Pápai Hírlap, 1993 (6. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-18 / 1. szám
PÁPAI HÍRLAP 2 A szokatlan, két ünnep közötti időpont ellenére szép számmal gyűltek a képviselők reggel 8 órára a Városháza nagytermében; különösen nagy feltűnést keltett érkezésével a polgármester, aki két rendkívül elegáns mankó segítségével bicegett az ülésterembe. Mint közismert, azért volt szükség még 1992-ben képviselőtestületi ülést tartani, hogy a város működését 1993. elején (azaz az idei költségvetés elfogadásáig terjedő időszakig) biztosító rendeleteket (pl.: a költségvetés folyamatos biztosításával kapcsolatos átmeneti intézkedésekről szólót meg lehessen alkotni. A rendeletalkotáshoz a szervezeti és működési szabályzat értelmében 19 fő jelenléte szükséges, de mivel ezúttal — ellentétben a december 16-i üléssel —jócskán megvolt a szükséges létszám, elkezdődhetett az érdemi munka. Napirend előtt kért szót Varga Ferenc, aki a református egyházi ingatlanok tárgyalási rendbe történő felvételét kérte, utóbb azonban az érvek hatására elállt javaslatától. Ugyancsak napirend előtt kért szót Szucsán András, aki az ülésekről való huzamos távolléte után ígérte, hogy mivel elhárultak azok az akadályok, amelyek a képviselői munkáját megnehezítették, ezentúl már rendszeresen részt tud venni az üléseken. A polgármester javasolta, hogy célszerű lenne, ha választóinak is tartana erről egy tájékoztatót a képviselő. A napirend szerinti munka az 1992. évi költségvetés módosításával kezdődött. Ezt követően tértek át a városatyák a magánszemélyek kommunális adójának megtárgyalására. * * * Az elfogadott rendelet szerint kommunális adót köteles 1993-ban fizetni az a magánszemély, aki az önkormányzat illetékességi területén lakás céljára szolgáló épület tulajdondonjogával, vagy azt terhelő vagyoni értékű jog jogosultja abban az esetben, ha az a joga a naptári év első napján már fennáll. A rendelet részletesen ismerteti az adómentesség eseteit is. Az adó összege adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként 1200 Ft. A adózót különböző kedvezmények illetik, ha kommunális beruházást hajt végre. A jegyző a magánszemélyek kommunális adófizetési kötelezettségét mérsékelheti, illetve elengedheti. * * * : Rendelet született az önkormányzati adóhatóság méltányossági jogkörének gyakorlása során követendő eljárásról és a helyi iparűzési adóról is. Kormányzati elképzelések szerint követendő cél, hogy az önkormányzati bevételek között minél nagyobb arányt képviseljenek a helyi adók. Sajnos ezzel egyidejűleg a központi adóterhek nem csökkennek. Ugyanakkor jogszabályi változásoknak köszönhetően jelentősen csökkent az adóztatható adóalap(ez egészen pontosan a korrigált nettó árbevétel intézményének bevezetését jelenti), ezért a korábbi 3 ezrelékes adókulcs 1993-ra 8 ezrelékre módosul. A rendelet számos esetben biztosít kedvezményt a vállalkozásoknak, például három évre mentesül az adófizetési kötelezettség alól az a vállalkozó, aki legalább 36 munkahelyet teremt és termékelőállítással foglalkozik. De természetesen mentesül az a vállalkozó is, akinek nettó árbevétele az 1 millió forintot nem haladja meg, s kedvezménybe részesül az is aki vállalkozói tevékenységét a volt szovjet laktanya területén 1992. január 1. után kezdte meg. VV . A következő napirendi pont keretében tárgyalták a köztisztviselők munkavégzéséről, munka-és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint egyéb juttatásairól szóló rendelet-tervezetet. A tervezetet az Ügyrendi Bizottság tárgyalásra javasolta, a Pénzügyi, Ellenőrző Bizottság csak azután, ha a Hivatal pénzügyi osztálya számításokat végez a rendelet-tervezet várható költségvetési hatásairól. Vida László módosító indítványa ezután a kérdést levette a napirendről .Javaslata szerint január 31-ig végezze el a számításokat a pénzügyi osztály, s a kérdést a testület azt követően a közintézmények közalkalmazottjainak a szabályozásba való bevonásával rendezi. Rendelet született még az átmeneti költségvetésről, valamint az állattartásról. Utóbbi — mivel a szöveges rész már elfogadásra került — a korábbi rendelet mellékletét képező utcajegyzékeket jelenti. Egy 1992. november 24-i testületi határozat ad hoc bizottság felállítását határozta meg a polgármester számára a városi televíziólétrehozásával kapcsolatban. A polgármester előterjesztésére a bizottság tagja lett Mike László, Simon László, Edvi Gyula és Varga András. A bizottság az önkormányzatban képviselettel rendelkező pártok egy-egy delegáltjával egészül ki. A bizottság felállításával kapcsolatos az a javaslat, mely szerint a Hivatal általában dolgozná ki az ad hoc bizottságok működésének finanszírozását. E javaslat ismeretében, továbbá a Pénzügyi, Ellenőrző Bizottság javaslata értelmében a testület úgy döntött, hogy a földrendező bizottság tagjainak költségtérítéséről szóló előterjesztést nem is tárgyalja. A kibontakozó vitában Füzi Zoltán, a földrendező bizottság elnöke bejelentette lemondását az elnöki posztról, valamint bizottságbeli munkájáról is. 1993. január 5-én 16 órai kezdettel már az új év első testületi ülésére is sor került. A testületi ülés összehívásának oka, az önkormányzat döntése szerint a Külső- Várkertben felépítendő új gimnázium tervezésére kiírt pályázatokat időközben elbírálták, s azt a Gádor Kft. nyerte el. Mivel a polgármester felhatalmazása a pályázat elbírásával lejárt, a testület újólag megbízta, hogy a említett céggel szerződést írhasson alá a gimnázium kivitelezési munkálataira is. Egyetlen kikötésként csupán a tervezett költségvetés túllépésének tilalmát határozták meg. Ugyancsak ezen az ülésen döntöttek egy, a hajléktalanok elhelyezésére szolgáló ideiglenes szállás létrehozásáról is. Önkormányzati híradó 1992. december 29. LEMONDOTT AZ ALPOLGÁRMESTER • A napirend szerinti munka megkezdése előtt a polgármester ismertette Kövy Zsolt terelét, amelyben a református kollégium főigazgatója bejelentette, hogy az önkormányzati képviselőségtől 1993. január elsejei hatállyal visszalép s egyúttal lemond valamennyi, ezzel járó tisztségéről, így az alpolgármesterségről illetőleg az oktatási, kulturális és vallási bizottság elnökségéről is. A Kövy Zsolt lemondása következtében megüresedett képviselőhelyre a Választás Bizottság — várhatóan február végére, március elejére — időközi önkormányzati választást fog kiírni a pápai 9. számú választókerületben hat Borsosgyőrt és kéttornyú lakot jelenti. Kővy Zsolt lemondásával immár a negyedik egyéni választókerületben megválasztott képviselő lépett vissza, emlékeztetőül a másik három Mozgat Zsolt Szabó György és Bujáky Miklós. A megüresedett alpolgármesteri posztról várhatóan a közeljövőben dönt a testület. Elvileg több megoldás lehetséges: vagy újabb alpolgármester kerül megválasztásra a megüresedett helyre, vagy a szervezeti és működési szabályzat megváltoztatásával olyan rendelkezés születik, hogy a továbbiakban csak egy alpolgármestere lesz a városnak. HÁROM KÉRDÉS FÜZI ZOLTÁNHOZ •A december 29-i ülésen került a képviselők elé a földrendező bizottság eddig végzett tevékenységéről szóló beszámoló. Ugyancsak ezzel kapcsolatban kellett volna dönteni a bizottság tagjainak a díjazásáról is. A Pénzügyi, Ellenőrző Bizottság nem javasolta a tagok díjazását, aminek következtében mind a bizottsági tagságodról, mind az ott betöltött elnöki posztodról lemondtak Mielőtt ennek okairól kérdeznélek, előbb eddig végzett munkátokról szólj pár szót! — Pápán hozzávetőleg 200-an igényeltek vissza földterületet. A kárpótlásra kijelölt területek, ha azok AK-értékét tekintjük, kielégítik az igényeket. Ez a helyzet azonban így csalás, hisz a kijelölt földek közt akad olyan, amelynek rendes műveléséhez előbb komoly beruházásokat kell elvégezni. A földárverések előkészítése során tehát egyeztetni kell az igénylők érdekeit, hisz előfordulhat, hogy a kedvezőbb adottságú területek relatíve magas áron kelnek el. Az elmúlt időszakban személy szerint engem is, mint elnököt, de a bizottság többi tagját is gyakran kerestek fel az igénylők — akár hétvégeken is—, ugyancsak több alkalommal bejártuk a kárpótlásra kijelölt földek minden tábláját is az igénylőkkel. El kell még mondanom, hogy a bizottsági elnökséget én nem akartam, az rajtam maradt csak, mint szamáron a fül. Ennek a munkának az elismerését és költségeink megtérítését jelentette volna az előterjesztésben szereplő havi 10 ezer — az elnöknek—, illetőleg havi 5 ezer Ft—a bizottsági tagoknak költségtérítés. A testület a díjazást önmagában nem utasította el, hanem csak a következő ülések valamelyikének a napirendjére utalta azzal, hogy az ad hoc bizottságok működésének anyagi alapjairól átfogó, szabályozás szükséges. Ennek ellenére lemondták Nem tartasz attól, hogy sokan az anyagiasságot vetik majd a szeredre ? — Nem. Egyébként is inkább a Pénzügyi, Ellenőrző Bizottság hozzállása volt az, ami engem erre a döntésre késztetett. Még az anyag tárgyalásának kezdetén a PEB jelenlévő képviselője úgy nyilatkozott, hogy a bizottsági tagok díjazását nem támogatja. Amikor megkérdeztük, hogy ennek mi az oka, Nagyné Király Margit rendkívül tömören egy szóval válaszolt: „csak”. Én itt politikai indítékokat látok a háttérben, nevezetesen azt, hogy a szocialista többségű PEB a kormánykoalíció programjának részét képező kárpótlás megvalósítását így igyekszik megnehezíteni. —A testület a lemondásoddal megüresedett helyet sem töltötte be a bizottságban, az új elnök személyéről pedig még egyáltalán szó sem esett. Mi lesz ezután ? — Nem tudom. Tény, hogy az elmúlt két hónapban annyi tapasztalat és ismeret halmozódott fel munkám során, hogy el sem tudom képzelni, ezek nélkül az új elnök egyáltalán hogyan fog tudni a feladat megoldásához hozzáfogni. Azt sem tudom, hogy lesz-e olyan személy, aki a feladat megoldásához szükséges technikai háttérrel /telefonfal/ rendelkezni fog. Nem tudom, ki fogja így vállalni az elnökséget, pedig az első földárverés időpontja egyre inkább közelít... Á.T