Pápa és Vidéke, 1921 (16. évfolyam, 1-222. szám)

1921-06-10 / 129. szám

Tizenhatodik évfolyam 129. szám. Szombat Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre . . . 200 K Negyed évre . 100 K Egy hóra . . . 35 K Egyes szám ára 2 kor. Ara 2 korona Pápa, 1921 junius 10. Szerkesztőség és fiók­kiadóhivatal : Török Bálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Főtér 12. Telefonszámok: Szerkesztőség 11. Ker. Nemzeti Nyomda 11. Klrdőhivatal 61. xx KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. KX I KX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. X Francia hangik a magyar békéről. Páris, jun. 9. A Tablegramm a trianoni békeszerződés ratifikálásával kapcsolatban a következőket írja: “ Azok, akik a helyszínen láthatták, hogy a békeszerződésnek a határok megállapítására vonatkozó egyes rendel­kezései mennyire lehetetlenek, megértik a magyarok keserűségét, amit a béke­szerződés vált­ ki belőlük. Francia­országnak meg kell mondani a kis antantnak, hogy hagyjon fel Magyar­országgal szemben a tűszúlás politi­kájával. Luis Maffert a La Presse hasábjain a bánáti kérdés ismertetése kapcsán a következőket írja: “ Gyakran volt már alkalmam fel­hívni a figyelmet, hogy talán kissé túl­ságos engedékenységet tanúsítottunk annak a három népnek területi épsé­gével szemben, amelyek a háború alatt az antant oldalán voltak. Luis Brosue a Pappel-ben azt írja, hogy a kis antant politikája veszedelmes az utódállamok békéjére. — Hervé Viktoreau kijelenti, hogy a nagyon súlyos a magyarokra békeszerződés nézve, de ebben a magyarok a hibásak, mert nem tudták a nemzetiségeket a múltban ma­gukba olvasztani. A francia kamara ratifikálásával az angol lapok is foglalkoznak. A Daily Telegraph azt írja, hogy Franciaország­ban nagy rokonszenv nyilvánul meg Magyarországgal szemben, mert azt vélik, hogy egykor Magyarország lesz az ellenálló pontja a germanizált Ausztriá­nak. A vita folyamán elhangzott kije­lentések közül kiemelik Briandnak azt a kijelentését, hogy a magyar kormány nem reakcionárius. A korona zürichi jegyzése. Budapest, jun. 9. Zürichben ma 100 magyar koronáért 2­40 svájci frankot jegyeztek. Csehország jóvátételt kér tőlünk. Prága, jun. 9. (MTI­) A Prager Tagblatt értesülése szerint a Magyar­országgal meginduló tárgyalások alkal­mából a cseh kormány a magyar kor­mánytól követelni fogja a bolsevikiek által indított felvidéki hadjárat költsé­geinek megtérítését. — Aratószesz-kiosztás: A földmivelés­ügyi miniszter, mint a múltban is, a mező- és erdőgazdaságokban foglal­koztatott munkások részére nagyobb mennyiségű jó minőségű pálinkát utalt ki, amelyet a Vármegyei Gazdasági Egyesület hoz forgalomba. A szesz ára, minden költséget beleértve, 134 korona literenként. Az igénylők a községi elöl­járóságnál, Pápán a városi aljegyzői hivatalban jelentkezzenek rövid időn belül. Egy katasztrális hold után fejen­ként 1 deciliter szesz igényelhető.­­ A Kath. Kör folyó hó 12-én, vasárnap tartja tekeversennyel és táncz­czal egybekötött kertmegnyitó ünne­pélyét. A kultusztárca költségvetési vitája. A numerus clausus kiterjesztése. — Az iskolák reformja. — „Pázmány Péter Tudományegyetem." — Budapest, jun. 9. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A vallás és közoktatásügyi tárca költségvetésének vitáját folytatták. Gerencsér István az első szónok. A magyar politikának a magyar kultúrára nem volt kellő gondja a múltban. Ennek hatása nagyon meg­látszik. Egész népnevelésünket át kell szervezni. Utal Franciaországnak 1870-es évek idején kifejtett népnevelési a munkájára, amikor a franciáktól elvették Elszászt. Elővesz egy francia tankönyvet, amelyből részleteket olvas fel magyar fordításban. A tankönyv többek között azt írja, hogy a németek erőszakkal elnemesítették az elszászi francia­ lakos­ságot. „Franciaországnak azonban nem szabad elszakított testvéreiről elfeled­kezni." — Nekünk is kötelességünk, hogy az ifjúságot megtanítsuk a háború­­ történetére és a gyilkos trianoni béke­feltételekre. A "háború történetét azonban nem olyan beállításban kell megírni, mint azt Sándor Pál beállította, aki szerint mi már 1915-ben tudtuk, hogy a háborút elvesztettük. Ez­ nem áll. Mi, akik a fronton voltunk, erősen bíztunk győzelmünkben, hiszen mindenütt ellen­séges területen állottunk.­­ Ezután indítványt nyújt be, hogy utasítsa a nemzetgyűlés a kultuszminisztert, hogy a világháború összefoglaló történetét és a trianoni békeszerződést iskoláink­ban tanítsák. A költségvetést elfo­gadja. A következő szónok Giesswein Sán­dor volt. Voltak olyanok, akik a vallás­tanítás eltörlését kívánták, pedig ez azért sem lehetséges, mert erkölcsöt vallási alap nélkül elképzelni nem lehet. Az erkölcstant nálunk csak a keretében tanították. Az erkölcs hittan okta­tását át kell vinni az oktatás minden területére. Gyakorlatilag is nevelni kell ,a fiatalságot. Ehhez kell járulni a nem­zeti és szociális szellemű nevelésnek. A nevelésben ezt a két szempontot nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert a nemzeti és szociális szempont nem ellenkeznek egymással, hanem ellen­kezőleg : kiegészítik egymást. Az ifjúság nevelésében nagy hézagok vannak. Mikor egy gyermek tizenkettedik évét betöltötte, egészen addig, míg katona lesz, nem jár iskolába, sem oktatásban nem részesül. A nemzetgyűlés utasítja a kultuszminisztert, hogy állítson fel ifjúsági egyesületeket, amelyek az ifjú­ságot nevelésben részesítsék. Ezután a katholikus beszél. Határozati javaslatot autonómiá­ról nyújt be, hogy utasítsa a nemzetgyűlés a vallás és közoktatásügyi minisztert, hogy katholikus autonómiáról szóló törvény­ a javaslatot terjessze a nemzetgyűlés elé. Ezután egri Nagy János állott fel szólásra. Erdély és a Felvidék elvesz­tésével nagy erkölcsi és kulturális for­rásokat vesztettünk el. Javasolja, hogy a tanítók ne négy középiskola, hanem csak érettségi után mehessenek a tanító­képzőbe. Az erkölcs csak vallási alapon állhat fenn. Nagyon fontos, hogy vallá­sos és nemzeti szellemben történjék az oktatás iskoláinkban, mert az inter­nacionalizmus volt úgyis nemzetünk megölője. Kéri a kormányt, hogy támo­gassa az iparművészetét. — A költség­vetést elfogadja. Ezután Andaházy Kasnya Béla szó­lalt fel. Szól a numerus clausus ellen, majd a jogrend kérdéséről beszél hos­­szasan, mire az elnök figyelmezteti, hogy ez nem tartozik a költségvetési vitához. Andaházy Kasnya Béla kijelenti, hogy azokat a zsidó egyetemi hallga­tókat, akik beiratkozhattak, később ki­zárták az egyetemről, azt, hogy az egyetemi Et is igazolja karhatalmat a kormány támogatja. Budaváry László két határozati ja­vaslatot nyújt be. A nemzetgyűlés uta­sítja a kormányt, hogy az állami ta­nítók az állami tisztviselők, a községi tanítók pedig a közalkalmazottak fize­tési osztályaiba soroztassanak be, ha egyébként rendelkeznek azokkal a ké­pesítésekkel, amelyeket az állami, illetve köztisztviselőknél a kormány előír. Schlachta Margit három aktuális kér­déssel foglalkozik. Fölhívja a kormány figyelmét a kisdedóvónők nehéz anyagi helyzetére. Az óvónők olyan kevés fi­zetést kapnak, hogy képtelenek nehéz munkát végezni és nem tudnak a gyer­mekekkel megfelelőképen foglalkozni. Ezt a kérdést rendezni kell. — Cso­dálkozik azon, hogy a lakáshivatal még mindig nem tudott­ helyiséget szerezni a közgazdasági egyetemnek, holott sok palota áll lakatlanul. — A fővárosnál most választják meg az iskolaszék tagjait. A rendelet szerint az iskolaszéknek nő nem lehet tagja. Kéri a kultuszminisztert, hogy ezt a rendeletet változtassa meg. — Ezután az elnök az ülést 4 órakor felfüggesztette. A nemzetgyűlés délutáni ülését 4 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Usetty Ferenc az első felszólaló. A ta­nárkérdést teszi szóvá. Csak az tanít­hasson Magyarországon, aki tanítani tud. A gyakorló tanárjelöltek intézmé­nyének reformját keresztül kell vinni sürgősen, hogy már a jövő tanévben a reform mindjárt életbe is lépjen. A legnagyobb elismeréssel adózik Vass József kultuszminiszter munkájának. A megüresedett állásokat pályázat útjánn kell betölteni.­­ Ezután a hadviselt tanárok érdekében kéri, hogy a háború­ban eltöltött időt számítsák be szolgá­lati éveikbe. A hittanárok helyzetén ja­vítani kell. A hittanár a második apja az ifjúságnak, azért helyzetüket az ál­lamnak rendezni kell, nehogy lehetetlen helyzetük jövőre is fennmaradva, idő­legesnek tekintsék állásaikat. A vallás-és közoktatásügyi miniszter a hitta­tanárokat a X. fizetési osztályba óhajtja sorozni, ezért nevükben köszönetet mond, de kéri a kultuszminisztert, hogy a hittanárok részére külön státust álla­pítson­ meg. — Ahol nincsen rá szük­ség, ott a gimnáziumok helyett létesítsen ipariskolát, vagy polgári iskolát. Szilágyi Lajos határozati javaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé, hogy nemzetgyűlés utasítsa a kormányt, hogy a a katonaság és csendőrség a lefoglalt iskolákat a legrövidebb időn belül ürítse ki, hogy a jövő tanév elején a tanítás minden fennakadás nélkül megkezdőd­hessék és hogy a kormány az óvónőket teljesen egyenlő elbánásban részesítse az állami tanítónőkkel. Zákány Gyula határozati javaslatot nyújt be az alsópapság fizetésrendezése tárgyában. Kéri, hogy ezt a kongrua­felemelést az autonómiától függetlenül, sürgősen valósítsa meg a kormány a főpapi és káptalani javakból. Ezután Ernszt Sándor szólalt fel. Azt fejtegeti, hogy a katholikus autonómiá­nak mostanában való megoldása súlyos nehézségekbe ütközik azért is, mert a főkegyúri jogok nem anélkül pedig nem lehet,az gyakoroltatnak, autonómiát megvalósítani. Rassay Károly: Rendezzük a főkegy­úri kérdést! Huber János: Róma nélkül nem lehet megvalósítani az autonómiát. A szer­vezést elölről kell kezdeni az egyház­községi autonómiák rendszeresítésével. Ezután sokorópátkai Szabó István szólal fel. A falusi iskolákban a legtöbb helyen azért nincs tanítás, mert nem neveztek ki az iskolához tanítót. Hatá­rozati javaslatot nyújt be, hogy a nem­zetgyűlés utasítsa a kormányt, hogy kultuszminiszter megfelelő pénzügyi kor­­­látok között tanítókat nevezhessen ki. Gunda Jenő kéri, hogy a numerus clausus hatályát terjesszék az összes pályákra s a középiskolákra is. Hatá­rozati javaslatot nyújt be, hogy 1920. évi XXV. törvénycikk intézkedéseit meg­felelő módosításokkal terjesszék ki a középiskolákra is és azoktól a közép­iskoláktól, amelyet a törvényt esetleg nem respektálnák, az állami segélyt azonnal vonják meg. — Utasítsa a nemzetgyűlés a kultuszminisztert, hogy a népinternátusok felállítására vonat­kozó tanácskozásokat kezdje meg s a szükséges haladéktalanul költségeket teremtse elő. Szilágyi Lajos kéri a Ház határozat­képességének megállapítását. Kenéz Béla alelnök konstatálja, hogy a­ Ház hatá­rozatképtelen, azért az ülést 5 percre felfüggeszti. Az ülés újbóli megnyitása után Huber János áll fel és indítványozza, hogy amint a debreceni Tisza István egyete­met megalapítójáról, gróf Tisza István­ról nevezték el, ugy­e a budapesti tudo­mányegyetemet alapítójáról, Pázmány Péter Egyetemnek nevezzék el. — Az elnök ezután a vitát berekesztette. Ezután Vass József mi­­niszter állott fel szólásra. kultuszmi-Hosszabb kultuszprogrammot adni nem akar, ha­nem majd az 1921—22. évi költség­vetés tárgyalása alkalmával fog erről beszélni. A menekült egyetemek el­helyezésében az a gondolat vezette, hogy nem szabad szűkíteni a főiskolai oktatás keretein, fenn kell tartani szempontból azt a helyzetet, ami most­­ van. A főiskolai hallgatók 80 százaléka a vidékről sereglik össze a fővárosba, amely teljesen elsorvasztja őket. Ter­mészetes, hogy az egyetemi hallgatók számát nem szabad csökkenteni, mert magyar mérnökökre, orvosokra, és ta­nárokra nemcsak Csonkamagyarország­nak lesz szüksége, hanem szükségük lesz az utódállamoknak is az ő szel­lemi erejükre. Dászkálokkal és pápákkal nem lehet a kolozsvári egyetemen tanítani. (Viharos éljenzés.) Szeged és Győr áldozatokkal vállalták egy-egy menekült egyetem elhelyezését. Magyarországon művésztelepeket kell létesíteni a vidékein, ahol a néplélek tisztára termeli ki a legtisztább turáni motívumokat. A művészetet fejleszteni kell. — A magyar gyermekeknek írni­olvasni, Istent dicsérni, hazát szeretni meg kell tanulniok. A tanítóképzők reformját a legnagyobb körültekintéssel kívánja keresztül vinni. Az alsópapság helyzetét meg kell javítani. tett Az elnök ezután felolvastatja benyúj­h határozati javaslatokat, amelyek közül Csukás Endre, Giesswein Sándor, Usetty Ferenc, Szilágyi Lajos, sokoró­pátkai Szabó, Gunda Jenő és Huber János határozati javaslatát elfogadta a Ház. Az elnök javaslatára kimondja a Ház, hogy legközelebbi ülését holnap tartja.

Next