A Pallas nagy lexikona, 7. kötet: Fekbér-Greszt (1894)
F - Festetics-kódex - Festett bor
Festetics — 150 szédeivel tünt ki. 1867. a király személye körüli miniszterré neveztetett ki s e fontos állásában maradt 1871 május 19-ig, amidőn leköszönvén, ismét a magánéletbe vonult vissza Molnáriba, vasvármegyei birtokára. — 5. F. Imre gróf, főrendiházi tag, szül. 1844 ápril 14. ; a déghi ágból való. Atyja F. Sámuel volt, akitől a csertői uradalmat örökölte. — 6. F. Jenő gróf, főrendiházi tag, F. Tasziló öcscse, szül. 1852 jun. 13. Atyja halála után tulajdonosa lett a csáktornyai nagy uradalomnak. Zala várm. második virilistája. 7. F. József (szül. 1694.), ifj. F. Pál fia. Az osztrák örökösödési háborúban mint tábornok tüntette ki magát. Részt vett 1741 május 17. a czatlavi ütközetben s 1772. Prága ostromában. 1744. a poroszokat Beraunnál 6 ezer huszárból, horvátból és határőrből álló csapatával megverte. 1745. Felső-Sziléziában volt téli szálláson s apró csatározásaival folyton nyugtalanította a poroszokat, Kosel várát is elfoglalta. 1749. grófi rangot nyert. — 8. F. Kristóf ifj. F. Pál fia, 1722-29. Somogy vármegye országgyűlési követe, majd aranysarkantyús vitéz s végre szeptemvir. — 9. F László (megh. 1846.), György és jakabházi Sallér Judit fia, nemcsak apja vagyonának, de szellemének is örököse. A Ludoviceumnak előbb (1808) 5000, később (1836) 37,500 frtot ajánlott. — 10. F. Leó gróf, a nemzeti színház igazgatója, született Pécsett 1800 október 8., megh. .Budapesten 1884 november 14. Bécsben a Theresianumban, majd a keszthelyi Georgikonban nevelkedett, 1825—40-ig gyakran följárt a pozsonyi diétára , de nem sokat törődött a politikával, inkább érdeklődött a művészet és társas élet iránt. Az ötvenes évek elején az akkori kormány a nemzeti színház igazgatójának nevezte ki ; ő azonban az opera rovására a drámát elhanyagolta ; e miatt nagy polémiák támadtak. Ezen polémiák következtében 1853. indította meg a Délibáb c. lapot is. A színházi jövedelem szaporítása végett a nagy erkélyt építteté. Évek multán Radnótfáy Sámuel igazgatása alatt létrejött a szini iskola ; ez új intézetnél kapott igazgatói állást ; ez intézettől is pár évvel halála előtt a közte és Szigeti József közt kitört villongás következtében nyugalomba kellett vonulnia. v. B. 11. F. Pál (tolnai), F. Kristóf szeptemvir és Szegedy Judit fia, szül. 1725 nov. 11., megh. 1782 szept. 10. Bécsben tanult, egy ideig az osztrák kormányszéknél szolgált és mint a gazdaság terén elsőrendű tekintély, alelnöke lett a m. kir. kamarának. A hivatalában teljesen megnyerte Mária Terézia kegyét, ki öt legbizalmasabb tanácsosai közé számította. Különösen az 1764—65. évi országgyűlés alatt folytatott vele igen sűrü, az országgyűlés kérdéseit érdeklő levelezést, melyet a keszthelyi levéltár őriz. 1770. grófi rangot nyert, 1777. pedig Baranya vármegye főispáni méltóságára emeltetett. Neje Bossányi Julia volt, egyik fia , György, a Georgikon alapítója, — 12. F. Pál gróf, született 1841 április 25-én. Fiatalabb éveiben híres sportsman és telivértenyésztő, kitűnő verseny- és vadászlovas. Magyarországban a 60-as és 70-es években, ahol csak lóversenyek voltak, mindenütt lovagolt, szintúgy a falkavadászatokon. Egyébként gazdaságának élt és a zeneművészetet is gyakorolta. 1881. nagy utazást tett Svédország és Norvégiában, 1883. megnősült és elvette Pálffy Franciska grófnőt. Többnyire birtokain (Dégh, Tolna vm. és Nagy-Dorogh, Somogy vm.) gazdaságának él és telivértenyésztést fit. Lovai körülbelül 30 év óta számtalan izben kitűntek a versenyeken ; nem nagy számú, de kiváló telivérlovakat nevel. — 13. F. Pál gróf, Id., főrendiházi tag, szül. 1841 ápr. 25. Igazgatósági elnöke volt a kisbirtokosok földhitelintézetének s atyjának 1882. bekövetkezett halála után átvette a déghi és böhönyei hitbizományi birtokokat, azóta kiválóan gazdaságának él. A főrendiházban a közgazdasági bizottság tagja. Cs. és kir. kamarás. 14. F. Tasziló (I.), tolnai, gróf, szül. 1813., megh. 1883. , lovassági tábornok, a Mária Terézia-rend vitéze, stb. (V. ö. Vadász- és Versenylap 1883. évfolyamában). —15. F. Tasziló (II.) gr., az előbbinek unokaöcscse és Györgynek fia, szül. 1850 május 5., cs. és kir. kamarás és valóságos belső titkos tanácsos, a főrendiház tagja, a magy. lovaregyletnek hosszabb időn át igazgatósági tagja, az orsz. lótenyésztési bizottság elnöke, hires sportsman, lótenyésztő és vadász. Versenyistállója és telivér-, úgymint félvérménesei kitűnők. Nagy kiterjedésű uradalmának erdei híresek vadállományukról. Vendégei voltak több izben a megbold. koronaherceg, a walesi herceg s Németország hercegi házai. Neje Hamilton Mária hercegnő, a skót Ciánok nemzetségéből. s. J. F. 16. F.Vilmos gróf, főrendiházi tag, sz. Bécsben 1848 nov. 19. A déghi ágból való. Jogi tanulmányait Pozsonyban végezte s azután négy éven át a földmivelésügyi minisztériumban mint segédfogalmazó működött. Cs. és kir. kamarás. Festetics-kódex, pergamenre irott becses magyar nyelvemlék, a hires keszthelyi Festeticskönyvtár tulajdona, egy hajdan Kinizsi Pálné Magyar Benigna számára készült, gazdagon díszített, igen szépen, rideg barát-gót betűvel hártyára irott, 12-rétű zsolozsmás könyv. Legkésőbb 1494 elején írták. Majdnem minden lapján van egynehány arany nagybetű. Az 1. lapot virágdísz keríti. Hogy Kinizsi Pálnénak volt szánva, mutatja a 2. lap alján látható festett Kinizsi- és Magyar-címer. Festőjével valóban dicsekedhetünk, még olasz könyvfestő kortársai is, kik Mátyás király könyveit díszítették, bátran céhükbelinek vallhatták volna. A kódex alkalmasint a pálos szerzet nagyvázsonyi kolostorában készült. Belőle egyes mutatványokat már Toldy Ferenc és Szilády A. adtak ki mai helyesírással, de az egészet eredeti formájában először Volf György tette közzé az Akadémia Nyelvemléktára XIII. kötetében. Nyelve, szókincse nagyjában megegyezik más régibb kódexeinkkel. V. ö. Nyelvemlékek. Egy pár szó és forma : ewedez övez, lekee lecke (lat. lectie), sameel zsámoly (ném. schamel), tehát tehát, honnag honnét, legyünk gdwezek és szabadok, SIM. Festett bor. A bort különösen vörös festékekkel szokták kezelni és szebb színűvé tenni , de az is előfordul, hogy ezen anyagok segélyével fehér borból vörös bor készül. A borfestésre használják : a fekete és földi bodza, továbbá az áfonya, fagyai és alkermes bogyóit, a fekete mályva virágát, a Festett bor