Pápai Néplap, 1945 (1. évfolyam, 5-39. szám)

1945-05-28 / 5. szám

I. évfolyam, 5. szám. Á­ra: 1 pengő. DEMOKRATIKUS HETILAP, MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON NÉMETH ERNŐ Magyar Kommunista Párt Szerkesztő­bizottság LENGYEL ISTVÁN Szociáldemokrata Párt POLGÁR GYULA Nemzeti Parasztpárt is belső front. A fegyveres ellenség, a fasiszta német ban­­­­dák megsemmisítésével nem sok dolgunk volt. Mire felkészültünk, hogy megtámadjuk őket, s a Vörös Hadsereg befejezte a háborút. A frontra induló magyar katonák visszajöttek. Harcban akartuk bebizonyítani, hogy mi is a demokra­­tikus, szabadságszerető népek közé tartozunk. Ki akartuk venni a részünket a közös ellenség elleni harcból. Nem sikerült. A dolognak ezt a részét elvégezte helyet­tünk • más ... Az­ országot és a szabadságot visszakaptuk anélkül, hogy harcolnunk kellett volna érte. . De ezzel még nincs befejezve minden. A belső front harcát nekünk magunknak kell meg­vívnunk, ezt nem végzi el helyettünk senki. Ne becsüljük le ezt a belső munkát. Ha csupán csak arról lenne szó, hogy az itti­ekedt­ németbérenceket kellene összeszedni, vagy meg­büntetni a háborús és egyéb bűnösöket, az gye­rekjáték lenne. De nekünk ezen kívül még na­gyon sok irányban kell tevékenykednünk. A háborút­­ befejezték, megkezdődik­­ az újjáépítés, gazdasági és politikai téren. Mond­hatjuk, hogy gazdasági téren máris szép er­ed­ményt értünk el. Nagy lépés volt a földosztás a gazdasági újjáépítés felé. Ami pedig a po­litikai újjáépítést illeti ... Ki kell irtani a régi szellmemnek még a magját is. Akik ellen­ vád van, az megbüntetjük, ez egyszerű. De van egy nehezebb probléma is: A »helyezkedők« problémája. Akiknek nincs bűnük, nincs konkrét vád ellenük, de akik ma is a háttérben működnek és megakadályozzák a munkát, ahol csak lehet intrikálnak, sugdos­­­­nak. Görcsösen ragaszkodnak ahoz a naiv el­képzelésükhöz, hogy ez m­ég úgysem egy vég­­­­leges valami és abban reménykednek, hogy »majd ha az oroszok kimennek .. „« Ők azok, akik miatt, a parasztok nem mer­ték a részükre kiosztott földet átvenni. Akik sváboknak, volksbundistáknak osztották ki a földet, és az egyszerű törvényeket eze­rfélekép­­­­pen félremagyarázták, azért, hogy a földosztást késleltessék. Megszázszorozták a mi különben is nehéz munkánkat. Ők azok, akik a lakást­­ igénylő kibombázottakat figyelmeztetik, hogy ha a lakás régi tulajdonosa visszajön Német­országból, vagy annak valamelyik hozzátarto­zója követeli, a lakást el kell hagyniuk. Tudjuk, hogy sok bajunk lesz még velük, mi erre számítunk. Azért ők mégse reményked­jenek. Ne számítsanak arra, hogy mindig »reakc­­ióskodhatnak« a háttérben csak azért, mer­t nincs konkrét vád ellenük, vagy, mert van egy-két »jó ismerősük« illetékes helyen, ak­i »nem vállalja a felelősséget« a beidézésükért vagy letartóztatásukért. Kérdem: miértünk ki vállalta a felelőssé­get, mikor minden ok nélkül bevittek bennün­ket a rendőrségre és össze-vissza vertek? Mikor internáltak, mikor börtönbe csuktak bennün­ket?! Kíváncsiak vagyunk, hogy ezek a felnyi­lasok is »felelősségesdit« játszanának-e, ha a mi elítélésünkről lenne szó? Egyáltalában nem valószínű, mert nem ezt tették a múltban sem! Annak a sokezer embernek, akit a nyilasok kivégeztek nem volt annyi bűnük, mint a mi félnyilasainknak. És mi nem tartóztatt­uk lel őket »vád hiányában«. — Hát jó, ne tartóztassuk ,le. De, hogy* miért kell a városházán és más közhivatalban, lépten-nyomon találkoznunk velü­k, ezt nem ért­jük * n' '* '• '"*•* ijrf---': ;'l -r játszunk nyilt kártyákkal. Mi azt mondtuk,­­ hogy had maradjanak a helyükön a régi embe­rek, végezzék el a­­ munkájukat, ha nincs vád ellenük, ha csak­­ nyilas »szimpatizánsok« vol­tak. Ők viszont ezt nyilván a gyengeség jelének vették, és vérszemet kaptak. Visszaélnek a pozí­ciójukkal és a reakciót támogatják! Természe­tesen olyan »ügyvédi« fondorlattal, hogy most se lehessen vádat emelni ellenük. Nem akarunk most neveket említeni, meg­várjuk az igazoltatást. E helyről hívjuk fel az illetékesek figyel­mét arra, — hiszen úgyis tudják kikről van szó — hogy az igazolások után ezekből egyet sem akarunk sem városi, sem más hivatalban látni. Még akkor sem, ha nincs ellenük konkrét vád. Ha pedig mégis bentmaradnának, akkor majd jövünk a nevekkel, de akkor azoknak a neveik­kel is jövünk, akik benthagyták őket, sőt, akkor azt is megírjuk, hogy miért volt fontos vegye­seknek, hogy ezeket benthagyják. Nekik pedig azt üzenjük, hogy ne remény­kedjenek. Még abban sem, hogy »majd ha az oroszok elmennek ...« Mert mi akkor is itt ma­radunk! Csaba. Az új ma­gyar hadsereg. Fekete, göndörhajú, »Jávorbajuszú« ma­gas magyar fiú, az új hadsereg egy katonája. Széles mellén feszül a —­ bizony már eléggé kopott — katona­zubbony, de bakancsa új­ . Kellemes látni azt a lelkesedést, amellyel az új­ hadsereg felépítéséről beszél, tésében. Sok hiba volt a régi hadsereg felépí­amit most kiküszöböltünk. Például? — Többek között a karpaszományt. Te­hetségtelen, semmit érő emberek, ha megvolt az anyagi lehetőségük, hogy érettségizzen­ek, »tiszturakká« lettek, míg komoly tehet­ség­eik, kiknek már fiatal korukban dolgozni kellett, kiknek nem volt pénzük és nem volt megf­elelő protekciójuk ahoz, hogy tanulhassanak, ha m­ég oly ügyesek voltak is, legfeljebb alhadnagyig vihették. . — És az oktatás? — Az is egész más. Most nem a­z a legfon­tosabb, hogy hogyan kell tiszteletet adni. Ed­dig arra tanították a katonákat, hogy hogyan kell tisztelegni gyalog, kocsin, lóháton, bicik­lin, állva, ülve, fekve, meg mit tudom én­. De nem tanították meg arra, hogy önállóan meg tudja állapítani, hogy kik az ell­eniségei ! Megtanították arra, hogy feljebbvalóik­tól félni kell, az iskolákban megkezdett szolgai szellemet fejlesztették tovább. Természetes, a tisztek ki is használták ezt. — Vagy látott már­valaki aktív magyar tisztet dolgozni?! Csomar­got vinni, vagy akár­hogy, a saját cipőjét kitiszi 1945 május 28. Oroszország győzelme. " A Magyar Függetlenségi Mozgalom Francia­országban kijelentette azt, hogy a háborút meg­nyertük, azt egyedül a Szovjetuniónak köszön­hetjük. Andre Simon „Üdvözlet a Szovjetunióhoz" című cikkében a háborús bűnösök megbünte­tését sürgeti. Ugyanebben a cikkében azt írja, hogy „A Szovjet több kárt okozott a németek­nek ebben a háborúban, mint a többi szövet­séges együttvéve. Szigorúbb bánásmódot. A „New­ York Times" szerint szükség, van arra, hogy a há­borús­­ bűnösöket minél előbb elítéljék. Kifogá­solja, hogy Göbbelsszel és társaival túlságosan jól bánnak és módot adnak nekik arra, hogy kifogásaikat elmondhassák. A német nép. A németek elismerésüket fejezik ki a Szovjet intézkedései előtt. Élelmet adnak a németeknek. A fasiszták azzal ijeszte­gették a népet, hogy az oroszok kipusztítanak minden családot, amelyiknek csak egy tagja is részt vett az oroszok elleni háborúban. Ebből semmi sem igaz. Ma már látják, hogy a Szovjet nem a német nép, hanem a fasizmus ellen harcolt. Amerika elutasította japán békeaján­latát. A Japán kormány békeajánlatot tett Washingtonnak. Visszavonná hadseregét a maláji államokból, Holland-Kelet-Indiából és visszaadja Franciaországnak Francia-Indiát és Kambodzsát, de megtartja hódításait Mandzsú­riában és Kínában. Washington az ajánlatot visszautasította. Csak feltétel nélküli fegyver­letételről hajlandó tárgyalni. Tokió Csungkingtól is kosarat kapott. Az Egyesült Államoknak tett békeajánlattal egyidőben a japánok­ Kínának is megtették az ajánlatot — az Egyesült Államok kizárásával. Csankan­ek az ajánlatot kereken elutasította. Az angol kormány lemondott. Az angol király Churchillt bízta meg az ideiglenes kor­mány megalakításával. A választások július 5—11-ig lesznek. 640 helyre kb. 2000 jelölt van, ebből kb. 500 konzervatív párti, 500 munkáspárti és 300 liberális. — Készül az adórendszer reformja. A pénzügyminisztérium illetékes ügyosztálya az adórendszer reformjával foglalkozik. Az új adó­törvény elkészítéséig átmeneti rendelkezéseket léptetnek életbe, amelynek legérdekesebb újítása az, hogy egyrészt egyszerűsítik a közvetlen adókat, másrészt életbe léptetik a helyértékadót. Ezt a jobb mínőségű, a főútvonalakon fekvő, közművekkel ellátott, vagy egyéb okok miatt értékes telkek után kell fizetni. Eddig az ilyen ingatlanok adóját együttesen egy bizonyos ke­rület összes adószedő polgára viselte, míg elő­nyeit rendszerint egyetlen-, vagy telektulajdonos élvezete. Ez az intézkedés alkalmasnak látszik arra is, hogy megszüntesse a telekspekulációt. — A honvédelmi miniszter rádió­beszéde. Vörös János honvédelmi miniszter rádió előadást tartott. Kijelentette, hogy e de­mokratikus szellem meghonosítása érdekében a szolgálati szabályzat módosítását elrendelte. Ezt a rendeletet további intézkedések követik, melyek lebontják az elválasztó társadalmi és felekezeti korlátokat kiküszöbölik a honvédség­ből a kasztrendszert.­ A becsületügyi szabályzat átdolgozásával megszüntette a tiszti becsület fogalmát.

Next