Pápai Hirlap, 1917 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-06 / 1. szám
Jt PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Rég : Liget-utca 6. Laptulajdonos főszerkesztő: Kiadóhivatal: Petőfi utca 13. szám, főiskolai nyomda. évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. KŐRÖS ENDRE: Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Gigler Béla urak üzletében is. Ez évi költségvetésünk. E közhatósági munkát más években mindig az előző esztendő szeptember havi rendes közgyűlése szokta letárgyalni. A községi törvény is ezt parancsolja. Ámde a mostani háborús viszonyok, mint sok mindenben, úgy ebben az ügyben is késlekedést okoztak, amelyért tehát az illető tisztviselő felelősséggel nem tartozik, a mulasztás vádja őt nem érheti. Derék és lelkiismeretes főszámvevőnk mindjárt a költségvetési előirányzat kezdetén előrebocsátja, hogy ez a mű „az előírt időre azért nem volt beterjeszthető, mert az állami adó kivetése csak november hóban volt befejezhető, ennek megtörténte előtt pedig a községi pótadó százalékát megállapítani és a költségvetést lezárni nem lehetett". Ezzel a javaslat késedelme teljesen tisztázva és elintézve van. Ami magát az előirányzat érdemét illeti, az bizony jelentékeny pótadó emelkedést helyez kilátásba A szükséglet kitesz 523.811 kor. 35 fillért, a fedezet összege 230.854 kor. 32 fillért, a pótadóval fedezendő hiány 292.957 kor. 03 fillért. A tavalyihoz képest tehát 42.747 kor. 39 fillérrel növekedett ez a teher. Az előirányzat szerint a múlt évi pótadót csak 53%-al emelné, vagyis a tavalyi 787% helyett 84%-os községi pótadót kellene fizetnünk, ami nem nagy emelkedésnek tűnik fel, de csak látszatra kicsiny, tényleg jelentékenyen fogja sújtani amúgy is próbára tett adófizető polgárainkat, mert a kivetés alapját képező állami adó is növekedett, mégpedig a házbéradónál, a III. oszt. kereseti adónál és egyéb vállalatok adójánál összesen 30.815 koronával. E címeknél az adó dupla emelkedést jelent. Ezt az anyagi helyzetet főleg a város bevételeinek nagymértékű csökkenése idézte elő. A villamos mű jövedelméből való részesedés 13.500, a helypénz jövedelme 2000 K-val, a fogyasztási adó természetű bevételek 21.500 K-val apadtak. Ellenben egyes kiadások emelkedtek, így az általános közigazgatási költség 5294, az adóhivatali kiadás 2614, a rendőrségnél csak a ruházat ára 3484 K-val lett nagyobb. Áttekintve a szükségleti és a fedezeti címeket, a legtöbbjénél a mínuszt találjuk. Sajnos, nemigen tudunk csak egy tételnél is takarékoskodni, avagy több jövedelmet remélni. A sivár helyzetbe egyelőre bele kell törődnünk. Legfeljebb azt ajánlhatjuk hatóságaink figyelmébe, hogy mégis ott, ahol lehet, bölcs előrelátással enyhítsenek még a háború idejei alatt is a közterheken. A háború utáni időt illetőleg azonban hatóságainknak első kötelessége lesz azoknak, az egymásra felhalmozódott közterheknek oly fedezeti forrásairól gondoskodni, amelyek nem csupán a város polgárainak zsebét keresik. Mert az adófizető polgárok legnagyobb része előreláthatólag küzködni fog az állami terhek megnövekedett súlyával is és a nagyobb községi pótadót nem bírná meg, összeroskadna alatta. Az pedig nem lehet a város célja, hogy adófizetésre képtelen elemeit gyarapítsa. Az óhajtott béke beálltával minden valamire való városunk, így Pápa is, kell, hogy hatványozott erővel lépjen a megújhodás útjára. Mennél elevenebb s agilisabb lesz valamely város, annál könnyebben és biztosabban bírja el egyrészt a háborúból maradt terheit, másrészt annál inkább halad előre. Ennek a kedvező kilátásnak első feltétele, hogy városaink, tehát Pápa is, ne községi pótadókban, hanem új jövedelmi területeken keresse boldogulását. Ilyen terrénumok a nagy hasznot hajtó közüzemek megszerzése, gyárak idehozatala, vasúti hálózatunk kibővítése, állami intézmények megnyerése és mindenek felett a városi takarékpénztár megvalósítása. Ez utóbbira vonatkozólag erős a meggyőződésünk, hogyha csak 10-15 éves városi takarékpénztárunk lenne, minden gond nélkül nézhetnénk a jövőbe. És ha ezt az áldásos intézményt felállítani elmulasztotta az aggodalmaskodó s kicsinyeskedő múlt, a város érdekében halaszthatatlanul tegye meg a keserves tapasztalatokon okult legközelebbi jövő. Gr. Gr. Pápa város népmozgalmi adatai, amelyeket t. olvasóinkkal megismertetni akarunk az 1914., 1915. és 1916. évekről szólónak. Azért tartottuk szükségesnek egybevetni e három esztendő adatait, mert bennök megnyilvánul úgy a béke, mint a háború hatása. Mert míg az 1914. év adatait úgyszólván semmit sem — vagy csak nagyon keveset — befolyásolta a háború, addig az 1915. és 1916. esztendőkben teljes mértékben éreztette hatását a háború a népesedési viszonyokra. Vegyük elsősorban is szemügyre az emberi élet legszebb mozzanatának, a házasságkötésnek adatait. Házasságot kötött 1914-ben 1915-ben 1916-ban 118 6571 pár. Ezekből az adatokból látjuk, hogy az 1914-ik év házasságkötéseinek száma — a 20.000 lakos számarányához viszonyítva — majdnem teljesen normális. Óriási a visszaesés az 1915. évben, amikor a házasságkötések száma majd felére szállott alá. Az a csekély emelkedés (6 pár), ami 1916-ban történt, alig változtat az 1915. év átlagán, mindössze azt bizonyítja, hogy a honvédelmi, illetve belügyminisztérium a háború alatt igen liberálisan kezeli a házasságkötési engedélyeket, s a katonáknak, illetőleg azoknak, akik eddig törvénytelenül éltek együtt, módot adott arra, hogy szívök választottjával minden bürokratikus akadály nélkül egybekelhessenek. Hogy a házasságkötések számának nagymérvű apadását mi idézte elő, az annyira kézenfekvő, hogy nekünk nem kell fáradnunk a felfedezésével. Egyszerűen az, hogy akik házasulási korba jutottak, azok egyelőre nem az Úr oltára előtt esküdhettek meg a feleség iránti hűségre, hanem a haza oltára előtt annak megvédésére. Természetesen, a házasságkötések számától függ főleg a születések száma is. Az előző évi házasságkötések száma után igazodik a következő évi születések száma. E részben statisztikánk a következő adatokat mutatja: Született 1914-ben 1915-ben 1916-ban 508 352 238 gyermek, Íme, míg 1913-ban nem akadályozta a házasságkötéseket a háború: 1914-ben fél ezernél több születés történt Pápán. S ez a szám a háborús évek házasságkötéseinek megkereskedésével arányban rohamosan hanyatlik 1915-ben (156-al), s még rohamosabban 1916-ban, amikor kerek számban 270 születéssel történt kevesebb, mint 1914-ben, s 1915-höz viszonyítva is 114 az apadás. A születések számának ez a nagy csökkenése széles hézagot fog hagyni a háborús évek nemzedékében, amely hézag majd többször igen észrevehető leszt; pl. az iskolázásnál, a sorozásnál, a házasságkötésnél. Ha a statisztika legszomorúbb adatait, a halálozásokat feltüntető számokat tekintjük, a három év fokozataiban nem találunk olyan nagy eltéréseket, mint a házasságkötéseknél és születéseknél. A statisztika ugyanis ezt mutatja : Meghalt 1914-ben 1915-ben 1916-ban 398 443 430 egyén. E szerint tehát 1915-ben 45-en haltak meg többen, mint 1914-ben, s 1916-ban pedig — amikor 13-al kevesebb halálozás történt, mint A háborús évek népmozgalmi adatai. A statisztikai adatok a gondolkodó ember előtt mindenkor érdekesek. Ezek mutatják meg az illető egyesület, intézet, város, vagy állam igazi állapotát, s ezek világítanak bele a jövőbe, mely szerint a fejlődés vagy hanyatlás arányait magunk előtt kibontakozni látjuk. A számok beszélnek, s ha ez egyszerű matematikai jeleket egymás mellé állítjuk, csoportosítjuk, boncolgatjuk, belemélyedve a dolgokba többet tudunk meg belőlük, mintha az írások árkusait olvasnánk keresztül tünk Ezt tudva, különös érdekkel bírnak előta háborús évek népmozgalmi adatai, amelyekből képet alkothatunk magunknak arról, hogy milyen kihatással van az immár harmadik éve folyó, minden kultúrát, civilizációt megszégyenítő szörnyű háború a népesedésre, illetőleg milyen kihatással lehet az ország jövő népesedési viszonyaira. Nem áll módunkban az országos statisztika adataival foglalkozni, bizonyára nincsenek is azok még feldolgozva, de városunk előttünk fekvő e nemű kimutatásából is következtetést vonhatunk az általános helyzetre, mert hisz többé-kevésbbé városunk is nyögi a háború átkát, s viseli annak minden terheit.