A Pallas nagy lexikona, 3. kötet: Békalencse—Burgonyavész (1893)
B - Bór - Bór - Bóra - Bora - Borabora - Boracit
Bór — 502 — tin, csersav stb.-vel, szűrése stb., mint az a megfelelő címszók alatt megkereshető. A B.-okon továbbá különböző betegségek, borhibák stb. léphetnek fel, melyek ismertetése szintén az illető címszók alatt meglelhető, úgy szintén a pasteurözés, chaptalozás, gallozás, alkoholozás, scheelizálás, borjavítás, borhamisítás stb. Irodalom. Csanády G. és Plósz Pál, A borászat könyve. Budapest 1885, továbbá Molnár István, A szöllemüvelés és borászat kézikönyve. Budapest 1889. V. ö. még báró Babó, Handbuch ,des Weinbaues und der Kellerwirtschaft. Berlin; Pasteur, Études sur le vin. Páris 1876 ; Shaw. The wine and de cellar, London. Azonfelül nagyszámú időszaki folyóirat. KTY. Bór. Három vegyértékű nem fémes (negatív) elem, melynek kémiai jele B., atomsúlya Ø 11. A természetben szabad állapotban nem fordul elő, hanem csak a vegyületei u. m. bórsav (Toszkánában), borax, boracit, borokalcit stb. Legelőször Gay-Lussac és Thénard álították elő amorf por alakban, a vízmentes bórsavnak (B2Oa) fém káliummal vastégelyben történt hevítése folytán, tőlük függetlenül pedig Davy elektrolízis útján állította elő. A B.-t legegyszerűbben úgy állítják elő, hogy 10 sulyrész durva porrá tört bórtrioxidot (B2Os) 6 sulyr. nátriummal keverve izzó vastégelybe tesznek, és 4—5 sulyr. megolvasztott konyhasót öntvén rá, befedik. Rövid idő múltán a megolvadt tömeget vasbottal fölkevervén óvatosan sósavval megsavanyított vizbe öntik és a kivált B.-t előbb sósavas, később tiszta vizzel jól kimossák és közönséges hőmérsékleten megszárítják. Az ily módon nyert B. zöldes barna színű alaktalan (amorf) por, mely csak igen erős elektromos áram sarkai között olvasztható meg. Tiszta vízben csekély mértékben oldódik, de sókat vagy savakat tartalmazó vízben oldhatatlan. Klórral, brómmal tűztünemények között egyesül, úgyszintén az oxigénnel is, ha a levegőn hevítik. Magas hőmérséken a nitrogénnel is egyesül, és akkor bórnitrogén keletkezik belőle. Salétromsav, koncentrált kénsav, úgyszintén a királyvíz bórtrioxiddá oxidálja, hasonlóképen a káliumhidroxid is. Érdekes, hogy az ily módon kapott B. amegolvasztott alumíniumban feloldódik, de a kihűléskor kristályokban kiválik. Kristályos B.-t elő lehet állítani úgy is, hogy bórtrioxidot aluminium fémmel széntégelyben összeolvasztunk, a kihűlt tömeget nátronluggal kifőzzük, mely eljáráskor a kristályos B. visszamarad. A körülményektől függően a B. v. fémfényű, fekete színű lapocskákban, amelyek vékonyabb részeiken sötét vörös színben áttetszők, v. majdnem színtelen és a négyszögű rendszerbe tartozó kristályokban kristályosodik. Ez utóbbi kristályos féleségeket fényük és nagy keménységük miatt bőrgyémántoknak is nevezik. Fajsúlyuk 2'5—2'6 ; gyémánt keménységnek. A legerősebb savak is — kivéve a salétromsav — alig támadják meg ; oxigénben hevítve csak felületükön változnak meg. Klórgázban való hevítéskor tűztünemények között bórkloriddá alakulnak. A kristályos B. e kétfélesége szén és aluminiumtartalmúnak bizonyult. M. Bór Benedek, 1. Benedek és Bánk bán. Bóra ,Bernus, Barnus, Borino). Az isztriai és dalmát tengerparton, kivált a téli évszakban fuvó száraz, hideg szél, időnkint jövő rendkívül erős rohamokkal. A Β. Ε. EK., EK. ν. K. EK.-i irányból, tehát a szárazföld felől tart a partvidék felé. Erőssége és gyakorisága a hóval takart hegyvidék és az Adriai tenger meleg medencéje hőmérsékleti ellentéteiben leli magyarázatát. Midőn az Adria DK-i részén barometrikus minimum van, vagy Közép-Európában a légsúlymérő erősen emelkedik, mindannyiszor az Adria keleti partján fellép a B. Terjedelme Trieszt—Albánia, de erősségéből Lessina vidékén már sokat veszít. A téli félévben néha heteken át dühöng, nyáron ritkább és gyengébb (Borino). Fiume, Zengg és Trieszt környéke a B.-nak leginkább ki van téve. Néha oly hevesen csap a tengerre, hogy a porzó vízcseppek ködként (fumarea spalmeggio) borítják a vizet. Bora Katalin, Luther felesége, szül. 1499 jan. 29., régi nemzetségből ; születése helye azonban bizonytalan, megh. Torgauban 1552 dec. 20. Azt tartják, hogy anyja Haugwitz Anna volt. Kora ifjúságában a nimptscheni kolostorba (Grimma mellett) került. Midőn azonban Luther irataiból megtudta, hogy nincs kötelezve kedve ellenére apácának maradni, Luther közbenjárásával 8 más apácával együtt a kolostorból 1523 ápr. 4. megszökött. Néhányat közülök wittembergai polgárok fogadtak magukhoz, a fiatalabbak pedig férjhez mentek. B. Reichenbach városi írnok házához került Wittembergában. Általános meglepetést keltett, midőn Luther 1525 jun 13. nőül vette. Bár Luther nem értett mindenben egyet nejével, házasságában nem volt boldogtalan; tanúsítja ezt az, hogy végrendeletében nejét összes vagyona egyedüli örökösévé tette. Midőn Luther halála után (1746 febr. 19.) V. Károly császár Wittembergát bevette, B. elhagyta a várost, de már 1548. ismét oda visszatért s a megélhetés nehéz gondjaival küzködve ott is maradt, mig 1552 nyarán egy pestisszerű betegség arra nem kényszerítette, hogy gyermekeivel együtt Torgauba menjen, hol haláláig tartózkodott. V. ö. a Lutherről szóló monográfiákat, továbbá Stein , Kath. W. B. (1886. 3. kiad.) és Böhringer . Käte, die Frau L.s (1887), Borabora (Borabora), a Társaság-szigetek (1. k.) egyike Taha és Tubai közt. Boracit (ásv.). Tulajdonságait tekintve egyike a legérdekesebb ásványoknak. Egyes beimött kristályokban, ritkábban kristálycsoportokban terem. Az apró, 1 cm.-nél ritkán nagyobb kristályok alakja szabályos rendszerbeli, tetraéderesen hemiadrikus, uralkodó alakok a hexaéder, rombolódekaéder és a tetraéder ; ezeknek majd egyike, majd másika vergődik túlsúlyra, s aszerint változó a kristály habitusa. A kristályokban optikai rendellenességek észlelhetők , kettős fénytörésnek s pedig két optikai tengelylyel. E miatt többen kétségbe vonták, hogy kristályai szabályos rendszerbeliek volnának, de ujabb pontos vizsgálatok (Klein C. : Jahrb. f. Min. etc. 1884,1. k., Mallard : Bull. soc. min. V. k.) azt derítették ki, hogy a Β. tényleg szabályos rendszerbeli, de később a hőmérséklet változásával a kristályban molekuláris változások állanak be, melyek optikai rendellenességek okozói. 265°-on egyszerűen töri a fényt , melegítve ikertermények is észlelhetők rajta, továbbá pedig sarki elektromosságot mutat. Színtelen, fehér, ritkán szürke, sárgás, vagy zöldes (ezt a szint csekély vasoxidus- Boracit