Pápai Közlöny, 1912 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-07 / 1. szám
IXIIXIXI. évfolyam. _ Janixár 7. ONY Közérdekű független teiSlap. — Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó : P 0 SLATSEK FRIGY E 8. 1. SzáíXCL HIRDETÉSEK ÉS NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. Évi beszámolónk. — 22 ik évfolyam. — Lapunk jelenlegi számával a 22-ik évfolyamba lépünk ! Minden embernek, minden intézménynek vannak ócsárlói, kritikusai.. De senkinek sincs annyi bitója, ellenség, mint egy hírlapnak. És ezek a bírálók, még a leghiggadtabbak is, türelmetlenek, elfogultak, igazságtalanok. Egy ártatlan sajtóhiba kihozza őket sodrukból. Ha ellenkező véleményben vannak azzal, amit az újság ír, akkor a szegény hírlapírónak jobb lett volna nem is születni. Ha pedig a czikk véletlenül az olvasó anyagi, vagy más egyéb érdekeit érinti, akkor az írója legalábbis máglyára való. Alább nem adják a t. kritikus urak, már t. i. a hírlapot megkritizáló urak, akiknek számuk légió, úgy hozzávehetőlegesen legalább is annyi, mint a mennyi a lap olvasója. Mindezzel csak azt akarjuk jelezni, hogy egy lap helyzete az olvasókkal szemben nagyon kényes. A hírlapíró nagyon jól tudja, hogy örökös Scyilla és Charibdis között „kacsázik", hogy vagy ezért, vagy másért szapulják és dorongolják, de azért kimondjuk bátran, nem hírlapíró az, aki vitában csak azt nézi, hogy népszerű legyen, vagy kegyeket hajhásszon. Minden hírlapíró szereti a maga közönségét, annak szellemi, erkölcsi és anyagi javáért küzd, buzdít, korhol vagy szatirizál, de azért elveit, eszményeit, meggyőződését meg nem taagadja soha. És legyen bár a kritika legerősebb, a hírlapíró ha érzi, vagy tudja, hogy neki igaza van, vagy hogy ő jót akar, nem törődik vele. És e félszeg helyzet viszásságait hatványozott mértékben érezzük a vidéken, ahol a közelség, a közvetlen érintkezés egyaránt kisebbíti úgy az olvasót, mint a hírlapírót. Ahol a gyarlóságok jobban szembeötlenek és bántóbbak is. Bizonyos perspektívára van szükség, hogy fesztelenül írhassunk és éppen e perspektíva az oka, hogy a vidéki hírlapíró a centrumban csak nehezen válik be, másrészt azonban bizonyos, hogy a fővárosi hírlapíró sem való a vidékre. Mióta lapunk pályafutását megkezdte, egyetlen törekvése volt, hogy a közönséget és a közügyet szolgálja. Háttérbe szorítottunk minden egyebet, az írót, jogosult személyi ambícziót épen úgy, mint az anyagi be^ ^jítás követelményeit, mert él bennünkk. tudat, hogy a közbizalomnak vagyunk letéteményesei, Pápa város közérdekeinek vagyunk szószólói, lakosságunknak öntudatosan működő szervei. Soha egy percre nem tévesztettük szem elől, hogy mi a „Pápa Közlöny” munkásai nem magánemberek vagyunk, akik saját szerencséjüknek kovácsai, hanem a közélet férfiai, a közügyek napszámosai és hogy jól dolgoztunk, mutatja munkánk eredménye, mutatja a tény, hogy a „Pápai Közlöny" utat tört magának TÁRCZA. fátyolt és vérvörös korongja diadalmasan tör magának utat az ég boltozatán. A nagy ünnepély megkezdődik. Vidáman kacagó és élénken vitatkozó fiatal emberek, elegánsan öltözött nők jelennek meg a téren ; imitt-amott egy szorgoskodó, piszkos, bohóchoz hasonlító mechanikus siet át a folyton sűrűsödő csoportokon. — Itt van Müller! — Melyik az? — Az a simára borotvált arcú ember. A másik, kis szőkeszakállas meg Bréga, a Müller útitársa. És azok as asszonyok ? — A feleségeik ! Mert mind a kettő nős. — Aki léghajón Parisból Rómába akar repülni, annak tulajdonképpen nem is volna Szabad megnősülni! A fényképészek elfoglalják helyüket. Néhány munkásember kitolja a vitorlás léghajót, mely nemsokára majd csodás repüléssel szeli át a levegőt. Eközben bővebb értesüléseket szerzek a nőkről. Az a szürkekalapos nő, a Müller felesége, aki mint láthatja, a mellette álló, fekete bundába burkolt Bréganét bátorítja. ságtól. Bréga felesége halálsápadt az izgatott A két asszony most elhallgat. Nem lehet tudni, hogy férjeik vakmerősége szomorúsággal, vagy büszkeséggel tölti-e el lelküket. Könny nem nedvesiti szemeiket, de testük reszket. Elképzelhetem szivük szorongását, mert érzem a saját szivem hangosabb dobogását, mikor érzékeny bucsuzásuknak néma tanúja vagyok. Az asszonyok erőltetett nevetéssel átölelik férjeiket, aztán nyugodtan nyújtják egymás férjének bucsuzásul kezüket. A két egyenlően öltözött léghajós most fölteszi fejére egyforma bőrsisakját, ugy, hogy most már alig lehet őket egymástól Alapíttatott 1864 ben.A.videls: leg'j^égvilD 'D és legnagyobb cipő-íizlete. Alapíttatott 1864-ben' Melyik ? A szürkésfehér reggeli ködben elmosódtak a léghajók apróbb és nagyobb érczpikkelyeinek körvonalai. Néhány beavatott egyén az éj folyamán már a repülőtérre sietett. Automobiljaik tompa kattogással robogtak végig a mező piszkos területén. — Forró kávét kérek, Fran'Cois-apó !Gondolja, hogy ma fölszállanak ?• — Meglehet. A szél alig V0 cm méternyi magasságban,'Róma' irányában lengedez. — Milyen irányban van innen Róma? — Ott az egyenes vonalban, — válaszolta Francois apó, ujjával a láthatár egyik pontjára mutatva. A nap hirtelen eloszlatja a sürü ködManheim Ármin, ezelőtt Altstädter Jakab czipőraktára Pápa, Kossuth Lajos utcza, hol mérték szerint, vagy egy beküldött mintacipő után nemcsak divatos, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (ortopád-munka) kiváló gond lesz fordítva. = Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadász csizmáit és cipőit. = "Üzle-bem_©-b a postapalotával szemfoem. ójp-üLl-t saját íyázain "ba Ixelyez-bexrx árb. \