Ózdi Vasas, 1987 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1987-01-03 / 1. szám
* ÓZDI VASAS Mérlegel: a lakosság ellátása Az áruellátás, a vendéglátás és lakossági szolgáltatás helyzetének alakulását is napirendjére tűzte egyebek mellett decemberi ülésén városunk tanácsa. A termelés- és ellátás-felügyeleti osztály által készített, hat évet felölelő írásos beszámoló jogos elégedettséggel szögezhette le bevezetésként, hogy az intézményhálózatot a beszámolási időszakban dinamikus fejlődés jellemezte. Lényegében kialakult Ózd bevásárlócentruma, s előrelépés történt a hagyományos beépítésű városrészek alapellátásban is. A tanácsi pénzeszközök rugalmas felhasználásának, a tanács és az üzemeltető vállalatok gazdasági együttműködésének köszönhetően hat év alatt a kereskedelmi és vendéglátó hálózat 8840 négyzetméterrel, a szolgáltató hálózat 1600 négyzetméterrel bővült, melynek eredményeként az ellátás fajlagos mutatói megyei összevetésben is megállják a helyüket. Ugyancsak örvendetes tény, hogy a gyarapodásból nem maradtak ki a peremterületek sem, hiszen Sajóvárkony például új gyógyszertárral, Susa élelmiszerbolttal gazdagodott, s új bolt került átadásra a Petőfi valamint az Ifjú Gárda Úton is. Ezen túlmenően a vállalatok, gazdálkodó szervezetek saját hatáskörükben több üzletet, vendéglátó egységet korszerűsítettek illetve új telephelyet, új műhelyeket építettek. A fejlesztési elképzelések megvalósításához térségünkben a szolgáltatás-fejlesztési alapból a Putnoki Vegyesipari Szövetkezet és az Ózdi Szolgáltatóipari Szövetkezet kapott támogatást. A több mint hárommillió forintot a szolgáltatások korszerűsítésére, az új egységek berendezésére, továbbá a hozam-vnszem szolgálat fenntartására fordították. Az ipari, javító és személyi szolgáltatások helyzete és jövője azonban a kétségtelen fejlődés ellenére sem megnyugtató térségünkben. A csökkenő kereslet, a széleskörű központi támogatás megszűnése, a növekvő költségek miatt ugyanis meglehetősen ingatag a szolgáltató szervezetek pénzügyi helyzete, amit az árak emelésével illetve egyes szolgáltatások felszámolásával igyekeznek egyensúlyba hozni. A kisiparosok tevékenységét illetően szintén vegyes tapasztalatokat szűrtek le a termelés- és ellátás-felügyeleti osztály vizsgálódásai. Az utóbbi évek jogszabály-változásainak köszönhetően nőtt a kisipari létszám, korszerűsödtek a műhelyek, s ezáltal a kisiparosok révén megfelelő bázist kaptak az előmunkaigényes, kisszériás tevékenységek. Ezzel egyidőben azonban kedvezőtlen tendenciáknak is tanúi lehettünk. Csökkent például a főfoglalkozású iparosok aránya, a hagyományos ipari-szolgáltatási területeken dolgozók száma, s mindez tovább élezte a hiányszakmákban — cipész, szűcs, kovács stb. — egyébként is meglévő feszültségeket. A gyors fluktuáció kedvezőtlen hatása az ipargyakorlás szabályainak gyakoribb megszegésében is megmutatkozott, miután hat év alatt a különböző súlyú szabálysértési szankciók száma a kétszeresére növekedett. Az osztály munkájában az utóbbi években — emeli ki a terv írásos összegzése — a korszerű üzemeltetési, magán vállalkozási formák széleskörű elterjedéséhez kapcsolódva az ellátási kérdések szervezése és ellenőrzése került előtérbe. E célkitűzések teljesítése jelentős többletfeladatot ró az osztály dolgozóira, ami korántsem meglepő, mivel városunkban 129 kiskereskedő biztosítja a lakosság ellátását. (A városban és a vonzáskörzetben az öt megyei kereskedelmi vállalat, a Centrum Áruház és az Ózd és Vidéke Áfész szerepe a meghatározó.) A statisztikai adatokat vizsgálva megállapítható, hogy a kereskedelmi forgalom dinamikusan fejlődött a beszámolási időszakban, ám a növekedés egy része az árszínvonal emelkedéséből adódott. Az összforgalmon belül az élelmiszereknél mutatkozott számottevő emelkedés, a ruházati cikkek esetében viszont az értékesített mennyiség visszaesése volt a jellemző, szoros összefüggésben területünk gazdasági problémáival. A jelzett időszakban — szögezi le a jelentés — az alapvető élelmiszerekből a „terítés” folyamatos, a kínálat kiegyensúlyozott volt. A kedvező összkép mellett azonban egyes áruféleségekből időnként választékhiány zavarta a kiszolgálás folyamatosságát, s esetenként mennyiségi kifogások is adódtak, melyek jórészt az országos ellátási feszültségekkel függtek össze. Térségünk ellátásából különben a magánkereskedők is egyre nagyobb részt vállaltak, ám tevékenységük elsősorban a választékbővítésre, bizonyos speciális vásárlói réteg igényeinek kielégítésére szorítkozott. A kereskedelmi ágazatban végzett ellenőrzések — derült ki a leírtakból — az elmúlt hat évben is rendszeresek voltak: a fogyasztói érdekvédelem erősítését szolgálták, s minden esetben fokozott árellenőrzéssel párosultak. Sajnos a vizsgálódások sok esetben lehangoló eredménnyel jártak. Kiderült többek között, hogy nőtt a jogosulatlanul kereskedők száma, gyakori a súlycsonkítás, árdrágítás, túlszámlázás, s eléggé elterjedt jelenség a lejárt szavatosságú termékek árusítása, valamint a nyitvatartási időre vonatkozó előírások megszegése is. A gyakori és szigorú felelősségre vonással záruló ellenőrzések — állapítja meg az osztály önértékelése — sajnálatos módon nem érték el a kívánt visszatartó hatásukat. Ez a megállapítás különösen igaz a vendéglátásra, melynek színvonala — a tárgyi feltételeket, a kiszolgálás kulturáltságát illetően — továbbra sem emelkedett, sőt egyes területeken további romlás következett be. A kiskereskedelemben és vendéglátásban elterjedt jövedelemérdekeltségű üzemeltetési formáról szerzett tapasztalatok szintén ellentmondásosak területünkön. A számos pozitív vonás mellett azt is be kellett látni, hogy a fokozott anyagi érdekeltség nem hogy ösztönözné, hanem egyes esetekben még akadályozza is bizonyos fogyasztói igények kielégítését, a közösségi érdekek érvényesítését. Mindennek kézzelfogható jele a peremterületeken működő, alapellátást biztosító egységek bezárásának „szorgalmazása”, a bérleti szerződések felmondása. Ennek a tendenciának az osztály természetesen gátat kíván állítani, hiszen a lakossági alapellátást nem lehet kizárólag a gazdasági szempontok függvényévé tenni. A fesorolt gondok is jelzik: az elkövetkezendő években sem lesz könnyű a termelés- és ellátás-felügyeleti osztály munkája. Bíznak azonban abban, hogy az ügyintézés további egyszerűsítésével, a hatósági munka gyorsaságának javításával, szigorúságának fokozásával, a párt-, társadalmi és tömegszervekkel, a megyei szakigazgatási szervekkel a társosztályokkal meglévő korrekt munkakapcsolat továbbfejlesztésével képesek lesznek érvényt szerezni az ellátással, szolgáltatással és vendéglátással kapcsolatos állami előírásoknak, illetve lakossági érdekeknek. Tóth Gyula Munkavédelmi vetélkedő December 16-án, délután rendezték meg a Liszt Ferenc Művelődési Központ oktatótermében a munkavédelmi vetélkedő vállalati döntőjét a fizikai állományú dolgozók részére. A döntőben hat szocialista brigád képviseltette magát 5—5 fős csapatokkal. A vetélkedő résztvevőit és a zsűri tagjait Vajda János, a munkavédelmi főosztály vezetője, a zsűri elnöke köszöntötte. Elmondta, hogy a döntő minden résztvevője győztesnek érezheti magát, hiszen azáltal, hogy felkészültek a versenyre, hasznos ismeretekre tettek szert. Ezt követően Gergely Pál munkavédelmi előadó, játékvezető ismertette a feladatokat Válaszolniuk kellett a versenyzőknek 32 „gépi” kérdésre. 25 tesztkérdésre és egyéb más elméleti és gyakorlati feladatot kellet megoldani. A> ‘Zsz'mas játék az alább v ’rnzá’ult. Első helye’őst ért el a finomhengermű gyáregység Dózsa György szocialista brigádja, jutalmak: 9000 forint, második: szolgáltató gyáregység Kossuth Lajos szocialista brigádja, 6000 forint, harmadik: salakfeldolgozó mű Nobel szocialista brigádja, 3000 forint, negyedik: rúd-dróthengermű Bánki Donát szocialista brigádja, 2000 forint, ötödik :rúddróthengermű Bláthy Ottó szocialista brigádja, 1000 forint, hatodik: acélmű gyáregység Tribune szocialista brigádja 1000 forint. Egyéni versenyben első helyezést ért el: Mihály István finomhengermű. Jutalma: 2500 forint. Második: Kulcsár Bálint finomhengermű, 1500 forint, harmadik: Marikovcszki József finomhengermű és Jónás József finomhengermű, 500—500 forint. A legjobbakat az Állami Biztosító képviselője vásárlási utalvánnyal is jutalmazta. Kerékgyártó M. 1987. Január s. A Centrum Áruházak üzletpolitikájának, pontosabban az élelmiszerprogramnak részeként nemrégiben új bevásárlási lehetőséggel gyarapodott városunk: megnyílt a 330 négyzetméter alapterületű, tetszetős kivitelű Centrum Csemege. A földszinten kialakított üzletben hús és húskészítmények, mirelitáru és zöldség-gyümölcs is kapható, így a háziasszonyok egy épületen belül a háztartáshoz szükséges szinte valamennyi áruféleséget megvásárolhatják. A Centrum Áruház rekonstrukciója után ez az első „belépő” egység, amelyet január végén a vegyes-iparcikk végleges helyre költözése követ. A reggel hattól este nyolcig (szombaton három óráig) nyitva tartó Csemege patronálását a Kispesti Centrum élelmiszerosztálya vállalta. Reméljük, hogy ezért (is) hasonlóan bő választékot találunk a polcokon, mint azt a nyitást követő napokban tapasztaltuk. Fotó: Vargáné Vásárlók Kiváló Boltja ’86 A hagyományoknak megfelelően városunk felszabadulásának évfordulója előestéjén, december 19-én került sor a Vásárlók Kiváló Boltja verseny ünnepélyes díjkiosztására. A Liszt Ferenc Művelődési Központ kamaratermében lezajlott ünnepség résztvevőit — a versenyzőket, a felettes szervek képviselőit, vezetőit, a meghirdető szervek képviselőit — Szent-Királyi László, a fogyasztók városi tanácsának elnöke köszöntötte. Ott volt a díjátadáson Tóth János, a városi tanács elnökhelyettese, Filep Gyuláné, a HNF városi bizottságának titkára, Papp Ferenc, a városi pártbizottság politikai munkatársa. Szent-Királyi László rövid beszédében szólt a fogyasztói tanács érdekvédelmi törekvéseiről, munkájáról, a harmadik alkalommal szervezett verseny előkészületeiről, értékeléséről, majd ismertette az eredményeket. Az 1986-os Vásárlók Kiváló Boltja verseny — most első ízben — két kategóriában került meghirdetésre. A HNF Ózd Városi Bizottsága, Ózd Város Tanácsa és a Fogyasztók Ózd Városi Tanácsa élelmiszer, illetve ruházati és iparcikk kategóriában gyűjtötte össze a pályázatokat, s értékelte a versenyben részt vett kereskedelmi egységek tevékenységét. Élelmiszer kategóriában hatodik helyezett a 252. sz. arlói bolt (B. É. K. V.) ötödik a 27. sz. borsodnádasdi Áfész ABC, negyedik a 29. sz. várkonyi Áfész ABC, harmadik a 4. sz. csernelyi Áfész bolt, második a 24. sz. Petőfi úti Áfész bolt. Első helyezett — másodízben — a Bükk ABC kollektívája. (Vezetője: Petrus István). Sikerült újabb egy évig megőrizniük az értékes vándorserleget. A ruházati és iparcikk kategória győztesei: harmadik helyezett a 30. sz. Tulipán Áruház, második a 153. sz. Óra- és Ékszerbolt. Első helyezett, s a kategóriában alapított újabb vándorserleg birtokosa a 46. sz. Ofotért bolt kollektívája. (Vezetője: Surin Istvánná). A díjátadó ünnepségen részt vett felettes szervek vezetői képviselői természetesen nem jöttek üres kézzel. Tóth János, a Borsodi Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat helyettes vezetője 25 ezer forintot adott át a Bükk ABC kollektívájának, dr. Rostás László, az Ózd és Vidéke Áfész elnöke 31 500 forintot nyújtott át a díjazott boltok vezetőinek, Józsa Tiborné, a Ruházati Kereskedelmi Vállalat igazgatója a 30. sz. Tulipán Áruház vezetőjét, s két helyettesét jutalmazta. Bizonyára megtalálják a módját a budapesti központi üzletek felettesei is, hogy a város kereskedelmi ellátásában jeleskedő két boltot megjutalmazzák. Az ünnepségen, s az azt követő beszélgetésen felvetődött, hogy jó volna, ha a jövőben még többen kapcsolódnának a versenybe. M. Tóth Ilona Petrus István, a Bükk ABC vezetője másod5'’ ’i','imraal vette át a vándor''veloiset — Mondd, Piroska, milyen férjjel áldott meg az isten? — Rosszal! Olyan, mint maga az ördög. — Szarva is van? — Lesz! Húror — Anya, le tudnád írni a nevedet csukott szemmel is? — Igen, kicsim. Miért? — Mert itt az ellenőrzőm. — Milyen rossz lehet egy nőnek, ha észreveszi hogy megöregedett!— Még rosszabb, ha észre sem veszi.