Pápai Lapok, 1916 (43. évfolyam, 1-54. szám)
1916-01-01 / 1. szám
PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasatott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Goldberg (igiánna)ikereskedése, Kü-tér -II-ik szám. Telefon: 112 axáno. Foldja SZERKESZDőaaptulajdonoa: GOLD BENG GYULA. Kififlzítések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évre IS kor., félévre I k., negyedévre RJ Nyílt.-tér soronként is) ld.V. — Kjgrm szánára :10 (II. 1916. Eínmli. az 1916. esztendő, a melynek történetére sok nevezetes dolog lesz feljegyezve; kiváló es.•menyek, történelmi becseseL biró mozzanatok szülője volt, h UM»m azért Mégis mindenki uj .lm reményekkel néz a jövőbe, Vujjun iit hoz az.; kiki siet bevégezni megkezdett munkáját, hogy az uj évet friss erővel, nagyobb tevékenyéggel kezdhesse meg; mi is kpunk jeltMi szamával megkezdjük az uj évet. boldog uj évet kívánunk olvasóinknak és munkatársainknak ; legyen az uj év s ínegvalósini remények éve, mely javainak bőséges tárházából árassza áldását hazánkra s az eizési magyar társadalomra a dicső és áldásos békét hozza meg'! A FA! Az apám beszélte, mikor «"» li ita volt — tehát ezelőtt 100 esztendővel — a Bakony val.Jieiii hegye és lapát lyának nagy re.s.e. sürü erdővel volt boriiva. A Bakony erdeje i.ir a veszprémi vam előtt kezdődőn. A mostani földmives iskola, mielőtt ezzé lett agyagliki vendéglőnek tivták, már az erdőben benne van. A pipa a veszprémi országút mindkét felén csaknem végig erdő volt. Azon időben hazánk földmüvelése még nagyon kezdetleges volt; a közlekedési utak rosszak, hiányosak voltutk. A fát ezért messzebb vidékre elvinni nem lehetett. Nagyon természetes, hogy a fának csekély volt az ára. Az első vasút, mely a Bakony keleti szelét érintette a komárom székesfehérvári volt, de ez az egyetlen vasut már elégséges volt arra, hogy fa kivitelt hozzon létre. A fa export csak ezen vasut álomásaihoz közel fekvő erdőrészekből történt. 1873-ban nyilt meg a Celldömölk — Veszprém székesfehérvári vasut: ez az egész Bakonyt keresztül vágta északnyugatról néUteieti irányban. Mig azelőtt a fakereskedés nagyon KICSINY szerű volt ezen uj- vasut által nagy lendületet nyert: mert. most, tömegesen exportálják a fát. Még jobban növelte ezen kivitelt a Veszprém—zirc — győri vasút, meg a Bakonyt délről északra szelte át. Legutóbb a székes-[fehérvár-ésakvár — bicskei vasút épült ki, ezáltal mert élénkebb lett a fakivitel. Nagyon természetes, hogy azáltal hogy a Bakony fáját oly vidékre Vitték hol kevés és drága a Itt, a bakonyi községek is oly drágán vettek a fát, min azon vidékek, melyekben a la úihídis drága volt, leszámítva a vasúti fúva költséget. Magam is meg 1868 ban 1 fi i-ért vettem egy öt fal ugyanazon J Buchwald Antal urlőt, aki most is fa f elállással foglalkozik. Csakhogy akkor egy öl fa 50*-al natyobb volt min most. Akkor ugyan i jól megrakot kocsi hozott egy öl fát: ha az ut rossz volt, akkor csak 4 kor o luvlott egy ö fát beszállitani és mindennek 10 kor i volt az ára. K.eu időtől fogva a vasutal kiépítése folytán mindig drágább lel a fa. Sok évig 30 kor. volt a II. oszt fa ára és 86 kor. az 1. oszt. faé. Ö é' ola hirtelen emelkedett a fa ált 4tt kor-ra de amit a háború kitörése óta tapasztalunk, az a legmerészebb tulltásiát is túlhaladja. Jelenleg i.ig kK kor-ér sem kapni egy óllat, hanem 110 fő 120 korát kell érte fizetni és még ezer , borzasztó ár mellett sem kapható. Maga a fa ára is rémségesen felszökött, de még hatványozza a drágaságot a fúva; hiánya. A lovak legnagyobb részét és csaknem valamennyi kocsist elvittek i halomba és aki fáját az erdőből vagy a raktárból be akarja hozatni fizet érti 40-től egész 60 korig és ezen rémséges árak mellett sem kapni fuvarost. Könnyen érthető, hogy nagy viséjj van I fnban; még jó módú családok i szűkölködnek ugy fában mint szénben. A szén ára nagyon is felszökött és marig arányos a fa árával. Az összes szegény néposztály fagyoskodik és nagy jótéteményt tett a város és a vöröskereszt egyesület hogy melegedő szobákat nyitottak, ahol mindenki meleg szobában tartózkod butik. De mindez még csak félrendszabály, mert szükséges volna hogy az oda jövök reggel és este kapjanak egy csésze meleg teát és egy darab kenyeret. A városi tanács és az élmezési bizottság felismerték kötelességüket ezen nyomorúsággal szemben. A közelben levő három erdőbirtokosokhoz fordultak, a pápai grófhoz a veszprémi püspökhöz és a pannonhalmi Főapáthoz fa eladása végett. Az eredményt alulírod még nem tudja biztosan, de ha lehetséges a városi tanár fog fát szerezni a lakosság részére. Szenet kicsinyben már lehet is kapni a villamostelepen leszerzési áron, de sajnos sokszor a szegény emberek egész nap hiába ostromolják a villamostelepet, mert szé'ii gyakran hetek'', sem jön ide. Az uj földesúr gróf '•Merházy Jeim nagy hálára kötele-e a város összes lakosságát, mert n..i.v mennyiségű fát ajándékozott ugy a népkonyhának mint a város lakosságának, amiért nagy hálával tartózd; neki a város minden lakosa Dr. Lővy László. Ujesztendőre. EzrV évvel ezelőtt a bizalom, a remény ült sziveinkben most az önérzet az öntudat mosolyg le arcunkról. Nagy kirümbség, nagy eredmény. Vége annak a lidércnyomásnak, amelyet a háború első néhány hónapja mellünkre ültetett, és felszabadultan, ha a nehéz időkhez illő gonddal és komolysággal ,'is, de már mindenesetre könnyedén nézünk az újév elé. . A régi, sablonos boldog újévei kívánság ugyan valljuk meg — még ma sem aktuális. Ki tudja, hogy az egyének közül kire virrad valóban boldoganaz újév, kinek h. bánatot, szerencsétlenséget, kinek jelent örömet. Mert hogy a nemzetek közül ez az uj év, amely most hajnalodik felénk, reánk és szövetségeseinkre lehet csak valóban boldog, azt senki sem vitathatja el már tőlünk. A nemzetek azonban egyes egyénekből állanak, és az emberek még soha, amióta a Világ lennél nem voltak ennyi veszélynek kitéve, életük nem volt ennyire labilis, mint a világháború folyama alatt. Az emberiség mai generációja minden bizonnyal igen nagy és szép időket élt át. Mert ha szomorú is a világon végigvonuló vérzivatart, ha el is fogja sziveinket és minden gondolkodó ember szivei akkor, midőn a százezernyi áldozatra gondol, bizonyos, hogy nagy pillanatokat élünk át nemzetek és világok történetében. Nemcsak apró politikai problémákról van most szó nemcsak Angliai féltékenységéről és kapzsiságáról. Inneni valósággal uj világok születéséről. Beéri terjed folytonosan a habom, ezért von be érdekkörébe mindig ujabb és ujabb területeket és eddig semleges nemzeteket. Az uj világ kialakulásból és ezzel kapcsolatban a nemzetek nagy megosztódásából, és osztozkodásából ki akarna vájjon kimaradni. Mindnyájan érezzük ezt a feszültséget, és azért van az, hogy a mind 1 1