A Pesti Hirlap Nagy Naptára, 1928 (38. évfolyam)
NAGY-MAGYARORSZÁG TÜKRE - Kézdi-Kovács László: A 80-as évek festészete és szobrászata
414 A PESTI HÍRLAP 1928 ÉVI NAGY NAPTÁRA olvasmány”), végül a nizzai játékbarlang ölte meg. Jendrasaik Jenő (szül. 1860-ban Pesten) gyermekképmásaival és finoman festett genreképeivel („Próba után”), Spányik Kornél (szül. Pozsonyban, 1858- ban) népszerű életképeivel („Mézeshetek”), Koroknyai Ottó (szül. 1856-ban, Pesten) magyar gen re témáival (,,A javíthatlan”), Karcsay Lajos (szül. 1860- ban, Kiskölkeden) „A fösvény”s ,,A titok” c. műveivel, Penke Géza (szül. 1859-ben, Kelecsényben) a paraszti gyermekéletből vett képeivel, Paczka Ferenc (szül. 1856-ban, Monoron) „Emese álma” c. történelmi vásznával és tolnaszántói népies életképeivel, — Újváry Ignác (szül. 1860-ban, Pesten) „Szent István szentté avatása” c. kompozíciójával és hangulatos kisoroszi tájképeivel, Pataky László (szül. Zalatnári, 1857-ben) a kuruc világból vett katonaképeivel, kezdték meg ezidőben sikeres művészi pályafutásukat. Értékes szereplők még Valentiny János (szül. Nagylakon, 1842-ben), aki Nádasdladányban festett romantikus cigány életképeivel, Kacziány Ödön (szül. 1852-ben, Marosvásárhelyen), aki misztikus víziói és halálképeivel („Mors imperator”, „Zárdaromok”, „Nagypénteki vízió”) ekkor aratják nagyobb sikereiket. A szobrászatban Zala György (szül. Alsólendván, 1858-ban), Strobl Alajos (szül. 1856-ban, Királylehptán), Fodrász János (szül. 1858-ban, Pozsonyban, Róna József (szül. 1861-ben, Lovasberényben), e kiválóan nagy mesterek, új korszakát nyitják meg a magyar szobrászművészetnek. Zala és Fadrusz monumentalitása, Strobl és Róna portrait- és genreszobrászatbeli mesteri készsége egyformán nagy, bár Zala képmásai, Fadrusz Krisztusa, Strobl és Róna lovasszobrai épp annyira figyelemreméltóak. Ezidőtájt mintázza meg Zala „Mária és Magdolna” c. biblikus mesterművét, Stróbl „Anyám” c. gyönyörű szoborképmását, Fadrusz a „Toldi Miklós”-t, Róna „A kis türelmetlen”-t. Kiváló szereplője még ez évtizednek Sennyei Károly (szül. Újpesten, 1854- ben), aki „A hiúság” c. női aktjának finomságaival és Kies György (szül. 1852- ben, Szászváron), aki „Faun gyermekével” c. szoborcsoportjával méltóan illeszkedik az előbbi mesterek sorába. Kezdi-Kovács László. Kies György: Faun gyermekévei. Sennyei Károly: A hiúság.