Pápai Hírlap, 1999 (12. évfolyam, 1-48. szám)

1999-01-12 / 1. szám

PÁPAI HÍRLAP Felhívás Pápa Város Képviselőtestületének az egyes kitüntető díjak alapításáról és adományozásának rendjéről szóló - többszörösen módosított - 20/1992.(X. 13.) kt. sz. rende­letében foglaltak alapján évente a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából került sor a „ PÁPA VÁROSÉRT” ér­demérem, valamint Pápa Város Díszoklevelének adomá­nyozására. „PÁPA VÁROSÉRT” érdemérem adományozható mindazon személyeknek és közösségeknek, akik a város fejlődése, gyarapodása, hírnevének öregbítése érdekében kifejtett tevékenységükkel kimagasló érdemeket szerez­tek. „Pápa Város Díszoklevele” személynek, közösségnek, intézménynek adományozható, ha a város gazdasági életében, a városfejlesztésben, a város közéletében, a tu­domány, a művészetek és az irodalom, az egészségügy, ok­tatás, nevelés, közművelődés és egyéb területen kie­melkedő, eredményes munkát végzett. Egy naptári évben legfeljebb 2 érdemérem, valamint 5 díszoklevél adományozható. Az adományozásra - az adományozás időpontja előtt 2 hónappal - ajánlást tehet:­­ Pápa Város Képviselőtestülete bizottságai, a képvi­selőtestület bármely tagja,­­ az önkormányzat tisztségviselői,­­ pártok, társadalmi szervezetek, egyesületek, közössé­gek, gazdasági szervezetek,­­ magánszemélyek. Az ajánlásnak tartalmaznia kell az ajánlott személy, közösség megnevezését, tevékenységének, működésének ismertetését, az elismerés alapját képező mű, alkotás, cse­lekmény dokumentációit, a fentiek város, közösségi, tár­sadalmi hasznosságának méltatását. Felhívjuk az érintettek figyelmét, hogy az ajánlást leg­később 1999. január 15-ig lehet - Pápa Város Képvise­lőtestülete címére (Pápa, Fő u. 12.) - Polgármesterhez el­juttatni. Új orvosigazgató a kórház élén (Folytatás az 1. oldalról) A másik pedig a hólyagbé­nult betegek rehabilitációs gondozása. Ez utóbbi tevé­kenységünk iránt országszerte igény jelentkezik. Kórházi munkám mellett 1994 és 1998 között tagja voltam Pápa Város Képviselő­­testületének és elnöke voltam az egészségügyi bizottságnak. - Az igazgatói feladatok ellátása mellett továbbra is ellátja az urológiai osztály ve­zetésével járó teendőket is. Hogyan tudja ezt a rengeteg tennivalót összeegyeztetni ma­gánéletével? - Életem jelentős részét ed­dig is a kórházban töltöttem, úgy gondolom, hogy ez nem fokozható. Ezt a két funkciót a kórházban töltött időmnek ésszerű beosztásával tudom majd ellátni. Az osztályos munkában segítségemre van, hogy az osztályt sikerült úgy alakítani, hogy önálló döntési képességgel rendelkező szak­orvosgárda dolgozzék ott. - Igazgatóként mit tart a legfontosabb feladatnak? - Az egyik legfontosabb feladat, hogy a kórházi tartóz­kodás alatt a betegek ellátása - itt nem az egészségügyi ellá­tásra gondolok - javuljon. A másik pedig, hogy a kórház szakmai színvonalát sikerül­jön javítani. Papp Eszter Pápai ember vegyen pápai lapot, olvassa a SPaVIPaVII H­írlapot! Szokott Ön új életet Az év eleje a leltározások, számvetések időszaka. Fizikai és lelki értelemben is. Sokan ilyenkor gondolják át, hogy mi az, amit sikerült megvalósítaniuk az elmúlt évben, s mi az, ami elmaradt. Aztán jönnek az elhatározások, a fogad­kozások, majd az idén... Persze új életet kezdeni sohasem késő. És nem feltétlenül kell ezt januárban tennünk. Megújulni, a jövőt jobbá, szebbé tenni mindig érdemes. Az év első körkérdésében arról tudakozódtunk, hogy ki hogyan szokott új életet kezdeni. Boldizsár Péter­­ szálloda­­igazgató: - Én megpróbálok úgy élni, hogy ne kelljen új életet kez­denem, vagy legalább is csak részben. De most, 1999-ben, biztos, hogy egészen megvál­tozik az eddigi életstílusom. Úgy néz ki, hogy februárban megszületik a kisfiam! Na­gyon várom már a picit. Beval­lom, tettem egy fogadalmat: 1 évig nem iszom semmiféle al­koholt, ha egészségesen meg­születik a gyermekünk. Ter­mészetesen az életemben ko­rábban is voltak olyan sorsfor­dulók, amikor bizonyos érte­lemben változtatnom kellett az addig megszokott dolgaimon. Pl.: amikor a diplomáimat sze­reztem, vagy amikor úgy dön­töttem, hogy eljövök Siófok­ról, s helyette Döbröntén, a Hasik Hotelben folytatom a munkámat. Zöldi Aranka - középisko­lai tanuló: - Soha nem szoktam foga­dalmat tenni, sem az új év elején, sem pedig év közben. Egyrészt, mert nem hiszek benne, másrészt pedig isme­rem annyira magamat, s tu­dom, hogy úgysem tartanám be az ígéreteimet. Idáig mind­ kezdeni? össze egy fogadalmat tettem a középiskola első osztályában, amikor tréfásan megesküdtem arra, hogy tisztelni fogom a felsőbb éveseket, s mindig hű leszek hozzájuk. Egyébként úgy gondolom, hogy a foga­dalmak azért vannak, hogy megszegjük őket. Gyalog Lajos­­ állategész­ségügyi szaksegéd: - Az új év kezdetén mindig összefoglalom, átgondolom a terveimet, céljaimat egyéni és családi szinten is. Szerintem fontos, hogy tudjuk, miért dol­gozunk, élünk, mit szeretnénk elérni hosszabb-rövidebb tá­von. Olyan értelemben nem szoktam új életet kezdeni, hogy pl. káros szenvedélyek­ről próbáltam volna leszokni, mert szerencsére ilyenekkel nem rendelkezem. Rossz szo­kásaim, tulajdonságaim bizo­nyára nekem is vannak, de ezeken folyamatosan próbálok változtatni. N.É. Boldizsár Péter Zöldi Aranka Gyalog Lajos 3 Mindenkinek jár, de nem lett több A családi pótlék ezentúl alanyi jogon igényelhető (Folytatás az I. oldalról) Pápán havonta átlagosan 5000 kérvényt bírálnak el családtámogatási ügyben, s eddig mindössze 10-15 család akadt fenn a rostán, így az új rendelkezés várhatóan nem okoz jelentős forgalomnöve­kedést. Annál inkább az a tény, hogy megszűnnek csa­ládtámogatási kifizetőhelyek minden olyan munkahelyen, ahol kevesebb mint 100 társa­dalombiztosítással rendelkező alkalmazottat foglalkoztatnak. Az érintett személyek ezentúl az OEP kirendeltségéhez fog­nak közvetlenül tartozni. Az igénylési eljárás ezentúl is rugalmas marad. A család­­támogatásokat bármelyik szü­lő igényelheti, döntésüket a fe­lek kölcsönös aláírásukkal hitelesítik. Mindez azért fon­tos, mert a gyermek után járó adókedvezményt csak az ve­heti igénybe, aki a családtámo­gatást kapja. Az új jogosult­­sági rendszer nem járt automa­tikusan együtt az összegek emelkedésével. Idén ez nem is várható, a juttatások mértéké­ről ugyanis az Országgyűlés határoz a következő évi költ­ségvetés elfogadása kapcsán, azaz leghamarabb december­ben. Mindez azt jelenti, hogy az „egykék” után továbbra is 3800, a két gyermeket nevelő szülőknek gyermekenként 4700, a háromgyermekeseknél gyermekenként 5900 forint jár. Ha a szülő egyedül neveli gyermekét, 4500, két gyer­meke után kétszer 5400, há­rom gyermeke után háromszor 6300 forintot kap. A tartósan beteg vagy súlyosan fogya­tékos gyermekekről gondos­kodó szülőknek 7500, a hi­vatásos nevelőszülőknek 5400 forintot fizet a társadalombiz­tosítás. Kovács Hirdetmény Az 1998. november 16-27. között lebonyolításra került Közalkalmazotti Tanács válasz­tások önkormányzati szintű eredményeinek megállapítására létrejött Szavazatösszesítő Bizottság jelentésében foglaltaknak megfelelően a vonatkozó 175/1998. (X.30.) Korm. rend. 13. §-ában foglaltak alapján közzéteszem Pápa Város Önkormányzat területén reprezentatív szakszervezetek névsorát. Pedagógusok Szakszervezete (SZÉF) Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (SZÉF) Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (SZEF) Kanizsainé dr. Pék Mária aljegyző A Pápai Nyugdíjasok Érdekvédelmi Ér­dekképviseleti Egyesületének vezetősége köszönetét fejezi ki az 1998. december 22-én a Pápai Jókai Mór Művelődési Központ színháztermében tartott karácsonyi műsorban való színvonalas szerepléséért a Kilián György Általános Iskola 3. osztályos tanulói­nak, valamint Vargáné Galambos Ilona és Vé­­seiné Kárpáti Ágota tanítónőknek, a Bartók Béla Zeneiskola tanárainak és tanulóinak, a Nagyacsádi Asszonykórusnak, a versmon­dóknak a szólistáknak, a zongorakísérőknek a műsorközlőnek és a színház technikai dol­gozóinak. Köszönetet mondunk a Városi Önkormányzatnak, a Pápai Agroprodukt Rt­­nek, a Pápai Textilgyártó Rt-nek, az Elekther­­max Rt-nek, a Refag Rt-nek, a Bástya Áruháznak, Hunyadi Nagy Sándor és Tóth Sándorné vállalkozóknak, akik anyagi hozzájárulásukkal támogatták rendezvényünk sikeres megvalósítását. A műsor minden közreműködőjének és támogatójának eredmé­nyekben gazdag, örömteli új esztendőt kíván az Egyesület minden tagja és vezetősége. Mondom a magamét Nem tudom, rajtam kívül hányan emlé­keznek arra a tíz évvel ezelőtti január 5-i estére, amikor az MDF zászlót bontott váro­sunk színháztermében. Arra is kíváncsi len­nék, hogy a közel félezer résztvevő - aki lelkes tapssal köszönte meg az est vendégének, Csoóri Sándornak előadását - közül hányan vagyunk, akik még merünk hinni, reménykedni a magyar feltámadásban. Akkor már a sok­százezres MSZMP-s tagság előtt is világossá vált, hogy pártja nem magyar, nem szocialista és nem munkás, politikája zsákutcába visz. A nagy adósságtömeget cipelő kormány és párt - mai eszemmel úgy látom - szinte tálcán kí­nálta fel a demokráciát, a többpártrendszert. Mi balgák azt hittük, mi vagyunk a bátrak, me­részek akik időt fáradtságot nem kímélve a következő hetekben - hónapokban pártokat, programokat szerveztünk és a választások előtt nap, mint nap jártuk a falvakat, hogy lel­ket rázzunk az elfásult és a negyven év kölön­cét cipelő, levetni nem tudó emberekbe. Arra is kíváncsi lennék, hogy úgy istenigazában az akkor még félve, de a hazáért, a magyar érde­kekért „porondra” lépők közül hányan ma­radtak a küzdőtéren. Mert a politika, a több­pártrendszer küzdőtér, sőt cirkusz a javából. A kidőlt, megfutamodott, belefásult széke nem sokáig maradt üresen. Amikor véglegessé vált, hogy itt büntetlenül lehet többpártrend­szert játszani, színre léptek a kivárók, az oko­sok, törtetők, szerencselovagok, no meg azok is szép számmal, akik az átkosban apuka, vagy a nagyi révén biztos anyagi hátteret tudtak biztosítani és napjainkra igazi, jó polgárokká váltak. Hát így állunk most. Pedig de szépen indult minden. A kerekasztal tárgyalásokon fenn és lenn az állampárt ellen felvonult „ el­lenzék" még egységesnek látszott. A „négy igenes ” választáson - 89 novemberében - már kiütköztek a magyar betegség jelei. A későbbi kormánypárt „ taktikai” okokból bojkottra szólította fel akkor még népes táborát. Ki gon­dolta volna, hogy ezért a bocsánatos bűnért egy háromnapos blokáddal lakói a volt szö­vetségestől az ezer gonddal küszködő, tapasz­talatlan új kormány. Hát nem csoda hogy a „kocsi” azóta sem úgy megy, ahogyan az „ utasok " elvárnák. A jelszavak is devalválód­nak, hisz bor, búza még csak van, de békesség az nincsen. Igaz, hogy jó tíz éve az elit még így köszönt: szabadság és lám eljött. Javaslom köszöntsük egymást az újévben - béke, barát­ság, jóléttel - hátha tíz év múlva ez is meg­valósul. Gáti

Next