Pápai Kis Ujság, 1948 (4. évfolyam, 2-52. szám)

1948-01-11 / 2. szám

IV. évf. 7. M. Ara 50 filér. 1949. január 11L ••­­­­ • P­APAI­­ A FÜGGETLEN KISGAZDA, FÖLDMUNKÁS ÉS P­O­L­GÁRTT­R­T­AL­A­PÍT Egymillió forintot fordítunk Veszprém megyében iskola és tanítói lakás építésére — mondotta Ortutay Gyula miniszter — fontos bel- és külpolitikai beszédet mondott a kultuszminiszter Veszprémben Dr., Ortutay Gyula vallás­os közoktatásügyi miniszter, a vármegye országgyűlési képvi­selője vasárnap délelőtt Vesz­prémben a Városi moziban hatalmas közönség előtt be­számoló gyűlést tartott. A beszéd bennünket is ér­deklő részéből közöljük az alábbiakat:­­ A kultuszminiszter rö­vid visszapillantást vetett az 1848-as eseményekre, majd ar­ról beszélt, hogy a kultusz­minisztérium a centenáris év­ben „­a 48 as ősök eszméihez méltó és hű kultúrpolitikát ki­ván folytatni. Ez a kultúrpoli­tika igen közel érinti Veszprém vármegyét, mert a kultuszminisztérium megbízottai jelentős időt töltöttek a várme­gyében, eddig 127 költséget jártak, ahogy meg­hallgassá* a panaszokat és bajokat, segítse­nek a megye minden gondján. — Nem tudom, — folytatta ezután — hogy aki ellenzéki oldalról képviselő fellépett a legutolsó választáson, vett-e eddig magának annyi fáradt­ságot, hogy összegyűjtse és feldolgozza megyéjének meg­oldásra váró segíteni akarok problémáit. Én ezen a vár­megyén. Talán jelképes, de szán­dékos tett volt, hogy a kultuszminisztérium is­kola építése terén első komoly megnyilatkozá­sa Veszprém vármegyé­ben történt. A balaton­almádi általános iskola alapkőletételét rövidé­ , ser: követni fogja az ajkai Általános Iskola építésének megkezdése is. A kultuszminiszter ezután politikai kérdésekkel foglalko­zott. Emlékeztetett ezzel kap­csolatban az első világháború utáni időkre, midőn a kisan­tant gyűlölködő gyűrűje vett körül bennünket és egyedül hagyott, társtalan, keserű ma­gyar nép voltunk. A második világháború után Középeurópa demokratikus népeinek egy­másratalálásából­­ a légköre született meg. biztonság — Ha visszatekintünk a kül-és belpolitika eseményeire — folytatta ezután — és azt lát­juk, hogy idebenne az ország­ban békesség, a külföld felé pedig egyre szilárdulóbb biza­lom mutatkozik meg irányunk­ban, meg kell állapítanunk azt is, hogy mindez Dinnyés L­a­jos kormányának a műve. A mi­ pártunk, amelyet Tildy Zol­tán köztársasági­ elnök annak­idején az elnyomott és kizsák­mányolt parasztság érdekeinek védelmében a nagytőkével, a bankokkal, kartellekkel és a monopol kapitalizmussal szem­ben alakított meg azokért a reformokért már akkor harcolt, amelyeket a demokrácia a koa­líciós pártok közös együttmű­ködésével megvalósított. Nem lehet itt szó nélkül hagyni a magyar parasztság érdemeit, mert három aszályos eszten­­­­dőn keresztül a legkétségbe­­­ejtőbb körülmények között küz­dött és harcolt az ország ke­nyeréért, de nem lehet szó nélkül hagyni a dolgozó mun­kásság érdemeit sem, hogy a romokba dőlt gyárakból vi­rágzó és ismét termelő üzeme­ket létesített. A parasztság és a munkásság közös munkáját segítette a áldozatkész haladó értelmiség munkája, azé haladó értelmiségé, amely az a infláció alatt szinte levetkőzött, hogy családja számára a min­dennapit biztosítani tudja és méd­íi ;c&jtsmc*etesen, becsü­letesen végezte kötelességét. És hogy visszatérjek az­ előbb mondottakra, a Kisgazdapárt által is sürgetett reformok meg­valósítására, csak ennek a há­rom társadalmi osztálynak kö­zös munkája révén kerülhetett sor. Ezután arról beszélt Ortutay miniszter, hogy nehéz ma az élet Magyarországon és jól tudja, hogy sok­felé sok a baj és panasz. Mégis ő,­ aki a kö­zelmúltban Európa sok orszá­gában megfordult az mond­hatja, hogy aránylag a hábo­rús romboltság után Magyar­országon vannak a legkonszo­lidáltabb gazdasági és politikai viszonyok. Büszke arra, hogy magyarnak vallhatja magát. A mi helyzetünk két komoly tényezőn nyugszik — mondotta ezután a miniszter. Az egyik tényező a koalíció, amely a legválságosabb időkben át­vezette az országot. Ez a koa­líció a haladó népi demokrácia gondolata mellett kötelezte el magát. Másik tényező pedig a szom­szédos államokkal kialakult ba­ráti jóviszonyunk. Ortutay miniszter ezután a Veszprém vármegyét közelről érintő dolgokról számolt be. Zajos taps mellett bejelentette, hogy a kultuszminisztérium egy­millió forintot fordít Veszprém vármegyében iskola és tanítói lakás építésére. Bejelentette to­vábbá, hogy még ebben az esztendőben öt veszprém megyei fiatal tanítónak két-két ezer fo­rint külön ösztöndíjat fog ado­mányozni. A tanítói kinevezé­sek során viszont különös fi­gyelemmel és gonddal ügyel­nek arra, hogy a veszprém­­megyeiek kérése meghallgatásra találjon. A kultuszminisztérium eddig többszázezer forintot for­dított a vármegyében kulturá­lis célokra, további összegek kiutalása folyamatban van. Az általános iskola jól sike­rült tankönyveit rövidesen kö­vetni fogják a gimnáziumi tan­könyvek is. Ortutay miniszter ezután a következő szavakkal fejezte be beszédét:­­ 5 — A mostani esztendő szabadságharc esztendeje. Gon­­­doljunk minden cselekedetünk­ben arra, hogy 1948-ban a magyar szabadságharc száz­esztendős évfordulóját ünne­peljük és minden cselekede­tünket úgy igazítsuk, hogy méltóak lehessünk 48-as ősök szelleméhez. vagon az idei cukorrépatermés Csendes István békási gazdálkodó nyerte a járási termelési versenyt tett A magyar parasztság csodát a cukorrépa-termesztés terén. 1947-ben több cukor­répát termeltünk, mint az utolsó békeévben, 1938-ban, mert a termés meghaladta 100.000 vagont. Komoly ered­­­mény látható a magtermesz­tés terén is és rövideden el­érhetjük azt, hogy kizárólag saját magot használunk fel az országban. A termésátlag növelése ér­dekében a Cukorrépatermelők Országos Szövetsége terme­lési versenyt rendezett, hogy a jó munkát' végzők" példájá­ból a többi termelő is tarul­hasson. A versenytc községi, járási és földmivelésü­gyi ta­nácsi területegységeként tar­tották, amelyre az ország 54 járásának 537 községe jelent­kezett. A verseny során be­igazolódott, hogy a cukorrépa az összes szántóföldi növények közül a legjobban bírta a szá­razságot, természetesen ott, ahol a termelő minden mun­kát jól és szakszerűen elvég­zett. Ezen esetekben a ver­senyzők kö­zött nem számít a ritkaságok közé a 200 má­zsás holdankénti termés. A pápai járási verseny győz­tese Csendes István békési­gazdálkodó,­ aki 1000 négy­szögöl földön ,140 g répát termelt. Ugyanő lett a Felső­dunántúli Mezőgazdasági Ta­nács területén a 2. helyezett. IB ünnepi díszközgyűlés keretében ünnepelte Pápa m. város Nemzeti Bizottsága új­év napján délelőtt a Jókai filmszínházban a Centenná­riumi Év kezdetét és Petőfi Sándor születésének 125. év­fordulóját. A Himnusz hangjai után Kerekes János polgármester tartott megnyitó beszédet. Szűcs Aranka Petőfi 1848. c. versét szavalta. A helyi Sza­badművelődési Tanács szónoka Závory Zoltán ünnepi beszé­dében 1848 jelentőségét, tanul­ságait, valamint a 48-as em­lékév kulturális feladatait is­mertette. A Munkás Dalkar énekszámai után a „48-as Ifjú­sági Bizottság szónoka, Biró István népi kollégista záró­szavaiban az ifjúság útját je­lölte meg. Az ünnepi ülés, amelyen a Nemzeti Bizottság tagjain kí­vül a város közönsége is nagy számban vett részt, a Szózat hangjaival ért véget. , Polgármesteri beszámoló hangzott el a városi képviselő­testület, legutóbbi rendkívüli közgyűlésén. Kerekes János polgármester beszámolójában visszapillantást adott az elmúlt évben végzett munkáról. 1947 január 1-től július 31-ig 7CO.OOO, augusztus 1-től az év végéig pedig 1.280.000 forint­­ összegete kitevő­­ építkezést és egyéb munkálatokat végezte­tett el a város. 400.000 forintba került az Aba Sámuel­ utcai bérház épí­tése, 316 ezer forintért állít­ják helyre a Kossuth-utcai Vas-féle bérházat,­ 86000 fo­rint volt a Török Bálint­ utcai bérház helyreállítása, a Le­vente-otthon tanonc­ otthonná történt átalakításához 9900 forintra volt szükség, az­­ új vásártér munkálatai eddig 33­(XX) forintot igényeltek és így tovább. A képviselőtestület egyhan­gúlag tudomásul vette a pol­gármesteri beszámolót, amely indokolásában hangsúlyozza, hogy ,,ezen munkálatok a vá­ros nehéz lakáshiánya miatti a munkanélküliség sora és a szociális megoldó­igények részbeni kielégítésére szolgál­tak". A város közönségének is éreznie kell, illetve kellett a munkák eredményének jóté­kony hatását, s ha azt tény­leg érezni fogják, akkor az egész lakosság is bizalmat fog szavazni biztosan a város ve­zetőségének. mOV­ÁTB FŐISKOLA!• KÖNYVTÁR F­Á­P­A,. .

Next