Pápai Textilmunkás, 1980 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1980-01-01 / 1. szám

Hírmozaik AZ OXIGÉNRŐL Egy liter belélegzett le­vegőből a felnőtt ember szervezete 70 milliliter oxigént nyer, az újszülöt­té csak 26 millilitert, a 10 évesnél fiatalabb gyerme­ké 35 millilitert, a 14 éves 43 millilitert. A füstös vagy más módon szennye­zett levegőből kisebb az oxigénfelvétel, ami kü­lönösen a gyermekek szá­­m­ára veszélyes. A­­ gyógyító KUMISZ A tejet a hagyományos kúp alakú bőrzsákba fejik, azután erjesztő anyagokat adagolnak hozzá. Három nap múltán lesz kész a savanyú ital, amelynek gyógyító hatása és kelle­mes íze van. A kumiszt sok kórházban alkalmaz­zák a vérszegénység gyó­gyítására. VAKTÉRKÉP Két csökkent látóképes­ségű kanadai fiatal, há­rom diák segítségével a montreali metróvonalak­ról a vakok számára hasz­nálható térképet szerkesz­tett. A térkép a hálózatot jól kitapintható domború vonalakkal, az állomások neveit pedig Braille-írás­­sal jelöli. Itt a CSÉB 80 Mint tudott, vállalatunknál is megkezdődött a CSÉB 80 szervezése, de amíg eddig csak egyedi jelentkezések alapján kötöttek ilyen for­mában biztosítást, ezután bárki, a vállalati megbízottnál átírhatja a korábbi alacso­nyabb módozatot e korszer­­űbbre, akit még biztosítással nem rendelkezik, ugyancsak köthet. Néhány szolgáltatás, ami az előző módozatú biztosítá­sokból hiányzott: nem bale­seti táppénzes állományra 28 napon túlira 500 forintot, nem balesetből eredő rok­kantsági térítésre a rokkant­ság fokának megfelelően 10— 60 ezer forintig, gyermek szü­letése esetén 1000 forint, nyugdíjazás esetén, amennyi­ben 5 évig fizették a CSÉB 80-at, 4000 forintot fizet a biztosító. Bővebben a tájé­koztatóból értesülhetnek az érdeklődők, illetve az üzemi megbízottnál kérhetnek fel­világosítást. Különös „fül” Leningrádi kibernetikusok mesterséges „fület” készí­tettek, amely a hangokat elektromos jelekké alakít­ja át. S most olyan gépet készítenek, amely képes szabadon társalogni az emberrel. az irányelvek vitája és a vezetőségek újjáválasztása Alapszervezeteink fele — pontosan­­ — már decem­berben megtárgyalta a kong­resszusi irányelveket, s új­jáválasztotta vezetőségét, va­lamint a felsőbb pártértekez­let küldötteit. Egészében jó volt a megjelenés, bár az aktivitás lehetett volna na­gyobb. Ám a kevesebb hoz­zászólás is tükrözte, egyet­értésből, cselekvésből nem lesz hiány, hisz a hozzászó­lók saját munkahelyükre vo­natkoztatva értelmezték a­ központ megállapításokat, tennivalóikra.­­ A kikészítő alapszervezet­nél Cseh Béla többek között azt hangoztatta, hogy min­den párttagnak megvan a maga feladata az irányelvek­ben körvonalazott célkitűzé­sek végrehajtásában, külön kiemelte a takarékosságot. Kuti Gyula a tömegszerve­­­zetekkel való kapcsolatról és a munkásőrök jó szereplésé­ről beszélt, jobb kiállást sürgetett a párt politikája mellett. Baranyai István, majd Fazekas László a szak­mai képzés megteremtését sürgette. Ennél az alapszer­vezetnél változatlanul Sza­­lay Géza lett a titkár, a ve­zetőség tagjai Cseh Béla, Varga Zoltán, Baranyai Ist­ván és Varga Nándorné. A termelési és kereske­delmi főosztály taggyűlésén, Barabás Árpád a munkaidő jobb kihasználását, valamint a minőség javítását szorgal­mazta és a párttagok példa­­mutatásáról szólt. Újból bi­zalmat kapott Szabó Gyula titkár, aki már 15 éve tölti be ezt a funkciót, a vezető­ség tagjai: Sturcz Pálné, Né­meth Károlyné, Imre József­­né és Földing Ottó. A műhely alapszervezete — az irányelvek kapcsán — részletesen szólt a helyi fel­adatokról. Budai József az testnevelés, a tömegsport helyzetéről, Papp Kálmán a kiegyensúlyozott áruellátás­ról, a vevők, eladók kapcso­latáról beszélt. Szerinte gya­kori még, hogy pult alól le­­het hozzájutni valamihez, de csak a jó imserősöknek. Erhart László elmondta, pártcsoportjuk megtárgyalta az irányelveket, s olyan ál­láspontra jutottak, hogy az üzemi demokrácia fórumai például ugyan léteznek, de nem töltik be szerepüket a gyakorlatban, s hogy a párt tekintélye felsőbb szinten egyértelmű, de ahogy me­gyünk lefelé, egyre csökken. Kifogásolta, hogy némely társadalmi rétegek és külön­féle ügyeskedők aránytalanul nagyobb jövedelmet vágnak zsebre, mint a munkások. Erről beszélt Nyulász Kál­mán is, kiegészítve azzal, hogy a személygépkocsikat is jobban kihasználhatnánk. Kovács István — pártbi­zottságunk titkára — vála­­­szolt néhány hozzászólónak, s bírálta azokat a párttago­kat, akik nem szakszervezeti tagok, végül elismerését fe­jezte ki a sikeres rekonst­rukciós munkálatokért, il­letve munkásőrök tevékeny­ségéért. Horváth Béla a tel­jesítmény-bérezés szélesíté­sével foglalkozott, többek között, majd az üzemszerve­zésről szólt, ami neki is — mint vezetőnek — munka­köri feladata. A titkár ismé­telten Simon Miklós, vezető­ségi tagok: Horváth Béla, Tankó Ferenc, Budai József, Erhart László, Nyulász Kál­mán és Áldozó Mihály. A fonó-taggyűlésen Bes­­choner Alajos kiemelte a kongresszusi irányelvek egyik szakaszát, majd így folytat­ta: — Valamennyien tudjuk, hogy az intenzív fejlődés, s a többlettermelés nem fo­kozható újabb munkaerő igénybevételével. Az utolsó 3 évben a fono­dai létszám mintegy 16—17 százalékkal csökkent, az át­csoportosítás lehetőségével már eddig is éltünk. A vál­lalatvezetés előre látva a lét­számproblémákat, ennek megfelelően állította be a rekonstrukciót, azon belül a fonodai beruházás 110 mil­lió forintot tesz ki. Ez min­den osztályt érint. S a jövő év folyamán már mi is hoz­zájárulunk a termelékenység növeléséhez, szervezést kí­vánunk végrehajtani. Ezek leginkább érintik a tisztítót, kártolót és gyűrűsfonodát. A tisztítóban, kártolóban már megkezdődött a szerve­zés, a gyűrűsfonóban febru­árban hajtjuk végre. Az alapszervezet vezetőségével, a műhelytitkárokkal a meg­beszélés megtörtént. Ezt az alkalmat ragadom meg, hogy ismertessem a ránk váró fel­adatokat: a gyűrűsben átáll­tunk a 8 oldalas rendszerre. Ezt nemcsak végrehajtjuk, hanem bizonyos intézkedé­sekkel kívánjuk alátámasz­tani, így a gépek műszaki állapotának javítása édeké­­ben külön csoportot állítunk be. Elsősorban a szakadás­csökkentést akarjuk elérni, hogy lehetővé váljon a 8 oldal kezelése. A termelé­kenység emelését nemcsak a munkaerő-csökkentés révén szeretnénk elérni, hanem olyan állapotok kialakításá­val, hogy a termelés is emel­kedjen, különben nem tu­dunk előbbre lépni. Úgy gondolom, hogy ezek­kel a feladatokkal, melyeket csak nagyvonalakban vázol­tam­, mindenki egyetért, hisz a terhelés növekedése nél­kül kívánjuk végrehajtani. Mindenki hasonlítja magát máshoz, mi például egy má­sik fonodához. Lehetőséget szeretnénk teremteni erre egy-két munkásnak is. Mert nekünk olyan feladatunk is van, hogy utolérjük az or­szág fonodáinak többségét. Úgy gondolom, ennek érde­kében szükséges, hogy meg­felelő termelési értéket állít­sunk elő, jó termelékenység­gel. Ehhez szeretném kérni a segítségüket, Udvardy József, a létszám­helyzetről más megvilágítás­ban: — A rekonstrukció az ilyen értelmű gondokat csak rész­ben oldja meg, mert a mo­dernebb gépekhez kvalifi­káltabb munkaerő szükséges. Ilyen értelemben dolgozóink szakmai felkészültsége na­gyon hiányos. Évekkel eze­lőtt voltak munkamódszer­átadók, akik hónapokig fog­lalkoztak az új belépőkkel és tanították őket. Jelenleg, ha jön is új felvételes, éppen hogy kötözni megtanítják és máris bekerül a mélyvízbe. A másik probléma a dol­gozóknak a munkához való viszonya, ami részben vonat­kozik a műszakiakra is. Ez pedig az anyagiasság és kö­zönyösség a közösségi prob­lémákkal szemben. Itt lenne a műszakiaknak az a szere­pe, hogy túl a saját példa­­mutatásukon, többet foglal­kozzanak a dolgozók irányí­tásával, szakmai képzésével, ne kösse le őket annyira a gépjavítás. Javaslom, hogy az alapszervezet vegye be munkatervébe a fiatal, kép­zetlen dolgozókkal való fog­lalkozást, s a gazdasági ve­zetőkkel, a KISZ-szel, a bri­gádokkal megbeszélve, ne kampányszerű legyen ez, ha­nem folyamatos. Sokszor nagy gondot okoz a fizetéses szabadságok kiadása. Felve­tődik az a kérdés, amit a rádió és tévé is szóba ho­zott: van-e lehetőség arra, hogy némelyek vállalatunk­nál is megváltsák a fizetéses szabadságot? Udvardy László a követke­zőket mondta: “ Úgy gondolom, hogy a közép- és alsószintű párt­­szervezetek akkor tudnak maradéktalanul eleget tenni a célkitűzéseknek, ha az irányelveket saját környeze­tükre értelmezik, s így az ott folyó politikai, gazdasági és egyéb tevékenységet hat­hatósan tudják befolyásolni. A mi területünkön, nap­jainkban különösen idősze­rű a gazdasági munka fej­lesztése, hatékonyságának ja­vítása. Azok a nagy hord­erejű beruházások, amelyek az utóbbi esztendőkben vég­bementek, megteremtették a kedvező termelési feltételek alapját minőségi és mennyi­ségi vonatkozásban egyaránt. De hogy a megfelelő színvo­nalat elérjük, ahhoz sok egyéb is szükséges. Gazdasági helyzetünk meg­követeli, hogy a munka ter­melékenysége gyorsan növe­kedjék, egyébként ez a KB irányelveinek egyik alapvető megállapítása. Ennek felté­tele viszont az üzem- és munkaszervezés javítása, a technológiai és munkafegye­lem erősítése, a munkaidő jobb kihasználása, az anyag- és energiatakarékosság. S mivel a KISZ-alapszerveze­­tek adják a párt utánpótlá­sát, ígérhetem, hogy a ránk háruló feladatokat magunké­nak valljuk és a közös cél elérését nagyban elősegítjük. A vitában felszólalt Hőbe Imre, a városi pártbizottság titkára is, majd Geschitz Já­­nosné összefoglalója után zajlott le a választás. Az alapszervezet tagsága Kele­men Gyulánét választotta meg titkárnak, a vezetőség tagjai: Koncz Istvánná, Pó­­ka Jánosné, Mátz Géza és Fark­as István. 2 - Pápai Textilmunkás - 1980. január (I.) Változatosnak ígérkezik színjátszó csoportunk ez évi programja. Decemberben kiváló minősítést kaptak a veszprémi találkozón, így egyedül ez a csoport képviseli Veszprém megyét a tavaszi or­szágos fesztiválon, a Mosolygó méreg című műsor­ral. Jelenleg két komédiát tanulnak be Takács Lajos és Szalay Sándor rendezésben, majd az öt­tagú rablóbanda sorozat következő részét próbál­­­ják. Varjas Péter felvétele a Tabarin mester csíny­tevése című francia komédia első próbáján készült. Sportaktívák találkozója Fehérasztal mellett talál­koztak nemrég a Temax klubban legjobb tömegsport aktíváink és tömegsportosa­ink. A baráti, sporttársi ta­lálkozón Mártonfi Sándor, a városi szakmaközi bizottság sportfelelőse szólt a tömeg­sport fontosságáról, a váro­sunkban is egyre terebélyese­dő mozgalomról, hol üze­münk dolgozói is szép ered­ményeket értek el a városi bajnokságban, továbbá a me­gyei sportnapokon. A továb­biakban Budai József részle­tesen ismertette az egyes ver­senyek eredményeit, majd szólt az új év eseményeiről, melyek már a téli időszak­ban is dús programot kínál­nak a sportolni vágyó fiata­loknak. Két évtizede már, hogy a friss szakmunkás-bizonyít­vánnyal zsebében, hozzánk jött villanyszerelőnek Hor­váth Lajos, aki most a fono­dai csoport vezetője. Tudott, hogy a gyáregységben az új gépek szerelése kapcsán az utóbbi időben minden eddi­ginél fontosabb feladatok hárultak a szakemberekre. — Mit jelent ez a villanyszerelő csoportnak? — kérdeztem tőle? — Szeptember elején kez­dődött el a tisztító szerelése — mondja —, attól kezdve igencsak oda összpontosítot­tuk minden erőnket. Mivel ezzel egyidőben a gyárban egyéb beruházások is foly­tak, a központi műhely szak­embereitől nem várhattunk olyan sok segítséget. Mi csak öten vagyunk, ebből hárman inspekciósok, de most őket is be kellett vonni ebbe a munkába. Igaz, ez előnyük­re vált, hiszen a majdani karbantartásokat, javításokat már könnyebben végzik a gépek ismeretében. — Hogyan fogadták a cso­porttagok, hogy többet vár­nak tőlük? — Sohasem népszerű fel­adat megkövetelni, főleg óra­­béresektől, hogy képességük, munkabírásuk szinte maxi­mumát nyújtsák. Mert ez máskor azért nem ennyire fontos. Most viszont sürgetett a határidő, a svájci szerelő, aki igen­csak ragaszkodott az időpont betartásához. Ő maga reggel 7-től este 6-ig volt bent, mi sem tehettünk mást, ha kellett maradtunk, de azért többnyire sikerült a 8 órában végezni. — Mindent egybevetve, a határidő előtt 3 nappal elké­szültek, jó munkát végeztek. Mindenki elégedett? — Úgy gondolom, igen. Külön dicséretet nem kap­tunk, de nem is ez a lényeg. A magam részéről csak jót mondhatok a csoporttagok­ról, mindent megtettek a si­kerért. Egyébként elektromos szakembereket nem kellett hívni a szereléskor, mert még a nyáron 1 hetes tanul­mányúton voltam Svájcban, a Rieter cégnél, ahonnan a tisztító gépsort vettük. Ott egy úgynevezett vevőfonodá­ban a tervezők mutatták be A csoportvezető a helyszínen a gépeket, mű­ködés közben. Sok hasznos dolgot láttam. Nagyon meg­ragadott például egy fonodai látogatás, ahol ugyanolyan Unifloc gépeket, mint ami­lyen nálunk is van, személy­zet nélkül üzemeltetnek. Mindössze egy diszpécser irá­nyította ezeket egy teremből, több más berendezéssel együtt. De a jó szervezés, a­mi az egész út során végig­kísért bennünket, ugyancsak imponált.­­ És most milyen nagyobb feladat van kilátásban? — Már csak a szerelőre várunk és kezdődik az LGT nyugatnémet szövőberende­zés üzembe helyezése, ahol körülbelül egyhónapi mun­kánk lesz. — Emellett a napi felada­tok, igaz? — Sőt, mivel az utóbbi időben a megelőző karban­tartásra nem tudtunk kellő gondot fordítani a további­akban sem unatkozunk, úgy vélem. — A 10 éve működő bri­gádjukról mit mondhat, mint brigádvezető, sikerült-e a vál­lalásoknak eleget tenni? — Remélem, az értékelés­kor beszámítják majd a kollektíva helytállását, de azért társadalmi munkát is végeztünk, míg időnk volt rá, a szövő II-ben és ahol éppen igényelték. Eddig, bár egyszer már majdnem el­nyertük az arany fokozatot, csak ezüstjelvénnyel dicse­kedhetünk. Jó lenne már fel­jebb lépni.­­ Különösen, ha a tagok is olyan aktívak, mint a bri­gádvezető, aki párttag, szak­­szervezeti bizalmi és tanul is. — Még csak elsős vagyok, a MüM-be járok, a dolgozók szakközépiskolájába, levele­zőn. Hogy miért 20 év múlva ültem vissza az iskolapadba? így alakult. Mindig volt más, ami elvont ettől, építkeztem többek között. Most már a mai tapasztalatommal látom, szükség van a több tudásra, hogy a nagyobb feladatokat megoldhassuk. És úgy gon­dolom, ezt belátni jobb ké­sőn, mint soha. Egyetértünk. (K. L.-né) Majdnem 22 ezer munkaóra A múlt évben 2287-en dol­goztak nálunk kommunista műszakban, összesen 16 009 órát. Ha hozzátesszük a szo­cialista brigádok társadalmi munkában eltöltött idejét, ami 1552 személynél 5874 órára, rúg, együtt a kettő 21 883 óra. A brigádok leg­többször a gyáron belül tevé­kenykedtek, nem termelő üzemi munkában 1966, a sporttelepen 612, az iskolák patronálása kapcsán 492, be­teglátogatás és gondozás so­rán 404, gyermekintézmé­nyünknél 377 órát dolgoztak. Jelentős a házépítés kapcsán egymásnak nyújtott segítség is, 337, tanácsi intézmények­nél pedig 234 órát töltöttek el valamilyen tevékenységgel. 5 éves a brigádvezetők klubja Megalakulásának 5. évfor­dulóját ünnepelte nemrég a textiles művelődési ház 5 üzemi szocialistabrigád-veze­­tőinek klubja, egyben érté­kelte tavalyi tevékenységét, s megszabta az idei főbb fel­adatokat. És — természetesen — szóba jött az aktivitás. Ennek kapcsán az Elek­­thermax brigádvezetői el­mondták, hogy a munkahelyi kötelességek sokszor lefog­lalják őket, s nem jutnak el a klubfoglalkozásokra. Más­kor a téma nem vág a hall­gatóság érdeklődési körébe, vagy annyira ismeretlen az a terület, hogy nem tudnak megszólalni. Juhász Ferencné, a Hámán Kató brigád vezetője szerint a kapcsolatszerzés fontos eszköze a közös kirándulás, itt látni meg legjobban az őszinte összetartozást, ez az az alkalom, amely összeko­vácsolja az­­ üzem brigád­vezetőit. Nagyon jók a cse­relátogatások, mert alkalmat adnak megismerni más klu­bok munkáját és elbeszélget­hetnek az ottani brigádveze­tőkkel. Kocsis Kálmán a Semmelweis brigád vezetője szerint szükség van a klub­ra, mert manapság az embe­reket a befelé fordulás jel­lemzi, bár érzik és tudják, hogy mennyire hiányzik az emberi kapcsolat. Az idei program néhány új érdekes foglalkozást is ígér, ilyenek: várospolitikai fórum­, tanácsi- és pártvezetők meg­hívása, nőnapi megemléke­zés a brigádmunka tükrében, a nők szerepe a brigádban, találkozás a kongresszusi küldöttekkel, élménybeszá­moló. Az Így vezetünk mi című foglalkozásra meghív­ják a brigádok által patro­nált iskolák vezetőit és ta­nulóit, hogy közelebbről megismerkedhessenek a bri­gádmozgalommal. A szép és gazdagnak ígér­kező program mellett a mű­velődési ház olvasó pályáza­tot hirdet a szocialista bri­gádok részére, az Elekther­­max Pannónia szocialista brigádja pedig vetélkedőt hirdetett meg Hazánk 35 szabad éve címmel, felújít­ja a vezetőség a 4 évvel ez­előtt nagy közönségsikert el­ért művészeti kollégiumot, amely 6 előadásból áll, és üzemtörténeti pályázat is lesz. A foglalkozást kötetlen beszélgetés zárta, fehér asz­talnál, zene mellett. (egyháziné)

Next