Pápai Lapok, 1902 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1902-01-05 / 1. szám
alVTAM X. évfolyai /y 21 napa, 1902. január 5. Kai 1. Lapok szám Pápa vára« haté töi»i» pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap, EgerkengUhiég t Jókai Mór utca 969. szl Kiadóhivatalt Goldberg Gyula papirkereskedi TelefonszdtH ; 41, Ielélő*, szerkesztő: KÖRMENI »\ 1 :1:i ..\. Előfizetések és hirdetési dijak i lap kiadóhivatahrooi k Ulli«'11< 1< >U. A lap ára: egész évre 12 kor., félévre 6 k., negyedévre 8 Eaves Bzáin ara BO í i 11 > • r. Beköszöntő. | A mai lappal a szerkesztőségben vált(»/..is történt; de csak személyekben történik változás és nem a lap szellemében és irányában. Az uj szerkesztőségit is csak azok az elvek é's törekvések fogják vezetni, melyek a volt t's ;i lap szerkesztésében nagy érdemeket szerzett szerkesztőségeknek is irányelvei voltak. Eliven fogjuk azokat :s nyomdokokat követni, melyeket elődeink sikerrel és ügyszeretettel,a lelkesedés teljes hevével megjártak és melyek nekünk útmutatóul szolgálnak. A szabadelvű eszméknek, lapunk nem lévén politikai lap — társadalmi értelemben, tántorulatlan hivei maradunk és ezekért az eszmékért harcolni fogunk nemes fegyverrel, teljes odaadással, a toll erejével, de higgadtan és soha sem :i gyűlölség hangján. Mint hetilap nem ölelhetjük ugyan fel mindazon eseményeket, melyeket országou érdekek vetnek felszínre, de ezekből mindazon társadalmi kérdéseket, melyek városunk és vidéke kulturális életének is általános érdekű eseményei és a modern haladás lüktető erői lesznek, azokat megbeszélés tárgyává fogjuk tenni. Azonban ,a mi főtörekvéseink Pápai városának és vidékének érdekeit tőlünk telhetőles szolgálni, azokért küzdeni, mindaddig, amíg ezek az érdekek. :A jog és igaziság, a közművelődés és haladás lobogójával 11 törnek előre. Támogatni fogjuk igaz szeretettel és buzgalommal,a város vezetőinek bármily nemes intencióju törekvéseit a város érdekében, de soha sem állunk szolgálatába az egyénnek, csupán a közérdeknek. A vidéknek is szószólói leszünk , ott, ahol szükségét fogjuk látni, fölemeljük szavunkat. Természetesen a kritikát sem mellőzzük ott, ahol alkalmaznunk kell majd, de a tárgyilagosság len 1 vezetőnk mindenütt és mindenben. A tollharcnak mindig helyet adunk közérdekű dolgokban, de a szenvedélynek és s szenvedélyeskedésnek teret nem engedünk, mert nem az erők szétvonása, hanem összetartása és növelése az ideálunk és mert az írek harcában is csak a higgadtság vezethet az igazságra. Bizton reméljük, hogy eme hazafias komoly munkánkban segítőkre fogunk találni ezután is mindazokban,akik eddig is kitűnő munkatársai voltak lapunknak 8 Akiknek jeles tolla emelte lapunkat arra a szellemi nívóra, melylyel a vidéki lapok nem mindegyike dicsekedhetik, de amelyet a Pápai Lapok , éjte eddigi szerkesztői révén és nagyérdemű munkatársai segélyével, elért. Lapunk beosztása a régi marad. A ezércikken kivül, mely fel fogja ölelni váosi és vidéki társadalmi létünk minden kérdését, oly cikkeket is fogunk közölni, melyek általános társadalmi kérdéseket isárgyalnak, de csak abban a keretben, mely így hetilap igényéhez van mérve és amely különösen városunknak és vidékének érdekeit is érintheti, mert tudvalevő dolog, hogy a fő- és székvárosi nagy napilapok az országos érdekeknek amúgy is hiv őrei és így hetilap legfeljebb azt a szerepet játszhatja a közéletben, amit az apró visserek az ember szervezetében, t. i . hogy a lüktető és erőteljes vért a szivbe viszik. Ez a lüktető vér a vidéki társadalmi élet ébrentartásának és az erők összetartásának hírlapi munkája, mely végtére is az ország szivében összpontosul össze. Gondoskodni fogunk arról is, hogy szórakoztató cikkekben se legyen hiány Tdfcü rovatunkban közölni fogunk költeményeket, szépirodalmi és tudományos cikkeket, mindig a jóizlést tartva azemünl lőtt.E tekintetben különben szigorú mértékkel mérőnk. Tárcarovatunkban egyébiránt a főváros és az ország jeles fiatalabb íróitól is fogunk eredeti közleményeket hozni. A „ Tullingiffjifi/ u ivatban minden hé TÁRCZA. Még a sírodtól 18 ... Még a sírodból i- értem áldott keséd; l'.r/."'in amint ki-ér érzem amint vezet, S miként ha hallanáu: Ajkad édes hangja a fülembe esendős — Bár a temetőben bán, halotti csend ül Imádott, jó anyám! Na kétségbe vave, karom pisztolyt ragad, le CSÍtilod sivem, ta latest: man Szabad! Nésa a saittetore; Ott terem a cédrus vihari álló bokra . . . Bár ha ellened tőr az ármányok pokla, Küzdve kú/il elővel hallom én a hangot, látom én a jobbot, Amint utal inaimi, arra indulj . . . j"'de ott . 8 nekem az iteni tönény ; Megtépett lelkemet hinni ai tanítja, Millen hullámait sajkámra asaitja A támigó önény. En jóságos szentem: édes, kedves anyámI S.clid kék szemednek sugáril hintád reám, V.t. légy f a szővétnek • Vicércsillag gyanánt uj arcre kelti, 11 rí a göröngyök közi roarómérget rajzil lHii-kre lépek. óh! M hagyj magamra, maradj velem-nltam Őrködd szellemed áhítattal várom, Mindig in Méretném Amidőn napon kel, vagy ha méoaal gyűjti ölelve öleljen, mint a villám sujtott (*.<*• riít;«>t a repkény. Parasztbüszkeség. ILII I - T V. 111) I LÍL'C MIN. NON L.AJN Éjféli miséra harangoztak, A holdvilágot éttaekában csillámlott, ragyogott a lassan ssállinkózó In, pehely, A hiázak ablakaiból kisurrand világosság kis,itt a néha néha kibukkanó holdvilág bágyadt fényével, aatáv, mint egy óriás bűvikévé, végig feküdt az ablak előtt a havon Zöld János main eled taobájából nem lopott ki fényt a lámpavilág. Megakadt a virágos függönyön, limit a saösske haja Lidi varrott ki piros meg kék fonállal, hallgató hosszu téli estéken. /. Muram padkán ült a kemence mellett és lassan mortyoga tatta i makra cseréppipát, mialatt szép/ál legény fia meggörnyedt testtel beszélt előtte, Ilyan furcsa valami volt a/ála- hu^xtíikáplár mekluijlott alakjával. Szinte az elszakadásig felsüll rajta az extra dolmány megyein samorja. Hanem mál>a beszélt Ki apja csak nem hallgatott rá. Hősetokat rippantgatott a kurta • sárból és belebámult a ritka füstbe, amely fehér bajusza alól a mestergerenda felé szállongáll Mikor aztán a gyerek a becsületet kezdte emlegetni, kijött kedvét In'il és•••ahugy foghegyről dobta oda. TadM i le alllm/.. . Tudok, monda alázattal, de már akkor egyenesen állt a gyerek. Hát Csak nem akarja megérteni édesapám a sorsamat. Lássa, p >li^ kigyelmed is ne vette el az anyámat, miko>r elvette. Bsereti most i. Pedig nem lin/."tr mást a liá/h I/, mint néhány koszorú kendert, •míból maga fonta, az apró lajblikat, amibe engem takargatott, hogy a világra jöttem. Hát magam volt k 11! > • 1111 > nálam, pedig l.U ökör j.irt ki H/. udvarából, — Ne bántson az én dolgom téged, Pista. Megmondtam. A Pacekas Kati nem less a te feleséged, Mije van'.' Azép arca, meg az édes villámlása/.eme. Hi kitöltöd a katonasort, hasajocs. oatt, a Stall Esztert, megkérjük neked. Annak legalább elsől ember az apja. Magam^a van a leány, mint az ujjiiin ni. Hát úgy lesz, — Nem úgy lesz, édesapám. Na nem, kit Itten áldjon! A/ én kapumat nem nyitod rám többet. Ji'is van. é.le apám, krigyelmed akarta. A/./.al felkötötte a nehéz, kimiut én buldog jó éjszakát mondva könyes nemekkel ment ki a sapkából. Siri a/, e^és/. ház. A/, anyjuk a dagasztó teknő mellett, pedig man égett a forgáss a tii/lulyen, aminek a f&atje kicsalta volna a szemébfil. A -/.-/ke I. Ii i> bele-beleketdetta tokogásba, de rsnk \i--/.i tojtotta, hogy a/ "reg jittmnent a "/.oliában.