Pápai Ifjusági Lap, 1885-1889 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1885-10-31 / 1. szám
Pápa, 1885. okt. 31 Első évfolyam. PÁPAI IFJÚSÁGI NAP. Megjelenik minden hó 15-én és utolsó napján. Előfizetési dij egy egész iskolai évre 25 lrt. Az „Ifjúsági képzőtársulat 4< pártfogása mellett. Szerkesztőség: A főiskolai uj épületben? 1. szám. Előfizetési A pápai ref. főiskola ifjúsága körében már két éven át fentállott egy kézirat gyanánt kiadott kis szépirodalmi lap „Nefelejts" czímmel. Ennek folytatását képezi a „Pápai Ifjúsági Lap", mely az „Ifjúsági képzőtársulat" pártfogása mellett jelenik meg. Tartalmát alkalomszerű vezérczikkek, komolyabb irányú értekezések s a szépirodalmi művek mellett az iskola beléletére vonatkozó nevezetesebb hírek fogják képezni. A különbség a „Nefelejts" és a „Pápai Ifjúsági Lap" között csak az leend, hogy ez utóbbiban a nagyobbított alak mellett nagyobb tér leszen felhívás. Kedve a komoly értekezéseknek, mint a szépirodalmi résznek . Megjelenik havonként kétszer, kivéve január és junius hónapokat, melyekben az iskolai dolgokkal való elfoglaltság miatt csak egy szám fog nyomatni. Előfizetési ár az egész iskolai évre 2 frt. Ha az ifjúság munkálkodása iránt való érdeklődésből valaki e lapot megszerezni akarja, az előfizetési dijat a szerkesztőséghez (főiskolai uj épület) sziveskedjék beküldeni. Teljes tisztelettel Egy kis tájékoztató. Az ifjúság munkálkodási vágya — ugy szellemi, mint anyagi téren— csak helyeselhető. Mert ha munkája eredményeként nem tud is felmutatni valami nagy és maradandó becsű dolgot, de már az magában is nagy eredmény, hogy meg munkálódott, bizonyosan meg volt védve az ifjúságot minden oldalról fenyegető csábításoktól. De még senki agyában sem fogamzik meg egyszerre minden előkészület nélkül olyan mű, mely a Jupiter fejéből fölfegyverzetten kipattanó Minervához hasonlítana. Először mindenkinek kísérleteket kell tenni, hogy valami maradandó becsüt hozzon létre. Ezen szempontból tekintve a mi válalatunk is csak jóakaratú buzdításaival találkozhatok az ifjúság igaz barátainak. De tudom, hogy vannak olyanok is, kik gúnyos mosollyal nézik végig e lapokat. Azért nem tekintem az ilyeneket sem az ifjúság jó szándékú törekvései iránt ellenséges hajlamúaknak. A gúnyos mosoly inkább csak erőnk és megfontolásunkban való bizalmatlanságnak tekinthető. Elismerem, hogy van némi alapja véleményüknek. Mert az ifjúság munkálkodási vágya nyilatkozhatik oly félszeg irányban is, midőn figyelmen kivül hagyva erejét és tehetségét, oly munkára válalkozik, melynek véghezvitelére képtelen. S ekkor tette a kényelműség és meggondolatlanság bélyegét viseli magán. Ez esetben nagyon helyeselhető az olyan kijózanitási mód, amilyent Szász Károly használt, kiről azt beszélik, hogy midőn egy kovács inas átnyujtá neki megbirálás végett elméjének nagyreményű termékét egy több felvonásos dráma alakjában, bírálat helyett jól elverette gazdájával Pegazus kezdő lovagját, hogy miért vesztegeti idejét kovácsolás helyett a papiros pusztítására. Nehogy minket is a kovácsinas követőinek tekintsen valaki, néhány szóval igazol-