Pápai Hírlap, 1993 (6. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-18 / 1. szám

PÁPAI HÍRLAP 2 A szokatlan, két ünnep közötti időpont ellenére szép számmal gyűltek a képvise­lők reggel 8 órára a Városháza nagyter­mében; különösen nagy feltűnést keltett érkezésével a polgármester, aki két rend­kívül elegáns mankó segítségével bicegett az­ ülésterembe. Mint közismert, azért volt szükség még 1992-ben képviselőtestületi ülést tartani, hogy a város működését 1993. elején (azaz az idei költségvetés elfogadásáig terjedő időszakig) biztosító rendeleteket (pl.: a költségvetés folyamatos biztosí­tásával kapcsolatos átmeneti intézkedé­sekről szólót­ meg lehessen alkotni. A rendeletalkotáshoz a szervezeti és műkö­dési szabályzat értelmében 19 fő jelenléte szükséges, de mivel ezúttal — ellentétben a december 16-i üléssel —jócskán meg­volt a szükséges létszám, elkezdődhetett az érdemi munka. Napirend előtt kért szót Varga Ferenc, aki a református egyházi ingatlanok tár­gyalási rendbe történő felvételét kérte, utóbb azonban az érvek hatására elállt ja­vaslatától. Ugyancsak napirend előtt kért szót Szu­­csán András, aki az ülésekről való huza­mos távolléte után ígérte, hogy mivel el­hárultak azok az akadályok, amelyek a képviselői munkáját megnehezítették, ezentúl már rendszeresen részt tud venni az üléseken. A polgármester javasolta, hogy célszerű lenne, ha választóinak is tartana erről egy tájékoztatót a képviselő. A napirend szerinti munka az 1992. évi költségvetés módosításával kezdődött. Ezt követően tértek át a városatyák a ma­gánszemélyek kommunális adójának megtárgyalására. * * * Az elfogadott rendelet szerint kommu­nális adót köteles 1993-ban fizetni az a magánszemély, aki az önkormányzat ille­tékességi területén lakás céljára szolgáló épület tulajdondonjogával, vagy azt ter­helő vagyoni értékű jog jogosultja abban az esetben, ha az a joga a naptári év első napján már fennáll. A rendelet részletesen ismerteti az adómentesség eseteit is. Az­ adó összege adótárgyanként, illetőleg la­kásbérleti jogonként 1200 Ft. A adózót különböző kedvezmények illetik, ha kommunális beruházást hajt végre. A jegyző a magánszemélyek kommunális adófizetési kötelezettségét mérsékelheti, illetve elengedheti. * * * : Rendelet született az önkormányzati adóhatóság méltányossági jogkörének gyakorlása során követendő eljárásról és a helyi iparűzési adóról is. Kormányzati elképzelések szeri­nt köve­tendő cél, hogy az önkormányzati bevéte­lek között minél nagyobb arányt képvisel­jenek a helyi adók. Sajnos ezzel egyide­jűleg a központi adóterhek nem csökken­nek. Ugyanakkor jogszabályi változások­nak köszönhetően jelentősen csökkent az adóztatható adóalap(ez egészen pontosan a korrigált nettó árbevétel intézményének bevezetését jelenti), ezért a korábbi 3 ez­relékes adókulcs 1993-ra 8 ezrelékre mó­dosul. A rendelet számos esetben biztosít kedvezményt a vállalkozásoknak, például három évre mentesül az adófizetési köte­lezettség alól az a vállal­kozó, aki legalább 36 munkahelyet teremt és termékelőállí­­tással foglalkozik. De természetesen mentesül az a vállalkozó is, akinek nettó árbevétele az 1 millió forintot nem haladja meg, s kedvezménybe részesül az is aki vállalkozói tevékenységét a volt szovjet laktanya területén 1992. január 1. után kezdte meg. V­V . A következő napirendi pont keretében tárgyalták a köztisztviselők munkavégzé­séről, munka-és pihenőidejéről, jutalma­zásáról, valamint egyéb juttatásairól szóló rendelet-tervezetet. A tervezetet az Ügyrendi Bizottság tár­gyalásra javasolta, a Pénzügyi, Ellenőrző Bizottság csak azután, ha a Hivatal pénz­ügyi osztálya számításokat végez a rende­let-tervezet várható költségvetési hatásai­­­ról. Vida L­­ászló módosító indítványa ez­után a kérdést levette a napi­rendről .Javas­lata szerint január 31-ig végezze el a szá­mításokat a pénzügyi osztály, s a kérdést a testület azt követően a közintézmények köza­l­ka­l­m­azottj­a­i­nak a sza­bá­l­y­ozásba va­­­ló bevonásával rendezi. Rendelet született még az átmeneti köl­t­­ségvetésről, valamint az állattartásról. Utóbbi — mivel a szöveges rész már elfo­gadásra került — a korábbi rendelet mel­lékletét képező utcajegyz­ékeket jelenti. Egy 1992. november 24-i testületi hatá­rozat ad hoc bizottság felállítását határoz­ta meg a polgármester számára a városi te­levízió­­létrehozásával kapcsolatban. A polgármester előterjesztésére a bizottság tagja lett Mike László, Simon László, Ed­­vi Gyula és Varga András. A bizottság az önkormányzatban képviselettel rendelke­ző pártok egy-egy delegáltjával egészül ki. A bizottság felállításával kapcsolatos az a javaslat, mely szerint a Hivatal általában dolgozná ki az ad hoc bizottságok műkö­désének finanszírozását. E javaslat ismeretében, továbbá a Pénz­ügyi, Ellenőrző Bizottság javaslata értel­mében a testület úgy döntött, hogy a föld­rendező bizottság tagjainak költségtéríté­séről szóló előterjesztést nem is tárgyalja. A kibontakozó vitában Füzi Zoltán, a földrendező bizottság elnöke bejelentette lemondását az elnöki posztról, valamint bizottságbeli munkájáról is. 1993. január 5-én 16 órai kezdet­tel már az új év első testületi ülésé­re is sor került. A testületi ülés összehívásának oka­, az önkor­mányzat döntése szerint a Külső- Várkertben felépítendő új gimná­zium tervezésére kiírt pályázato­kat időközben elbírálták, s azt a Gádor Kft. nyerte el. Mivel a pol­gármester felhatalmazása a pályá­zat elbírásával lejárt, a testület újó­lag megbízta, hogy a említett cég­gel szerződést írhasson alá a gim­názium kivitelezési munkálataira is. Egyetlen kikötésként csupán a tervezett költségvetés túllépésé­nek tilalmát határozták meg. Ugyancsak ezen az ülésen döntöt­tek egy, a hajléktalanok elhelyezésé­re szolgáló ideiglenes szállás létre­hozásáról is. Önkormányzati híradó 1992. december 29. LEMONDOTT AZ ALPOLGÁRMESTER • A napirend szerinti munka megkezdése előtt a polgármester ismertette Kövy Zsolt terelét, amelyben a református kollégium főigazgatója bejelentette, hogy az önkormányzati képviselőségtől 1993. január elsejei hatállyal visszalép s egyúttal lemond valamennyi, ezzel járó tisztségéről, így az alpolgármesterségről illetőleg az oktatási, kulturális és vallási bizottság elnökségéről is. A Kövy Zsolt lemondása következtében megüresedett képviselőhelyre a Vá­lasztás Bizottság — várhatóan február végére, március elejére — időközi ön­kormányzati választást fog kiírni a pápai 9. számú választókerületben hat Bor­­sosgyőrt és kéttornyú lakot jelenti­. Kővy Zsolt lemondásával immár a negyedik egy­éni választókerületben megválasztott képviselő lépett v­issza, emlékeztetőül a másik három­ Mozgat Zsolt Szabó György és Bujáky Miklós. A megüresedett alpolgármesteri posztról várhatóan a közeljövőben dönt a tes­tület. Elvileg több megoldás lehetséges: vagy újabb alpolgármester kerül megvá­lasztásra a megüresedett helyre, vagy a szervezeti és működési szabályzat meg­változtatásával olyan rendelkezés születik, hogy a továbbiakban csak egy alpol­gármestere lesz a városnak. HÁROM KÉRDÉS FÜZI ZOLTÁNHOZ •A december 29-i ülésen került a kép­viselők elé a földrendező bizottság eddig végzett tevékenységéről szóló beszámo­ló. Ugyancsak ezzel kapcsolatban kellett volna dönteni a bizottság tagjainak a dí­jazásáról is. A Pénzügyi, Ellenőrző Bi­zottság nem javasolta a tagok díjazását, aminek következtében mind a bizottsági tagságodról, mind az ott betöltött elnöki posztodról lemondtak Mielőtt ennek okairól kérdeznélek, előbb eddig végzett munkátokról szólj pár szót! — Pápán hozzávetőleg 200-an igé­nyeltek vissza földterületet. A kárpótlás­ra kijelölt területek, ha azok AK-értékét tekintjük, kielégítik az igényeket. Ez a helyzet azonban így csalás, hisz a kije­lölt földek közt akad olyan, amelynek rendes műveléséhez előbb komoly beru­házásokat kell elvégezni. A földárveré­sek előkészítése során tehát egyeztetni kell az igénylők érdekeit, hisz előfor­dulhat, hogy a kedvezőbb adottságú te­rületek relatíve magas áron kelnek el. Az elmúlt időszakban személy szerint engem is, mint elnököt, de a bizottság többi tagját is gyakran kerestek fel az igénylők — akár hétvégeken is—, ugyancsak több alkalommal bejártuk a kárpótlásra kijelölt földek minden táblá­ját is az i­gény­lőkkel. El kell még mondanom, hogy a bizott­sági elnökséget én nem akartam, az raj­tam maradt csak, mint szamáron a fül. Ennek a munkának az elismerését és költségeink megtérítését jelentette volna az előterjesztésben szereplő havi 10 ezer — az elnöknek—, illetőleg havi 5 ezer Ft—a bizottsági tagoknak költségtérí­tés.­­ A testület a díjazást önmagában nem utasította el, hanem csak a követke­ző ülések valamelyikének a napirendjére utalta azzal, hogy az ad hoc bizottságok működésének anyagi alapjairól átfogó, szabályozás szükséges. Ennek ellenére lemondták Nem tartasz attól, hogy so­kan az anyagiasságot vetik majd a sze­redre ? — Nem. Egyébként is inkább a Pénz­ügyi, Ellenőrző Bizottság hozzállása volt az, ami engem erre a döntésre kész­tetett. Még az anyag tárgyalásának kez­detén a PEB jelenlévő képviselője úgy nyilatkozott, hogy a bizottsági tagok dí­jazását nem támogatja. Amikor megkér­deztük, hogy ennek mi az oka, Nagyné Király Margit rendkívül tömören egy szóval válaszolt: „csak”. Én itt politikai indítékokat látok a háttérben, nevezete­sen azt, hogy a szocialista többségű PEB a kormánykoalíció programjának részét képező kárpótlás megvalósítását így igyekszik megnehezíteni. —A testület a lemondásoddal megüre­sedett helyet sem töltötte be a bizottság­ban, az új elnök személyéről pedig még egyáltalán szó sem esett. Mi lesz ezután ? — Nem tudom. Tény, hogy az elmúlt két hónapban annyi tapasztalat és isme­ret halmozódott fel munkám során, hogy el sem tudom képzelni, ezek nélkül az új elnök egyáltalán hogyan fog tudni a fel­adat megoldásához hozzáfogni. Azt sem tudom, hogy lesz-e olyan személy, aki a feladat megoldásához szükséges techni­kai háttérrel /telefonfal/ rendelkezni fog. Nem tudom, ki fogja így vállalni az elnökséget, pedig az első földárverés időpontja egyre inkább közelít... Á.T

Next