Pápai Hírlap, 1999 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1999-01-12 / 1. szám
2 PÁPAI HÍRLAP Évtizedes lemaradást kell pótolnunk! (Folytatás az I. oldalról) Legnagyobb költségigényű beruházásaink egyébként éppen ezek, a sportcsarnok csak ezek után következik a sorban. Mire számíthatnak a pápaiak 2002-ig? A választási programunkban leírtuk, hogy meddig juthatunk el, s mi annak szellemében dolgozunk. Esélyeinket növeli, hogy ebben a kormányzati ciklusban - a törvényes keretek közt maradva - jobb esélyeink látszanak a központi forrásokhoz való hozzáférésre. A központi források mellett azonban a helyi tartalékokat is fel kell tárnunk, hisz meggyőződésünk, hogy intézményrendszerünk működtetésében még nagyok a tartalékok. Ha jól értem, akkor a fejlesztéshez szükséges forrásokat az inézményrendszer működésében rejlő tartalékokból, kormányzati támogatásokból remélik megteremteni. Ebben az évben azonban az említetteken kívül e célra új helyi adókat is kivetettek. Ezekre miért volt szükség? - Adót kivetni népszerűtlen dolog, hisz senki sem szereti azt fizetni. Az önkormányzat eddig el tudott tekinteni attól, hogy a lakosság hozzájárulását kérje a fejlesztésekhez. Pontosabban 1994-ig létezett kommunális adó, aminek akkor 1.200,-Ft volt a mértéke. Ha ez nem szűnt volna meg 1994-ben, akkor az inflációt alapul véve ennek összege közel lenne a mostani mértékhez. Kommunális adókból és az építményadókból befolyó öszszeget az infrastruktúra további fejlesztésére kívánjuk fordítani, hiszen már szóltam róla, hogy évtizedes lemaradást kell megkísérelnünk behozni. Két dolgot kiegészítésként még mindenképp szükséges elmondanom. A központi költségvetés az utóbbi fél évtizedben egyre inkább rákényszeríti a helyi önkormányzatot arra, hogy saját bevételeit növelje. A háromféle helyi adóval mi most csatlakoztunk a megyebeli városok többségéhez, ahol már eddig is többféle adót vetettek ki, és ezt magasabb kulcsokkal tették, mint Pápán. A másik fontos dolog az, hogy szociális rendeletünkben kompenzálni szeretnénk a rászorultak részére az új adófajták jelentette kiadásokat. Említette, hogy a törvényes játékszabályok betartása mellett is jobbak a város esélyei arra, hogy kormányzati támogatást reméljen bizonyos beruházásokhoz. Mindennek bizonysága, megerősítése volt Orbán Viktor miniszterelnök látogatása is? - Orbán Viktornak mindig nagyon jó kapcsolatai voltak Pápán, a megelőző 10 évben is gyakran járt városunkban, ismeri legfontosabb problémáinkat. Természetesen más súlya van annak, hogyha miniszterelnökként jön hozzánk. Bízunk abban, hogy városunknak előnye származik abból, hogy a jelenlegi magyar miniszterelnök bármi elődjénél inkább szívén viseli szűkebb környezetünk sorsának alakulását. Ennek kézzelfogható jelei is vannak, hisz amint pápai sajtótájékoztatóján bejelentette, a kórház rekonstrukciójára javasolt egymilliárd forint mellett támogatást remélhetünk az - egyébként állami tulajdonú - Esterházy kastély felújítására is. - Végezetül engedjen meg két, a közlekedést érintő kérdést. Hogy áll jelenleg a várost elkerülő tehermentesítő út ügye, illetve számíthatnak-e valamilyen megoldásra a vasúton túl lakók felüljáró lebontása után? - Az elkerülő út megvalósulásához a városnak a tervezett nyomvonal tulajdonjogát kell megszereznie. A szerződéseket folyamatosan kötjük a tulajdonosokkal, bár nem mindenkivel sikerül könnyen és gyorsan megegyezni, pedig aki nehézségeket támaszt, az ennek a fontos beruházásnak a megvalósulását veszélyezteti. Az idei év végére kell meglennie az engedélyezett kiviteli terveknek és akkor nem lesz akadálya annak, hogy a közeljövőben a papírosmalomtól kezdve meginduljon az útépítés. Ami a vasúton túl élők problémáját illeti, mi úgy gondoljuk, hogy olyan komplex megoldást kell keresnünk, ami nem csupán a vasúton való átjárást teszi lehetővé, de a szerelvények megközelítését is megkönnyíti az utasok számára. Arról van szó, hogy a MÁV megépítené az elkövetkező években a vasúti aluljárót, aminek a költségeihez az önkormányzat is jelentős, nagyságrendjét tekintve a kommunális adóból egy év alatt befolyó összeggel járulna hozzá. Közmeghallgatás környezetvédelmi tennivalóinkról Városunk Képviselőtestületének meglehetősen sokrétű munkája és programegyeztetések nehézsége okán kétségtelenül nem a legszerencsésebb időpontban - december 23-án, 14 órakor - került sor annak a tájékoztatónak a megvitatására, amely városunk környezetvédelmi helyzetét, illetve annak állapotában történt változásokat teszi vizsgálat tárgyává közmeghallgatás keretében. A kedvezőtlen időpont ellenére (amelyért elnézést kért a jelenlévőktől dr. Kovács Zoltán, városunk polgármestere) a vártnál több érdeklődő tisztelte meg a tanácskozást. Persze ez számszerűleg nem a kívánatost jelenti, csupán azt a kis előrelépést jelzi, ami az egy esztendővel ezelőtti közmeghallgatással összevetve mutatkozik. A megjelenteknek kiosztott tájékoztatóból gyakorlatilag minden fontos információt megkaphattak az érdeklődők, legyen szó a vízellátásról, a hulladékgazdálkodásról, vagy a levegőtisztaság, illetve élővilág védelméről. A vonatkozó törvényben foglaltaknak megfelelően városunk képviselőtestülete már 1997-ben jóváhagyta Pápa város hosszú távú környezetvédelmi programját és annak szellemében megalkotta a környezet védelméről szóló rendeletét, így aztán a törvény előírásai alapján évenként közmeghallgatás keretében tájékoztatást ad - mint ez alkalommal is - az eredményekről, illetve tennivalókról. Szépülő városunkban az előrelépés jelei nyilvánvalóak. Ez a teljesség igénye nélkül is megállapítható, s ebben komoly szerepe van annak az együttműködési szándéknak, melyek az önkormányzat és a lakosság nagyobb részének tevékenységében megnyilvánul, így például a „Tiszta, virágos Pápáért” mozgalomban való növekvő részvétel, vagy az oktatási intézmények, azaz az iskolák papírhulladék- és szemétgyűjtő akciói szépszámú tanulói részvétellel, vagy a Városgondnokság évenként kétszeri lomtalanítása a lakossággal együttműködve - mind megannyi reményt keltő jele a szép környezet és a rend közös igényének. Másfelől viszont semmiképp nem hallgatható el a lakossági fegyelmezetlenségnek azon megnyilvánulásai, melyekkel szinte naponta találkozhatunk. A szemetelés ezerféle változatai csúfítják környezetünket különböző helyeken, a Zárda utcai kerékpárút mentén telepített sövénysor megrongálása, kitépése vandál kezek által, a lakótelepek szemétgyűjtőit igénybe vevő „vendég” szemétlerakók ugyanúgy gondot okoznak, mint e tanácskozáson is elpanaszolt Közép utcai levegő- és zajártalom, fűszerezve néhány fiatal éjszakai „mókáival”, vagy a Csatorna utcában tapasztalható problémák. A kellően átgondolt tervek környezetünk védelme és szebbé tétele érdekében jó néhány polgártársunk szemléletváltozását is igényli, mert hiábavaló lesz sokak fáradozása, ha akadnak továbbra is olyanok, akik minden hivatali és lakossági jó szándékú törekvésből kivonják magukat, alkalmasint akadályozzák azok valamennyiünk javára történő megvalósítását. Merthát közös munka ez, mint ahogy a remélhető siker is mindnyájunkká lesz. EGY- Adókról döntött a képviselő-testület Pápa Város Képviselő-testülete legutóbbi ülésén döntött az építményadó, valamint a magánszemélyek kommunális adójának bevezetéséről, illetve módosította a helyi iparűzési adóról szóló rendeletet. Az új adónemek bevezetését több tényező is indokolta. Egyrészt a közteherviselés kiszélesítése, a másrészt a költségvetés forrás oldala azt mutatta, hogy a helyi adókból származó bevételek nem követik az inflációt. A harmadik tényező pedig a központi jogszabály változás. Kommunális adókötelezettségük azon magánszemélyeknek van, akik az önkormányzat illetékességi területén lakás, vagy beépítetlen belterületi földrészlet tulajdonosai, illetve nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkeznek. Az adó mértéke 4.000 forint évente. Az építményadó a vállalkozókat és a magánszemélyeket egyaránt érinti. Építményadót a magánszemélyek a tulajdonukban lévő nem vállalkozás céljára használt építmények közül csak a garázs után kell fizetniük, négyzetméterenként 300 forintot évente. A mozgáskorlátozottak a garázs utáni építményadó fizetése alól mentességet kapnak. A két új adónem fizetése önbevallás alapján történik. A bevallás benyújtásának határideje március 31. Az adó első részletének befizetési határideje június 30, a második részleté pedig szeptember 15. A most bevezetett adók mértéke a kiszabható mérték alsó harmadát jelenti, hisz a kommunális adó esetében évi 12.000 forint a kiszabható felső határ, az építményadó esetében pedig négyzetméterenként 900 forint. Az iparűzési adóról szóló rendelet módosítása több esetben kedvező változást jelent. Azok a vállalkozók, akiknek éves nettó árbevétele nem haladja meg a 2,5 millió forintot, mentesülnek az adó fizetése alól. Aki felsőfokú végzettségű munkanélküli pályakezdőt alkalmaz és két évig foglalkoztatja, évente 50.000 forinttal csökkentheti iparűzési adóját. -P Pályázat a kórházrekonstrukció megvalósítására A kormány állásfoglalása szerint az 1999-ben címzett támogatásra javasolt beruházások közt szerepel a pápai Gróf Esterházy Kórház és Szakambulancia rekonstrukciójára készített pályázat is. A kórház által készített megvalósíthatósági tanulmány támogatást nyert variációja - amelyet jóváhagyás végett a parlament elé terjesztenek - bruttó 991.342.000 forint támogatást igényel, amelyet az 1999-2002-ig terjedő időszakra ütemeztek. A címzett támogatási pályázat elfogadása esetén az önkormányzat saját erővel - 2001-ben és 2002-ben 25-25 millió forinttal - támogatja a rekonstrukció megvalósítását. Adósarok Pápa Város Polgármesteri Hivatalának Adócsoportja az 1999. évi gépjárműadóval kapcsolatos változásokról a következő tájékoztatást adja: Mindenekelőtt felhívjuk a gépjármű tulajdonosok figyelmét, hogy aki még az 1998. évben bekövetkezett tulajdonosváltozásokat nem jelentette szíveskedjen azt pótolni. Az adókötelezettséget érintő változást (vétel-eladás) legkésőbb január 15-ig be kell jelenteni az adócsoportnál. Amennyiben fenti határidőig az eladott gépjárműről a rendőrhatóság által igazolt adásvételi szerződést nem juttatják el, úgy 1999. évre is kivetésre kerül a gépjárműadó a korábbi tulajdonosra. A vásárolt gépjárműről a polgármesteri hivatalban beszerezhető bevallási nyomtatványt kell kitölteni és eljuttatni az adócsoporthoz. A késedelmes bevallás mulasztási bírság kiszabását vonja maga után. A gépjárműadóról szóló törvényt az Országgyűlés 1998. november 12-én módosította, melynek alapján Pápán a gépjárműadó mértéke 1999. január 1-től a gépjármű minden megkezdett 100 kilogrammja után 900,Ft, motorkerékpár, lakópótkocsi, lakóautó, sátras utánfutó adója évi 5.000,- Ft. A fizetendő gépjárműadóról február hónapban a gépjármű-tulajdonosok határozatban értesülnek, egyben befizetési csekket is postázni fogunk. A módosult gépjárműadótörvény szerint bővült az igénybe vehető kedvezmények köre. A műbizonylat szerint szabályozott katalizátorral ellátott benzinüzemű, illetve az ENSZ-EGB 83.02/C. előírásnak megfelelő 3500 kg össztömeget meg nem haladó dízelüzemű gépjármű után az egyébként járó adó 50 %-át, míg a nem szabályozott katalizátorral ellátott benzinüzemű, illetve az ENSZ-EGB 83.01/C. előírásnak megfelelő 3500 kg össztömeget meg nem haladó dízelüzemű gépjármű után az egyébként járó adó 75 %-át kell megfizetni. Az olyan tehergépjármű, autóbusz után, amelynek a légszennyezése az ENSZ-EGB 49.02/A. előírásnak megfelel, az egyébként járó adó 75 %át - nyergesvontató esetében 20 %-át-, míg az olyan tehergépjármű, autóbusz után, amelynek légszennyezése az ENSZ-EGB 51.02 előírásnak megfelel, az egyébként járó adó 50 %-át - nyerges vontató esetében 10 %-át - kell megfizetni. Valamennyi adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a gépjármű minősítését a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet által kiadott műbizonylat igazolja. Akinek az előzőekben felsorolt környezetkímélő gépjármű van a tulajdonában és kedvezményt kíván igénybe venni az igazolást beszerezni és az adócsoporthoz eljuttatni szíveskedjen. Bármely kérdéssel, problémával kapcsolatban keressék ügyfélfogadási időben (kedd de. 8-12-ig, szerda 8-17 óráig, pénteken de. 8-12-ig), illetve telefonon (313-744/131) az adócsoport munkatársait.