Pécsi Est, 1923. január-június (18. évfolyam, 1-145. szám)

1923-05-29 / 119. szám

XVII. évfolyam — 119. sz. Rendes előfizetés Egy hónapra 550 K Negyedévre 165 ■ K Kedvezményes elő­­f­zetés Egy nőnapra — K Negyedévre — K Ára 39 K. Kedd Gyenge emberekről cikkezgetnek a fővárosi lapok mosta­nában. A legközelebbi alkalmat erre a gyenge emberekről való el­mélkedésre az adta meg, hogy egy magyarnak született író tanárem­­ber — aki a forradalmak előtt a zsidó és destruktív szellemi lég­körben élt, a forradalmak alatt egészen a bolsevisták szolgálatáig aljasította tollát, a forradalmak után pedig a legvadabb antisze­mita volt írásban és szóban — mostanában visszatért zsidóihoz és szabad­kőmiveseihez. Az egyik legkomolyabb fővárosi lap súlyos egyéniségű vezércikkező­­je más példákat is sorol fel és hozzáteszi: — Sokkal többen vannak ilye­nek, mint bárki is gondolná . .. S ez az- ami nekünk is kezünk­be adja a tollat. Az, hogy ez az író, az a politikus és amaz a nimand tegnapelőttről tegnapra hozzánk jött, tegnapról mára pedig eltávo­zott, az igazán nem lehet ok, hogy tintát pazaroljunk rájuk. Legfel­jebb örülhetünk, mert amikor ná­lunk voltak, nem sok hasznukat vettük, hiszen ők adták meg a nem­zeti és keresztény irányzatnak az átmenetiség, a tarthatatlanság, a konjunktúra, a kalandosság, az er­kölcsi és politikai komolytalanság színezetét. És éppen talán ők voltak okai a „kurzus“ elnevezésnek. Belőlük, hibáikból, túlzásaikból, erkölcsi gyengeségükből élt a keresztény és nemzeti irányzat ellenségeinek kri­tikája. Mert tény, hogy azok a po­litikusok, akik már évtizedek óta keresztény erkölcsi alapokra — nem pedig puszta antiszemitizmus­ra és antiszocializmusra — akarták helyezni az ország nemzeti politi­káját, sohsem estek oly túlzások­ba, mint az újonnan lett „kérész­­­ tény és nemzeti irányzatnak“, az igazi „kurzusos“ politikusok és írók egyik-másika. [ De ezek közül a régóta kérész­­­­tény elveket hirdető politikusok,­­ írók és egyéb közéleti férfiak közül nem is lett egy se renegát!.. S ezek a tények igazolnak bennünket ezért az eljárásunkért, hogy mindig kü­lönbséget tettünk a keresztény nemzeti irányzat és a „kurzus“ között. A kurzus csak kompromit­tálta az igazi keresztény nemzeti gondolatokat, mert a sok negatív és üres szólamos anti­ izmussának harsogásával a jóhiszemű távol­­­ állók figyelmét elvonta az igazi, s a tartalmas és építésre hivatott programmról. De végeredményben j­önnek, az igazinak hitelét rontot­­­­ták. Annak a fennidézett súlyos meg­­­­állapításnak igazságát, hogy olya­nok, akik hűtlenek és visszamennek régi destruktív berkeikbe, ,,sokkal többen vannak, mint bárki is gon­dolná“, a nyitott szemű emberek látják. De ennek az igazságnak ta­nulságait le kellene vonni az ille­tékeseknek. És pedig két irányban.­­ Először: mindent el kell követni,­­ . hogy ne anti-izmusok irányítsák a j­ó közgondolkozást, hanem igazi ke­reszténység, amely azonban meg­­­ kívánja a hitnek vallását és gya­­­­korlását is. Másodszor: az újonnan j . keresztény nemzeti irányzatú em­­­­berek mellett kevés kivétellel m­in­­­­dig inkább méltánylandók azok,­­ akiknek igazi kereszténysége nem i­s osztható forradalmak előtti, alatti i és utáni periódusokra, hanem min­­­­­­dig keresztény meggyőződést val­­­­lottak a köz- és hivatali életben is. j i Az ilyeneket — tanulva az ellen­felek eljárásából — megfelelő po­zíciókba kell helyezni, munkaked­vüket fokozni, még akkor is, hogy­ha a politikai felfogásuk árnyalati­­lag eltér is a kormányhatalom fel­fogásától. Mert ezek a régóta ke­resztény felfogású férfiak az ő po­litikai árnyalati eltérésük mellett is az összefoglaló nagy keresztény és nemzeti gondolat számára egy igazi keresztény nemzeti kormány szemében erősebb biztosítékot és szilárdabb megnyugtatást képez­hetnek- mint sok politikailag telje­sen azonosnak látszó kurzuslovag... A közalkalmazottak nagygyűlése A közalkalmazottak kérik illetményeik aranyparitásban való kiutalását Budapest, máj. 28. — A közal­kalmazottak többször elhalasztott nagygyűlését vasárnap délután tar­tották meg a nemzeti lovardában. A 10 ezernyi tömeg teljesen meg­töltötte a termet és számosan vol­tak olyanok, akik már csak a lo­varda udvarán kaptak helyet. A gyűlésen Darányi Ferenc miniszte­ri tanácsos elnökölt, aki­ üdvözölte a megjelenteket és biztosította őket, hogy mindenkor mellettük fognak­ állni. Indítványára a nagy­gyűlés üdvözlő táviratot küldött nagybányai Horthy Miklós kor­mányzónak és József főhercegnek, amelyben támogatásukat kérik. Turchányi Eggon, Sarkady Sándor és Bayer Károly felszólalásai után Habady Barnabás a következő ha­tározati javaslatot terjesztette elő: A közalkalmazottak 1923. évi május 27-én tartott nagygyűlése kimondja, hogy tekintettel a dol­gozó társadalmat sújtó, immár el­viselhetetlen megélhetési viszo­nyokra, kéri úgy az aktív, mint a nyugdíjas és nyugbéres közalkal­mazottak illetményeinek aranypa­ritásban való kiutalását. Ugyan­csak kéri, amennyiben a létszám­­apasztás elkerülhetetlen, hogy első­sorban azok bocsájtassanak el, akik beszivárgott idegen fajuak, honosí­tottak, másodsorban, akik magyar hazafiasságukat a forradalom alatt önérdekből megtagadták és har­madsorban azok, akik szolgálat idejük betöltött korhatárát átlép­ték és negyedsorban azok, akik magán­vagyonukból gondtalanul meg bírnak élni. Utasítsa a nagy­­­­gyűlés az egyesületközi bizottsá­got, hogy a határozati javaslatban foglalt kérelmeket emlékiratba fog­lalva terjessze az illetékes ténye­zők elé és a közalkalmazottak leg­határozottabb és legsürgősebben megoldandó kívánságát. A határozati javaslathoz a ma­­sága nevében Walter igazgató, a keresztény szocialista vasutasok részéről Grenczer, a mozdonyve­zetők országos szövetsége nevében Bora, a fűtők részéről Kéti­ó, a postások gazdasági egyesülete ne­vében Schöplín, a déli vasutasoktól Tatai, a jegyzőktől Koncz, a nyug­díjasok képviseletében Vargha já­rultak beszéd kíséretében hozzá. Végül­ Lenkei Lehel főreáliskolai igazgató tartott beszédet, amely­ben a faj­védelem" fenntartásával foglalkozott. „Magyarország gazdasági helyreállítására nagy a remény“ Angol sajtó a miniszterelnök útjára és a franciák álláspon­tjáról London, máj. 27. — (MTI.) Az angol sajtó még mindig nagy ro­­konszenvel és sajnálkozással tár­gyalja azt a körülményt, hogy a magyar külföldi kölcsön a francia állásponton hajótörést szenvedett. A Times nagy megelégedéssel em­lékezik meg arról a körülmény­ről, hogy Bethlen István gróf mi­niszterelnök helyzete megszilárdult, ami annak a barátságos fogadta­tásnak köszönhető, amelybe a ma­gyar miniszterelnök a nagyhatal­mak három fővárosába, kiváltképen pedig Londonban részesült. Beth­len István gróf miniszterelnöknek sikerült Magyarország gazdasági elszigeteltségét megtörni azáltal, hogy személyesen belekapcsoló­dott az európai politika intézésébe kiváló módon, amely minden tekin­tetben hízelgő. Bethlen István gróf miniszterelnök utazásából a szük­séges erőt vitte haza Magyarország­ra, ahol képes lesz a belső problé­mákat és a parlamenti helyzetet tisztázni. Az Economist azt reméli, hogy Magyarország nincs is an­­­nyira megterhelve adósságokkal, mint Ausztria és ennélfogva Ma­gyarország gazdasági helyzetének helyreállítására nagyobb a re­mény. 1923. május 29. Kiadóhivatal: József­ utca 15. sz. Telefon­szám 8-T7. Szerkesztőség: Széchenyi-tér 17. sz Telefont 2-99. Ára -30 K. 50 millió márka­­ pénzbírság Düsseldorf, máj. 28. — (Havas.); Essen városára több rendbeli sza­­bottálás megtorlásául 50 millió márka pénzbírságot róttak ki. MTI, Páris, máj. 28. — (Havas.) A francia belga társaság lakomáján , Poincaré miniszterelnök pohárkö­­s­szöntőjében többek között kijelen­­j­tette, hogy a belgák és franciák bi­zalommal és hidegvérrel várnak. — Zálogok váraik kezünkbe — mondotta — s most adósunkon áll, hogy ajánlatokat tegyen nekünk és szavát tartsa meg. (MTI.) Az uj igazságügyminiszter Budapest, máj. 28. — A legkö­zelebbi napokban Daruváry Géza helyére kinevezik az uj igazság­ügyminisztert és pedig Sebess Dé­nes kúriai bíró személyében, mint­hogy Daruváry Géza a felhalmo­zódó politikai kérdéseket elintézni és az igazságügyi tárcát ellátni nem tudja. Francia és angol bankárok érkeznek Budapestre Budapest, máj. 28. — A napok­ban Párisból és Londonból több bankár fog a fővárosba érkezni, ahol egy hétig maradnak. Buda­pesti tartózkodásuk alatt a jóváté­­­­teli bizottság itteni missziójának adataiból és segítségével egyrészt a kormánnyal, másrészt nagyobb pénzintézeteinkkel és egyéb válla­latainkkal való közvetlen érintkezés útján tanulmányozni fogják az or­szág pénzügyi és gazdasági hely­zetét. Az angol és francia pénz­emberek azt akarják megállapíta­ni, hogy milyen feltételek mellett volna lehetséges egy kisebb ös­­­szegű és hosszabb lejáratú font kölcsön, amely a korona ideiglenes stabilizálására szolgálna és a kor­mány esetleg a költségvetés defi­citjének csökkentésére is gondol­hatna. A pécsi vívó sikere Debrecenben Debrecen, máj. 28. — Vasár­nap zajlott le az országos egyéni vívóverseny Debrecenben. A ju­nior versenyben Háry Miklós (Pécs, PAC) győzött. Tőzsde Zürich, máj. 28. — Paris 3670, London 2567, Newyork 554.75, Milano 2655, Berlin 100, Bécs 78, o. h. 78, Prága 1656, Varsó 100, Budapest 10.25, Belgrád 585. Értékpapírok Budapest, máj. 28. — A fapiac élénk. Egyes árfolyamok: Angol- Magyar bank 7100, Salgó 112000, Államvasut 93500, Egyesült fa 2450. Terménytőzsde A forgalom igen csekély, az irányzat tartott. Búza Bp. paritás­ban és tiszavidéki 272.50, egyéb 270, rozs Bp. par. 187.50, zab 187.50, tengeri Budapesten 165, ab állomás 155, árpa Bp. 155.

Next