Pápai Hírlap, 1990 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1990-01-11 / 1. szám
Tanácsülés Pápán A Városi Tanács december 21- én tartotta ezévi utolsó ülését, amelyen első napirendi pontként a sportfejlesztési terv időarányos végrehajtásáról szóló előterjesztés szerepelt, melyhez a tanácstagok sem kérdést, sem hozzászólást nem fűztek. A következő napirend során a városi tanács szervezeti és működési szabályzatának kisebb módosítására került sor, majd a tanácstagok egy ellenszavazattal megszavazták a TEHO-ra vonatkozó tanácsrendelet megszüntetését. A tanácstagok kérik a város lakosságát, hogy önkéntes felajánlásokkal a város egész lakosságát érintő beruházásokhoz a továbbiakban is vállaljanak anyagi áldozatot. Ennek formájára a lap későbbi számaiban visszatérünk. A tanácstagok között nagyobb vitát váltott ki a közterülethasználatról szóló tanácsrendelettervezet. A tanácstagok mindegyike egytértett azzal, és felhívták az illetékes szervek figyelmét, hogy a jövőben a főtéren az ideihez hasonló kirakodóvásár ne legyen, mert az a műemléki barokk főtérhez nem méltó. A városatyák egyetértettek abban, hogy a felállított sátrak rontották a városképet. A Városi Tanács egy tartózkodással megalkotta a város „új” címeréről és a címer használatáról szóló rendeletet, így az 1904-ben engedélyezett városcímer ismét visszaállításra került. A tanácsrendeletek 1990. január 1- én lépnek hatályba. Megtekinthetők a Városi Tanács információs irodájában, valamint a szervezési és jogi osztályon. A személyi ügyek után a tanácstestület éles vitában döntött az állami házingatlanok elidegenítésének felfügesztéséről, az új önkormányzati törvény megalkotásáig, illetve életbe lépéséig. Meghitt hangulatú hangversenyt adtak az elmúlt év utolsó hónapjában a Bartók Béla Zeneiskola vonós tanszakának tanárai és tanulói. A képen H. Nagy Zsuzsa tanárnő látható kis tanítványaival. Ez év december 7-én formálisan is megalakult az új Pápa városi monográfia létrehozására kialakított szerkesztőbizottság A megbízást a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságától kaptuk. Feladatunk, hogy 1993. december 31-ig elkészüljön a város új egyetemes leírása, amely tudományos igénnyel és alapossággal tárgyalja a város történetét a kezdetektől napjainkig. A tudományos igényű feldolgozás záloga a szerkesztőbizottság személyi összetétele is. (Dr. Németh Zoltán a szerkesztőbizottság elnöke, Dr. Kubinyi András egyetemi tanár főszerkesztő, Dr. Pölöskei Ferenc akadémikus, Dr. Bodolay Géza nyugalmazott egyetemi tanár, Ilon Gábor múzeumigazgató, Kövy Zsolt gyűjteményi igazgató a szerkesztőbizottság tagjai és Dr. Hermann István könyvtárigazgató a szerkesztőbizottság titkára). Az első ülésen nagy vonalakban kialakult a monográfia vázlata és elvi megállapodás született a szerzők személyéről. A szerződéskötésekre 1990. januárjában kerül sor, ekkor pontos fejezetcímekkel együtt informáljuk városunk lakosságát a készülő monográfia szerzőiről. Dr. Hermann István Jó szó, segítség ... tanács és intézményei szociálpolitikai munkáját decemberben már a karácsonyra, a szeretet ünnepére való felkészülés is áthatja. Mutatkozik ez a rendkívüli segélyezések nagy számában is. E hónapban 430 esetben biztosítottunk rendkívüli segélyt 975.000 Ft összegben az idős, beteg embereknek és a rászoruló családoknak. A pénzsegélyeken kívül a természetbeni juttatás különböző formáival is próbáltuk enyhíteni a szegénységet, a személyes látogatások során pár jó szóval átnyújtott ajándékkal a magányt, 200 db ajándékcsomagot, 100.000 forint értékben állított össze és szállított ki a Városi Tanács VB Családsegítő Központja. Városunkban eddige formában még nem támogattuk az időseket, szegény családokat. Az ajándékozottak hálás köszönettel, meghatódva fogadták a megemlékezést. Szenteste előtti napon — hagyományosan immár húsz éve — tartották az idős és magányos embereknek a karácsonyi ünnepélyt. A százhúsz meghívottból 92 fő érkezett, és meghitt, családias hangulatban, fehér asztal mellett töltötték el a délutánt a hozzátartozóiktól távol élő, vagy egyedül maradt öregek. Az Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola tanulóinak hangulatos, megható műsora után üdítővel, szendviccsel, süteménnyel vendégeltük meg városunk idős lakóit. Ezúton is köszönetünket fejezzük ki a Pápai Erdészetnek a gyönyörű karácsonyfáért, és Fodor cukrászmesternek a szeretettel adott süteményekért. Maróti Miklósné dr. VTVB Szervezési és Jogi osztály, valamint megbizott egészségügyi osztályvezető Emlékjel a A Pápai Hírlap 1989. évi 22. számában olyan javaslatot találhatunk a Hazafias Népfront elnökétől, hogy a pápai helyőrség második világháborúban elesett katonáinak állítson emlékművet a város népe az Alsóvárosi temető bejáratához vezető út mentén. A gondolat figyelemre és megvalósításra méltó! Reméljük, a Hazafias Népfront ugyanolyan dicséretesen energikus lesz az ezzel kapcsolatos munkálatok szervezésében is, mint a második világháború áldozatai emlékművének felállításában. Pápának egyébként is van adóssága! A Jókai Kör minden erőfeszítése ellenére sem készült még emlékjel a másfélszáz évig tartó végvári kor legendás hírű pápai vitézeinek itt, a dunántúli főkapitányság egyik székhelyén. Van más tartozás is! Mindmáig felderítetlen és jelöletlen annak a harmincnégy 48-as honvédnek a nyugvóhelye, akiket pápai földbe temettek a csornai és ihászi ütközet időszakában. Pápa helyőrségét a második világháború idején az akkori honvédség két elit alakulata képezte, az 1. ejtőernyős ezred és az 1. ejtőernyős szállító repülő század. Háborús veszteségük többszáz főre tehető. Emlékük megörökítése annál inkább indokolt lenne, mert katonaéletük, kiképzésük eseményei városunkhoz fűződnek, s innen indultak meghalni a Kárpátokba, Nagyváradra, Soroksárra, Isaszegre, Kéthelyre, Nemesvámosra és egyéb csatahelyekre. Azt nagyon kevesen tudják, hogy a mai magyar ejtőernyős sport alapjait a pápai alakulat vetette meg, miután 1945 előtt hazánkban polgári ejtőernyőzés még nem létezett. A kísérletezés, tapasztalatszerzés nem történhetett meg áldozatok nélkül. Kereken húsz fiatalember, húsz katona vált a repülőtéren az ugrókiképzés során az ejtőernyőzés áldozatává. Nevüket a pápai anyakönyvek megőrizték. Az elsőnek, Penzer Józsefnek az ernyője nem nyílt ki, az utolsó, a 17 éves Sárosi Gyula a repülőgép vízszintes vezérsíkján fennakadva lelte halálát. Többségük az Alsóvárosi temetőben nyugszik, de sírjuk az idők folyamán nyomtalanul elenyészett A tervezett emlékműre ezeknek a fiataloknak a nevét is fel lehetne vésetni. Szó van a javaslatban arról, hogy itt kellene megörökíteni az 1941-es veszprémi szerencsétlenség ejtőernyős áldozatainak az emlékét. Ez helyes, de miután az ő örök nyugvóhelyük Veszprémbenben van a kórház melletti temetőben, igen elhanyagolt állapotban, az első feladat ennek a méltó rendbetétele. Minden jel arra mutat, hogy Veszprém város lakói nem fognak ezzel sokáig késlekedni. Huszár János Hír a Jókai Kör A nagymúltú pápai kulturális egyesület újabban évente ad számot munkájáról közgyűlésen. Legközelebb január 19- én, pénteken 18 órakor találkozik a tagság a Pedagógus Művelődési Ház nagytermében. A rendezvényt érdekes program teszi színessé. Előtte az elmúlt évek ünnepi üléseiről lesz bemutató videofilmek formájában, a közgyűlés után levetítik az érdeklődőknek Zilahy Lajos: A két fogoly című regényéből készült archív filmet, melynek főszereplője Karádi Katalin volt. 3