más számtalan olyan kisebb műszaki megoldás, ami a karbantartó munkát könnyíti. Ezek megvalósításához kellő támogatást kaptunk a vállalat vezetésétől. Munkánk színvonalát alapvetően meghatározta gyáregységünk dolgozóinak tenni akarása. Állítom hogy régen volt olyan jó „csapata” a gyáregységnek, mint ami most van. Ezúton is köszönetet mondok évi munkájukért. Várhatóan 1985-ben sem lesznek könnyebbek a gazdálkodási körülmények. Céljaink megvalósulását az ésszerű és becsületes munkavégzésre alapozzuk. Sok biVisnyai Attila főmérnök: — Igen nehéz évet zártunk. A nehézségek egyik oka a létszámhiány, valamint gépeink rossz műszaki állapota. Ilyen körülmények között a 4 kohós és 8 martinkemencés üzemeltetést folyamatosan nem mindig tudtuk ellátni. Állóeszköz-fenntartási költségünk a tervezett 120 millió forinttal szemben 104 millió volt, és ez a különbség is ,.rányomta bélyegét” a szállítási feladatok végrehajtására. __ Mindezeket leszámítva gyáregységünk igyekezett maximálisan helytállni a 84- es esztendőben is. mozgósítottuk tartalékainkat, ha kellett, „erőn felül” is vállaltak embereink munkát. A korábbi évek átlagánál több kocsi érkezett vállalatunkhoz, mégis — különösen az I. fél évben — a kocsi tartózkodási időt kedvező szinten tudtuk tartani. A nehézségek júliusban kezdődtek. A BÉM rekonstrukciós munkálatai miatt a napi 5 BÉM szerelvény helyett csak 2—2,5 érkezett, és érkezik jelenleg is. A ferrumhordozó hiány ellensúlyozására darabos bizonytalanságot rejt magában az új érdekeltségi rendszer bevezetése illetve csak a gyakorlatban derül majd ki, hogy felkészülésünk eredményes volt-e. Gyáregységünk jelenlegi rugalmasságát szeretné továbbra is megtartani, de úgy, hogy a buktatókat is elkerüljük. Belletérc (nagy ferrumtartalmú vashordozó) felhasználására kényszerült vállalatunk, ami negyedévenként 180 ezer tonna többlet anyag rakodását és forgalmazását követeli meg gyáregységünktől. Ekkora feladat végrehajtásához azonban kevés az emberünk és a génünk. Ezért a szállítási gyáregység tovább keresi a megoldási lehetőségeket Jó volna például, ha megszűnne az egyenetlen anyagérkeztetés, mert emiatt bizony előfordult, hogy egyszerre 600 darab MÁV-kocsi tartózkodott vállalatunknál. A hengerelt készáru kiszállításában az év utolsó néhány napja rendkívül feszített. December 28-ig összesen 925 ezer 751 tonnát (belföldi, konvertibilis és rubelelszámolású piacra) szállítottunk, valamivel több mint 20 ezer tonna hiányzik még eredeti tervünk teljesítéséhez. Kemény munkával zárjuk az évet És 1985-ben sem tétlenkedhetünk. (Folytatás a 3. oldalon) SZÁLLÍTÁSI gyáregység