Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)

1999-01-08 / 1. szám

Paksi Hírnök VÁROSHÁZA TESTÜLETI ÜLÉS LESZ A­z idei év első képviselő-tes­tületi ülését előzetes infor­mációink szerint január 20-ra hívja össze Bor Imre polgármes­ter. Az új önkormányzat eddigi gyakorlatának megfelelően az előterjesztés-tervezeteket már postázta a hivatal a testület és a bizottságok tagjainak, hogy a tervezetet véleményezni tudják, s így indítványaik a végleges előterjesztésbe még beépülhes­senek. A tervezetben szerepel: a pol­gármester javasolja az önkor­mányzat gazdálkodási rendelete helyébe lépő új, a gazdálkodás kereteit tartalmazó önkormány­zati rendelet megtárgyalását. Az előzetes előterjesztés sze­rint megvitatják majd az új ön­­kormányzat megválasztása óta eltelt első száz napban megvaló­sítani kívánt pályázati rendszer, versenyszabályzat anyagát. A szabályzat megalkotásának cél­ja az előterjesztő szerint a váro­si munkák jogszerűségre, esély­­egyenlőségre és a nyilvánosság biztosítására alapozott elosztá­sának megvalósítása. A tervek szerint felülvizsgálja a testület a Szervezeti és Műkö­dési Szabályzatot. Az előterjesz­tés előadója, dr. Blazsek Balázs jegyző még a karácsonyi ünne­pek előtt levélben fordult a kép­viselőkhöz, hogy az SZMSZ-szel kapcsolatos módosító javaslata­ikat december 28-ig hozzá eljut­tassák. Az összesen három beér­kezett módosító indítvány két fő témakörrel foglalkozik: a bizott­sági hatáskörök módosítása, ki­­terjesztése, illetve az ülések időtartamának csökkentése ér­dekében a hozzászólások időtartamának korlátozása két­szer két percre. A decemberi ülésen formai döntés nem született a Paksi Hírnök és a Telepaks Kht státuszának rendezéséről, így ezt a tervek szerint újra tárgyal­ják majd a képviselők. 1998. január 8. Paks január harmadikán töltötte be várossá avatásának huszadik évfordulóját. Az akkori ünnepi tanácsülésen részt vett Lázár György, az MSZMP PB tagja, miniszterelnök, dr. Ábrahám Kálmán építésügyi­ és városfejlesztési miniszter, valamint Papp Lajos ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke. SEREGÉLY ERZSÉBET A városi rangot igazoló ok­levelet dr. Dallos Tibor tanácselnök vette át Lázár Györgytől. A jelenleg magán­ügyvédként Budapesten prak­tizáló egykori paksi tanácsel­nököt a húsz évvel ezelőtti vá­rossá alakulásról és az akkori viszonyokról kérdeztük. - Miként lehetett egy nagy­községből város? - Pályázni kellett erre a rangra, és mint minden pá­lyázatnak ennek is megvol­tak a maga feltételei, szocio­lógiai, műszaki, technikai és infrastukturális egyaránt. Az atomerőmű építkezésével sok olyan feltétel megada­tott, mely a városi rang el­nyerésében szerepet ját­szott. - Mi volt a legnehezebben kivitelezhető feladat, melyet a lehető legrövidebb időn belül meg kellett oldani? - Nagy terhet vett vállára az akkori tanács, hiszen városi szinten kellett szervezni az ok­tatást, a kulturális életet, az egészségügyi ellátást, de lakás­gondokkal is küszködtünk. Több, mint tízezer embert kel­lett kiszolgálni, hiszen nagyon sokan dolgoztak az erőmű építkezésénél. Meg kellett szervezni az élelmiszer ellá­tást, melynek mennyiségi és minőségi követelményei is voltak. Ugyanakkor akut prob­lémát okozott az ivóvíz hiánya A tanácsi vezetőket azonban már az is foglalkoztatta, hogy mi lesz majd a várossal az „atomkorszak” után, lesz-e elegendő munkahely az itt ma­radóknak, de sajnos akkori­ban erről nem igazán lehetett még beszélni. Mely beruházásokra emlék­szik vissza szívesen abból a korszakból amikor ön irányí­totta Paks életét? (Dr. Dallos Tibor 1978 szeptemberétől 1985-ig volt tanácselnök - a szerk.) - Akkoriban nagyot fejlő­dött Paks, mint az egy fiatal városnál lenni szokott. A la­kótelep háromnegyed része abban az időben készült el. 2500 lakás, általános iskolák, az ESZI, a városi intézmények felújítására is sor került. A vá­rosi uszoda is ebben az idő­ben épült. A Kresz park kialakítására ugyancsak ebben az időben került sor. Egy sor beruhá­zást tudnék felsorakoztatni a nyolcvanas évekből, melyek akkoriban mind nagyon fon­tosak voltak. Természetesen mindezek megvalósítása ér­dekében a nagyközségi hiva­talt modern városi közigaz­gatási szervvé kellett átalakí­tani, és az új szerepkör meg­alapozásához, majd a hirte­len megnövekedett szolgálta­tási igények kiszolgálásához sok feladatot kellett megol­dania az akkori városi veze­tésnek. Amire azonban na­gyon büszke voltam, az a Ci­gánykollégium létrehozása. Sok roma család szociális helyzetét kellett megolda­nunk. A családoknak lakást ad­tunk, a szülőket pedig rávet­tük arra, hogy adják be gyere­küket ebbe a kollégiumba, ahol hétfőtől péntekig teljes ellátást kaptak a gyerekek. Ami azonban nagyon fontos volt, hogy tanultak, és ezáltal képesek voltak felzárkózni társaikhoz. - Bár azóta, amióta elkö­szönt a tanácselnöki tisztsé­gétől, nem vesz részt a politi­kai életben, mégis milyennek látja Paksot ma ? - Örömmel vettem tudomá­sul, hogy ma már beszélnek az erőmű leszereléséről, és egyre többet foglalkoznak a fejlesztésekkel, munkahelyte­remtéssel.­­ Köszönöm a beszélgetést. „SOKAT, NAGYOT FEJLŐDÖTT" Lázár György miniszterelnök átnyújtja a városalapító oklevelet Dallos Tibornak

Next