A Pesti Hirlap Nagy Naptára, 1928 (38. évfolyam)

NAGY-MAGYARORSZÁG TÜKRE - Kézdi-Kovács László: A 80-as évek festészete és szobrászata

414 A PESTI HÍRLAP 1928 ÉVI NAGY NAPTÁRA olvasmány”), végül a nizzai játékbarlang ölte meg. J­endrasaik Jenő (szül. 1860-ban Pesten) gyermekképmásaival és finoman festett genreképeivel („Próba után”), Spányik Kornél (szül. Pozsonyban, 1858- ban) népszerű életképeivel („Mézeshe­tek”), Koroknyai Ottó (szül. 1856-ban, Pesten) magyar gen re témáival (,,A ja­­víthatlan”), Karcsay Lajos (szül. 1860- ban, Kiskölkeden) „A fösvény”­s ,,A ti­tok” c. műveivel, Penke Géza (szül. 1859-ben, Kelecsényben) a paraszti gyer­­mekéletből vett képeivel, Paczka Fe­renc (szül. 1856-ban, Monoron) „Emese álma” c. történelmi vásznával és tolna­­szántói népies életképeivel, — Újvár­y Ignác (szül. 1860-ban, Pesten) „Szent István szentté avatása” c. kompozíció­jával és hangulatos kisoroszi tájképei­vel, Pataky László (szül. Zalatnári, 1857-ben) a kuruc világból vett katona­képeivel, kezdték meg ezidőben sikeres művészi pályafutásukat. Értékes szerep­lők még Valentiny János (szül. Nagyla­kon, 1842-ben), aki Nádasdladányban festett romantikus cigány életképeivel, Kacziány Ödön (szül. 1852-ben, Maros­­vásárhelyen), aki misztikus víziói és ha­­lálképeivel („Mors imperator”, „Zárda­­romok”, „Nagypénteki vízió”) ekkor aratják nagyobb sikereiket. A szobrászatban Zala György (szül. Alsólendván, 1858-ban), Strobl Alajos (szül. 1856-ban, Királyleh­ptán), Fod­rász János (szül. 1858-ban, Pozsonyban­, Róna József (szül. 1861-ben, Lovas­­berényben), e kiválóan nagy mesterek, új korszakát nyitják meg a magyar szob­rászművészetnek. Zala és Fadrusz monumentalitása, Strobl és Róna portrait- és genreszob­rászatbeli mesteri készsége egyformán nagy, bár Zala képmásai, Fadrusz Krisz­tusa, Strobl és Róna lovasszobrai épp annyira figyelemreméltóak. Ezidőtájt mintázza meg Zala „Má­ria és Magdolna” c. biblikus mester­művét, Stróbl „Anyám” c. gyönyörű szoborképmását, Fadrusz a „Toldi Mik­­lós”-t, Róna „A­ kis türelmetlen”-t. Kiváló szereplője még ez évtizednek Sennyei Károly (szül. Újpesten, 1854- ben), aki „A hiúság” c. női aktjának finomságaival és Kies György (szül. 1852- ben, Szászváron), aki „Faun gyermeké­vel” c. szoborcsoportjával méltóan illesz­kedik az előbbi mesterek sorába. Kezdi-Kovács László. Kies György: Faun gyermekévei. Sennyei Károly: A hiúság.

Next