Pajtás, 1964. január-augusztus (19. évfolyam, 1-34. szám)
1964-01-09 / 1. szám
SALGÓTARJÁNBÓL JELENTEM. .. SALGÓTARJÁNBÓL JELENTEM. . . tízemeletes modern Karancs szállodát formázzák. Megkezdték a művelődési otthon és új iskolájuk előkészületi munkálatait is. Az őrs vezetője: Bulyovszky Dezső. Úgy irányítja a makettkészítő munkát, mint főmérnök édesapja a város építését ÖRSI TERVEZŐIRODA A Sólyom őrs (149-es számú Gábor Áron úttörőcsapat) főhadiszállása a külvárosi Idegenben van. Valóságos tervező iroda ez. Hetek óta méregetik a völgyet és a magukkal hozott rajzra- félte az egyik mester — sok minden kellett ahhoz, hogy felvegyenek valakit erre a szakmára. Rendeletben szabályozták, hogy csak az lehet kéményseprő tanonc, akinek a szülei felelősségteljes állást töltenek be, akinek van himlőoltási bizonyítványa és mindamellett jómódú keresztapát tudott fogadni, aki jót állt érte és be tudta fizetni a tandíjat a Kéményseprő Céhnek. Arról is szó került fenn a háztetőkön, kéménykotrás közben, hogy valamikor a kéményseprők vándorként járták a falvakat, amíg 1748- ban Mária Terézia letelepítette őket és reáljogot adott nekik. Ez azt jelentette, hogy a mesterség apáról, fiúra szállt, senki más nem gyakorolhatta. A pajtások kérdésére —, hogy miért fűződik a kéményseprők nevéhez a szerencse-legenda — is választókra modern lakóházakat rajzolnak. A jövőben ilyeneket szeretnének ide építeni. Rövidesen a városi tanácsnál isbemutatják tervüket. Kíváncsiak rá, beépülhetne-e kedves külvárosuk az ő elképzelésük szerint. 1980-BAN BONTHATÓ FEL Zagyvapálfalvát a közelmúltban csatolták Salgóadltak az ifjú kéményseprő jelöltek. Valamikor régen a tüzet is a kéményseprők oltották el. Tudta mindenki, ha a tűzesetnél kéményseprők jelen vannak nem történhet baj. Azóta is szerencsehozóként emlegetik őket, és a babonás emberek még a gombjukat is gyorsan megragadják, ha kéményseprővel találkoznak. Lacifffre nem hisz a babonákban, de ezúttal szerencsét találtak: közülük a jövő tanévben többen is felöltik a „háztetők fekete lovagjainak egyenruháját. Zs. M. tarjánhoz. Városrésszé fejlődik a kis falu. De még milyenné. Erről tanúskodik a 843-as számú Zrínyi Ilona úttörőcsapat III. rajának a terve, ők ugyanis papírra vetették elképzeléseiket. Középületeket, lakóházakat terveztek, tereket, parkokat rajzoltak s falujuk térképére pontosan bejelölték mindegyiknek a helyét. A rajzokat rövidesen beleteszik egy ládába és hét lakattal zárják le. Ezt írják rá: „1980-ban bontható fel.” Milyen érdekes lesz majd ha orvosként, mérnökiként, szakmunkásként körülülik és megállapítják, mi minden valósult meg az expedíciós álomból. FŐHADISZÁLLÁS A DOMB BELSEJÉBEN Az épülő Karancs szálló mögött van egy kis domb. Ennek a belsejében tágas üreg található. Óvóhely lehetett a háború idején. Most a Barátság őrs (854-es számú II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat) főhadiszállása. Hetenként többször is ellátogatnak ide, mert itt nyugodt körülmények között beszélhetik meg expedíciós haditervüket. Itt határozták el, hogy elkészítik a Megyei Tanács székházának a makettjét. (Azóta már el is készült. Annyiban tér el az eredeti épülettől, hogy ők már helikopter-állomást is terveztek a tetejére.) A legfőbb expedíciós munkájuk az autó jövőjének a felkutatása. Már terveztek egy-két modern gépkocsit. De ez még csak a kezdet. Atommeghajtású autókról álmodoznak. ..., így dolgozik a többi őrs és a többi raj is. Ma mással fejezhetné be a riporter ezt a kis írást, mint ezzel a két mondattal: „Akarsz érdekes úttörő expedíciót látni? Menj el Sbsgótarjánba!” Füleki János Makett? Nem! Az épülő modern Karancs szálló Mintha óriások vennék körül a megyei tanács épületét. Munkában a Barátság Örs Ilyen lesz a jövő Salgótarjánja