Pécsi Figyelő, 1894. július-október (22. évfolyam, 78-116. szám)
1894-07-05 / 79. szám
mondják neki, hogy a francia köztársaság elnöke volt az áldozat, így szól: — Ezt csak azért mondják, hogy vigasztaljanak. De tudom, sohasem látom többé a fiamat, bármit mondanak is, mert ő megölte a királyt. És a boldogtalan asszony tépi a haját, falnak veri a fejét, zokogva veszik körül gyermekei és unokái. Országgyűlés. A főrendiház ülése júl. 3-án. Szlávy József elnök igen szép szavakban adott kifejezést a főrendiház részvétének Carnot elnök családja és Franciaország iránt. Az elnöki előterjesztések során bemutatták a képviselőháznak azt az üzenetét is, melyben tudatják a főrendiekkel, hogy hozzájárultak az Andrássy Aladár gróf által javasolt új szakaszhoz. Ezután megválasztották a delegáció tagjait s Wekerle nyilatkozott a jövő munkarendre vonatkozólag. Elnök határozatilag kimondta, hogy a főrendek szept. 25-ig nem tartanak ülést. Kérelem. Kérjük. előfizetőinket, kiknek múlt hó végével előfizetésük lejárt, miszerint azt megnyitani sziveskedjenek. Teljes tisztelettel A „PÉCSI FIGYELŐ“ (Pécsi Hírlap) kiadóhivatala. Hírek. (Az orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlése.) Tegnap Loewy Lipót dr, Fischer dr, Goldberger Ignác dr, Justus Jakab dr, Moravcsik E. Emil dr, Scheiber Sámuel dr, Szenes Zsigmond dr. Szekeres József dr, Mohr Mihály dr, Sor Ferenc dr, Bors dr, Szilvek Lajos dr, Dobszay Antal dr, Hegyfoki Kabos, Hanusz István, Thirring Gusztáv dr, Pécsi József dr, Serly Sándor dr tartottak felolvasásokat, ma pedig : Frank Ödön dr, Klein dr, Sziklay Károly dr, Ónody Adolf dr, Doktor Sándor dr, Prochnov Sándor dr fognak felolvasásokat tartani. A siketnémákról tegnap d. u. 6 órakor a lyceumban Szenes dr és Scherer siketnéma intézeti igazgató igen sikerült felolvasásokat tartottak. Scherer számadatokkal bizonyította, hogy a siketnémák gondozása terén mennyire hátra van Magyarország. Nálunk 120 siketnéma esik 100 ezer emberre, s csak 9 százalék nyer oktatást (6 intézetben 360 egyén.) Bemutatott aztán egy 8 éves siketnéma leányt, aki hallását negyedféléves korában vesztette el; három éve tanul és jól ír és beszél magyarul. Kedden délután a vándorgyűlés tagjainak egy része meglátogatta a Littke-gyárat. A vendégeket Littke József fogadta s az alkalmazottak szolgáltak magyarázatokkal. A szemle után Littke a vendégek tiszteletére egy kis bankettet rendezett, melyen kitűnően mulattak. A nagy bankett este volt a Vademberben, de szintén igen jól mulattak. Felköszöntőkben persze nem volt hiány. Kardos Kálmán főispán a vándorgyűlés tagjaira emelte a poharát, Chyser Kornél miniszteri tanácsos Pécs város közönségét éltette. Tosztoztak még Entzer, Péchy József, Szabó Dénes, Incódy Dénes, Kiss József, Littke, Rozsnyai stb. Az aldunai út: 1. Indulás 7-én 5 ó. 35 perckor Pécsről, reggel 8 órakor érkezés Mohácsra, reggeli, indulás hajóval 6 órakor. Érkezés Belgrádba éjjel 10 óra 20 p. Ebéd, vacsora a hajón. Kiszállás a hajóról. 2. Reggel 8-án. Reggeli. Séta a városban. Ebéd, délután kirándulás Topsiderbe, vacsora, hálás Belgrádban. 3. 9 én indulás reggel 5 óra 35 p.-kor hajón. Reggeli a hajón. Érkezés Baziásra 19 óra 10 perckor. Baziásról indulás 11 óra 40 perckor. Érkezés Jassenovára 12 óra 24 perckor, a vasúti állomáson ebéd. Indulás 3 órakor. Oravicára érkezés 4 óra 44 perckor. Elszállásolás. Séta. Vacsora. 04. 10-én reggel. Reggeli. Elindulás 6 óra 45 perckor Aninára. Nagyszerű hegyipálya. Érkezés 9 óra 56 perckor. Aninán ebéd. Vasúton vissza 4 óra 30 perckor Oravicára. Gyalog 2 órai gyönyörű erdei séta s igy utbaejthető a Marilla-völgy, esetleg ugyanaz kocsin. 5. 11 én reggel 5 órakor indulás kocsin Fehértemplomba. Reggeli. Ismét indulás 8 óra 53 perckor Baziásra, érkezés 9 óra 11 pkor. Indulás hajón 10 óra 20 pkor. Érkezés Orsovára d. u. 2 óra 50 pkor. Ebéd a hajón. Innét külön hajón le a vaskapuhoz és vissza Orsovára. Itt meghalás. 06. 12-én. Indulás kocsikon Orsováról 8 órakor Herkules-fürdőbe. Elszállásolás. Tartózkodás. Elutazás tetszés szerint. Itt ellátásról ki-ki maga gondoskodik. Költség 50 frt. 20 frt a beiratásnál lefizetendő. Jelentkezés a titkárságnál. A vízvezetéki bizottság Chyser Kornél dr miniszteri tanácsos elnöklete alatt kedden délután kezdte meg működését. Megtekintették a tettyei forrást, hol Rauch főmérnök az alacsony vízállásról emlékezett meg. Hegedűs geológus figyelmeztette a bizottságot azon körülményre, hogy Közép-Európában a csapadék 2 év óta igen csekély. Aztán a nagy rezervoárt tekintették meg, mely konstrukciójánál fogva páratlan. Ma este 8 órakor kaszinó estély a nemzeti kaszinó helyiségében. Szombaton kirándulás a harkányi fürdőbe. Előjegyezni lehet rá a központi irodában. —■ (Uj földes ur.) Fejérváry Géza báró, honvédelmi miniszter anyósa, Biedermanné üszöghi 8000 holdas pompás birtokát eladta Grosz Antal monoki (Zemplén megye) nagybérlőnek. A vételár 2.200.000 frt. (Országos Kossuth-nőegylet.) Budapesten egy „Országos Kossuth-nőegylet“ van ez idő szerint alakulóban, mely a vidék minden nagyobb városában fiókot állít. Az egyesület célja: szegény szülők gyermekeinek neveltetése a 14 éves korig, elaggott nők és férfiak istápolása vallás és nemzetiség különbség nélkül s a hazafias szellem előmozdítása és pártolása. Az egyesület díszelnökei: Kossuth Ferenc, Kossuth Lajos Tódor, Ruttkayné Kossuth Lujza. Ideiglenes elnök : Tamássy Adolf, kihez Kossuth Ferenc Nápolyból egy levelet intézett, melyben őt és Asbóth Ilonát ajánlja a Kossuth-nőegylet számára végleges elnökül. Majd így folytatja : „Ezen egyletnek célja, a hazafiságnak és a haza szabadsága és függetlensége eszméjének terjesztése a nők által, a nők között, és a nők által a családokban. A családi tűzhely nő nélkül nem létezik ; a családot, melyet a férfi alapít, a nő tartja fel s a nő tartja össze ; — ő képviseli a családban a szivet, a szeretetet, a jövőt; — ő idomítja szenvedése árán nyert magzatainak lelkét. A Kossuth Lajos nőegylet sokat tehet tehát a hazafiság terjesztésében, és azon érzelem ápolásában, melynek ápolása egyletük céljainak egyik legfőbbike, a „Kossuth kultusznak“ terjesztése. Mit jelent ezen helytelen kifejezés ? — egy ideál kultuszát jelenti ! Minthogy a mi kedves halottunk, egy eszmének képviselője volt ; egy ideál megtestesülésének tekintetett nemcsak hazája szűkebb határai közt, de az egész polgárosodott világ előtt. Az emberi érzelem a legmagasabb eszméknek, a legszentebb érzelmeknek, anyagi alakot szokott kölcsönözni, és ezzel, a magasztost, az el nem érhetőt, közelebb hozza az emberiség színvonalához. Még az imádságot is, emberi alakkal felruházott istenséghez intézi az emberi szív. Nekünk, magyaroknak, azon magasztos eszmény „a Haza“ a haza szabadsága és függetlensége, egy emberi alakot öltött fel. Ezen alak Kossuth Lajos galamb fehér, galamb tiszta alakja volt, mely eltűnt, a sírba szállt, a sirból feltámadott és a szivekbe hatolt. Az ő legenda szerű alakjának kultusza, nem jelent semmi emberi kegyvadászatot, semmi anyagi tényt; —z egy eszménynek kultuszát jelenti, melyet az ő alakja megfoghatóvá tett a nép előtt, mint egy alaktalan eszmény. Ha nem lett volna ő, teremteni kellett volna ily alakot oly országban, hol nagy mérvű lelkesedés szükséges az ideálok iránt, azért hogy biztosithassék a haza jövője, a nemzeti életpálya óriási nehézségei közt. Legyenek tehát önök a társaság elnökei és vezessék azt a honszerelem s az ideálok kultusza utján. Kiváló tisztelettel Kossuth Ferenc.“ — (A honvédség köréből.' Csepel Zoltán Elek cs. és kir. tábornok, a honvédlovasság főfelügyelője kedden Pécsre érkezett s az itteni honvéd-huszárok fölött szemlét tartott. (A nemzeti casinó építése.) A pécsi nemzeti casinó kedden délután választmányi ülést tartott, melyen az építési bizottság beterjesztette jelentését, mely szerint a Kirstein által 123,687 frt 9 krban megállapított terv kiadatott Schlauch Imre épitésznek a költségek redukálása céljából. Schlauch a költségekből 21, 826 frt 81 kr. megtakarítást eszközölt s igy az építés 84 ezerbe kerül. Schlauch az épületnek 1895. október 1-éig való teljes átadására kötelezte magát. — A nemzeti kaszinó f. u. julius hó 18-án d. u. 5 órakor az egyleti helyiségben rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgyát a király-utcai palota fölépítésére vonatkozó javaslat képezi. — (A kolera.) Kronstadtban fellépett a kolera. Junius 8. és 15 ike közt 11 megbetegedés és 6 haláleset fordult elő. A kronstadti katonai kormányzó a legmeszebb menő intézkedéseket tette a járvány elfojtására. A kielcei kormányzóságot a belügyminiszter rendeletére koleragyanúsnak jelentették ki. (A budapest-pécsi 240 kiméteres országos kerékpár verseny) propositiói, melyet a Pécsi Kerékpár Egylet és a „Bpesti Hunnia Bicycle Club“ rendeznek, már teljesen ki vannak dolgozva és a napokban nyomtatásban is meg fognak jelenni. Ez ügyben vasárnap városunkba érkezett Bpestről Erlich János úr a „Hunnia“ tagja és kiküldöttje, kivel a verseny legkisebb részletei megbeszéltettek. A 2 napra terjedő sportünnepély, mely fényesnek ígérkezik, augusztus 19 és 20 án lesz. Augusztus 19-én lesz a verseny. A versenyzők reggeli 3 órakor indíttatnak Bpestről s remélik, hogy az első győztes már délután 3—4 órakor Pécsett lesz. Másnap délelőtt Pécs nevezetességeinek megtekintése (székesegyház, gyárak), déli 1 órakor bankett és díjkiosztás a Hattyú termeiben. Délután tisztelgés Zsolnaynál, a P. K. E. elnökénél és kirándulás a Scholz-féle sörgyárba. Este bucsueszély a Vademberben. Az érdekes, nagy versenyre körülbelül 2—300 idegen érkezik városunkba. Ez a szép sportünnepély nem kell a kereséséhez nagy fáradság, csak tudni kell őt keresni. Nem nagy zajjal, nem hangos híresztelésével a szándéknak, hogy „én boldogságot keresek, nézzétek, én boldog akarok lenni,amint azt az apróhirdetésekben szokták, hanem szerényen, egyszerűen, nem gondolva másra, nem vágyakozva pénz, szerencse után, mert ezek a boldogság legnagyobb ellenségei. Hányan keresik a boldogságot és nem találják meg, mert nem képesek lemondani kicsinyes hiúságukról. Mert a boldogságnak minden kicsinyes érdek : önzés, hiúság, mind ellenségei. Mert ő nagy és véghetetlen, mellette kicsinyes érdek meg nem fér, ezért aztán a sok kicsinyes érdek ellenségévé szegődik és ahol ők beférkőztek, ott a boldogság számára nincs hely. Ha azt akarjuk tehát, hogy helye legyen bennünk, minden más önző érdeket ki kell irtani lelkünkből. Boldog csak az oly ember lehet, ki sorsával meg van elégedve ; elégedetlen ember már magában hordja a boldogtalanság csíráját. Sok embernek sokféle fogalma van a boldogságról. Egyik a pénzben reméli feltalálni azt és így sóhajt fel: „Mily boldog volnék, ha sok pénzem volna“, pedig alighanem megcsalódnék, mert a pénz magában nem elég. Másik viszont csak a gondnélküli élettől reméli boldogságát, pedig ez se a valódi, hanem csak látszólagos boldogság. Egy másik ismét azt hiszi, hogy ha ambiciózus vágyai betelnének, ha hit, dicsőség környezné, boldog lenne, pedig az igazi boldogság nincsen szoros feltételekhez kötve, hanem valaki boldog itt is, ott is, és bárhol is, csak az egyén természete, viszonyai, körülményei a lélek összhangját ne zavarják. Valaki szerény viszonyok között épp oly boldog lehet, mint más kedvezőbb körülmények között, feltéve persze, hogy lelke összhangját megtalálta és azt mi sem zavarja. A boldogság magva bennünk, szívünkben van. Bármily boldogtalannak érezzük is magunkat, míg szívünkben szeretet van, boldogok vagyunk , míg anélkül mit sem ér a világ összes kincse, gazdagsága, öröme, élvezetei, mert a boldogság hiányzani fog. Ne gondoljuk hát azt, hogy a boldogsághoz okvetlenül szükséges a pénz vagy a gazdagság, mert tévedünk, és e tévedés, lehet, hogy egész életünket boldogtalanná teszi, pedig célunk a boldogság volt. Sokan gúnyosan emlegetik az „egy kunyhó és egy szerető szív“ elméletét, pedig talán a nevető maga sem gondolja át, hogy mily örök igazság az, amit kinevet, mily kevéssé nevetni való. Mert az bizonyos, hogy aki szerető szívvel bír, hamarább lemond a gazdagságról, mint arról a szívről, mely egyedül képes őt boldoggá tenni. Még megtalálni csak könnyebb a boldogságot, de megtartani nehéz, sőt legtöbb esetben lehetetlen is, mert az idő — e mindennél hatalmasabb erő — megváltoztatja természetünket, körülményeinket és amit talán ilyan boldogságnak tartottunk, később semmibe sem vesszük, azért lehetetlen a boldogság megtartása egész életünk végéig. Kivételes egyének lehetnek mindig boldogok és ők az istenek kegyeltjei közé sorolhatják magukat. Legtöbben vannak, kik megtalálják, de nem becsülik meg, mert könnyen megtalálták s csak akkor látják mijök volt, mikor már elvesztették. Aztán sokan vannak olyanok is — szerencsére — kik megtalálták, élvezték és idővel elvesztették boldogságukat, de emléke egész életük végéig derűt hint reájuk. Ezután következnek azok, akik még fogalommal sem bírnak róla, csak a nevét ismerik, ezek sohasem látják, mert nem is keresik, úgyszólván állati életet élnek és meghalnak anélkül, hogy valaha önnön lelkükbe pillantottak volna. Talán ez is egy neme a boldogságnak — ki tudná azt megmondani, — de egy gondolkodó embernek fáj látni, hogy embertársa ilyen tenyészéletet él és segíteni rajta nem tud. Ha az élet összetörte boldogságunkat, bízzuk az időre, az majd helyrehozza ismét és élvezhetjük ; de ha az idő tönkre tette azt, akkor mondjunk le minden reményről, mert azt soha többé helyre nem hozzuk. Az idő felett nincsen hatalma semminek. H. K. L. PÉCSI FIGYELŐ. / r•v’’ 1894. julius 5 én.