Pécsi Hirek, 1930. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1930-07-07 / 27. szám
II. évfolyam. 27. szám 1930. július 7. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁG! HÉTFŐI LAP Egyes szám ára 20 fillér Előfizetési ára: negyedévre 2 P 40 f Hirdetések díjszabás szerint Pécs, Király- és Szent Mór-utca sarkán Szerkesztőség és kiadóhivatali telefonszám: 299 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Összeférhetetlenség Az már úgy van a világon, hogy a fény mellett ott van az árnyék is. Nem lehet valami jót alkotni úgy, hogy megette azonnal el ne helyezkedjen a rossz. A hazájukat, polgártársaikat szerető emberek törik a fejüket, tanácskoznak, végre megszületik egy jó törvény, melyet minden igaz ember örömmel üdvözöl, mert hiszen tisztán láthatja, hogy ebből az országnak, az ország polgárainak csak haszna lesz. Az újszülött törvény belép a mindennapi életbe. De rövid idő múlva mit látunk? Az emberi gonoszság már nemcsak annak találta meg az útját, hogy az általános közérdeket szolgáló jó törvényt kijátszhassa, hanem már megtalálta a módját annak is, hogy a mindenki javát célzó intézményt polgártársaink megrontásával jogosulatlanul a maga javára használja ki. A közös haza javán, az embertársai üdvén fáradozó férfiak törhetik a fejüket újra, hogyan védjék meg a becsületes társadalmat az új veszedelemtől. Vajjon lehet-e szebb intézményt kitalálni az alkotmányosságnál, hol az állampolgárok bizalmából az ország sorsának intézésére az országgyűlésbe küldött képviselők, vagy a városok törvényhatóságaiba választott városi képviselők megtanácskozva az ország vagy község dolgát, a legjobb tudásuk szerint intézik a rájuk bízott közösség ügyeit? És vajjon elképzelhető-e nagyobb megtiszteltetés egy férfira, mintha polgártársai bizalma őt az országházba, vagy a városházára képviselőjüknek beküldik és sorsuk intézését az ő kezébe helyezik? Tökéletesebb intézményt már el sem lehet képzelni ennél az alkotmányosságnál. Mikor minden ember a saját érdekében is természetesen a legokosabbat, a legbecsületesebbet fogja választani képviselőjéül, s a választottak ezt a nagy bizalmat azzal hálálják meg, hogy a közösség ügyeit minden félrelépés nélkül, tisztán a közérdek szerint fogják intézni. Így néz ki az alkotmányosság papíroson, ahogy ezt a becsületes, jószándékú törvényhozók annak idején nagy okosan tervezték! Aztán mi lett belőle? Azok, akiknek a lelkiismeretük hozzáfért, mihamar rájöttek arra, hogy a képviselőség nemcsak az országnak, nemcsak a városnak javát szolgálhatja, de hasznot hajthat az a képviselőnek is. Úgy is, hogy azzal a köznek nem árt, méginkább azonban úgy, hogy az ő hasznát e közérdek sínyli meg. A képviselőség az illetőnek tekintélyt hozott s a tekintély még annak is sokszor tisztességes hasznot, aki azt nem is kereste. Aki meg a hasznot kereste is, a tisztességet pedig csak mutatta, de azáltal magát korlátoztatni nem engedte, — nagyon szépen megtollasodhatott, — a közösség rovására. Szóval a képviselőség sokaknál keresett foglalkozássá fejlődött. Az emberek már nem várták, de keresték a képviselőséggel járó megtiszteltetést s ha a pályázót a hiúság, vagy a mindenáron való haszonlesés vezérelte, az „áldozatoktól" sem idegenkedett, csakhogy a „közbizalom" őt tisztelje meg. A bizalomvásárlás ilyen tülePécs városának egyetlen országgyűlési képviselője, Esztergályos János vasárnap délelőtt a szociáldemokrata szervezetek helyiségében, illetve annak udvarán tartotta beszámolóját. Nem tudjuk, hogy a kánikulai hőség volt-e az oka vagy valami más, de tény az, hogy Pécs város munkássága és „kispolgársága" gyengén volt képviselve. A hivatalos becslés szerint megjelent 7—800 főnyi hallgató, közöttük igen nagy számban voltak fiatalkorúak. Tekintettel arra, hogy Esztergályos János már egy év óta nem tartott beszámolót és hogy most két ismert nevű szociáldemokrata képviselő is megjelent, úgy hisszük, hogy bizonyos csalódottság érzete foghatta el őket és ezt gyengén ellensúlyozhatták a szónokoknak nyújtott virágcsokrok. A gyűlés elnökévé Dick György párttitkárt választották meg, aki megnyitó beszédében megemlékezett a munkásságnak arról a nagy áldozatkészségéről, ami lehetővé tette, hogy saját helyiségének udvarán tarthat a szociáldemokrata munkásság népgyűlést. Üdvözölte a megjelent képviselőket és felkérte Esztergályost a beszámolójának megtartására. Esztergályos János beszédét azzal kezdte, hogy a mai rossz gazdasági helyzetnek a kormány helytelen külpolitikája az oka. Az a politika, amelyik nem tudja megszerezni Európa bizalmát, nem számíthat külföldi kölcsönre és külködésnél éppen a képviselőségre rátermettek, a képességük tudatában szerény, a képviselőséget nemes értelemben tekintő önzetlen, becsületes emberek maradtak le legkönnyebben, így az országgyűlésbe csak úgy, mint a városházára olyan egyének is bekerültek, akiket nem a közélet érdeke vezetett, akik a választóközönség által nekik juttatott tekintélyüket a középítkezések, közszállítások kiadásánál az illető rendelkező tisztviselők befolyására használták fel, az így kijárt üzleteknél a saját hasznukat biztosítván. Számos közszállítással foglalkozó vállalat egyenesen arra törekedett, hogy a saját embere kerüljön az országgyűlésbe, vagy a földi kölcsön nélkül nincs gazdasági fellendülés. A magyar diplomáciának a háromszöge Genf, Róma és London. Inkább a kisantant barátságát kellene keresni és nem Rómába menni barátsági szerződést kötni akkor, amikor az olaszfrancia viszony közel áll a háborúhoz. Mussolini olyan politikát folytat, ami nyugtalanítja Európa békéjét. A kisantantnak meg kellene magyarázni, hogy az erőszakon alapuló békeszerződés nem lehet tartós. Szerinte kudarcot vallott Bethlen István Londonban, mert kölcsönért ment és ott azt mondták neki, hogy ennek a rendszernek nem adnak kölcsönt. Be nem vallott célja volt Bethlennek Londonban puhatolózni, hogy mit szólna az angol kormány akkor, „ha Magyarország egy jónövésű, félárva Bút örökbe fogadna.“ Az angol válasz az volt, hogy először változtassa meg belpolitikáját és egy új választási rendszer alapján megválasztott parlament nyilatkozzon e kérdésben. Hibáztatta a kormányt azért, mert a közmunkák megindítását csak ígérte, de ígéretét nem tartotta meg. Ha lenne munkaalkalom, dolgozhatna a munkás és az iparos, fogyasztóképes lenne és boldogulna a kereskedő is. Közmunkákra nincs pénz, de freskókra, bérházakra, Budapesti Hírlapra van; egy angol csődört 350.000 pengőért vettek meg és 20.000 ember hal meg tüdőbajban. A szegedi egyevárosházára, hogy ott már nem is a közérdeket, de kizárólag a vállalat magánérdekét képviselje. Ez pedig úgy történhetett meg, hogy a választópolgárok között is akadt elég olyan, aki szavazatánál nem az ország érdekét tartotta fontosnak, de a saját érdekét , ha ezt a jelölt akár pénzzel, akár mással kielégítette, a közérdekkel többé nem törődött. Ahhoz pedig igazán nagyon kevésnek volt megfelelő esze, hogy megértse azt, hogy amit így, mint választó nyer, annál sokkal többet veszít, mint állampolgár. Ezért kell figyelemmel kísérnünk, hogyan alkotja meg Pécs törvényhatósága az összeférhetetlenségi szabályrendeletet. K. L. tem asztalára egy terítő 210.000 pengőbe került és a zálogházak ijesztő módon telnek meg. A kisiparosságnak azt üzeni, hogy legyen önérzetes és független és ne adja magát eszközül a strébereknek. A hegyközségek ügyében eljárt a földmívelésügyi miniszternél, aki intézkedett, hogy a költségvetéseket hozzá kell felterjeszteni jóváhagyás végett s amíg ő jóvá nem hagyja őket, addig semmiféle költséget sem szabad behajtani. Végül kérte az elvtársainak további bizalmát. Utána Kéthly Anna kezdett beszélni. Beismerte, hogy komoly alkotásokról beszámolni nem tudnak, mert a nyílt terrorral megválasztott többséggel szemben a 14 szociáldemokrata képviselő nem tud eredményeket felmutatni. Hibáztatta a bolettát, mert drágulást fog okozni és a kenyér maximálását. Becsukják a kórházakat, mert nem tudják fentartani, a csongrádi kórházból pálinkafőzőt csináltak. A hadirokkantak elvesztik járulékukat, ha külföldre mennek, de külföldön élnek oly katonai nyugdíjasok, akik még a lábukat sem tették be az országba. Iskolára nincs pénz, de a bankok rabló kamatokat szedhetnek. Szervezkedésre szólítja fel a munkásokat, hogy egy hatalmas tűzhányót képezhessenek, mely felrobbanva megteremti a demokráciát! Ezután Propper Sándor lépett Esztergályos János országgyűlési képviselő beszámolója MérMy Anna és Propper Sándor képviselők is beszédet mondtak a gyűlésen — Sok beszéd és semmi eredmény — Lelkesen tüntettek Baltazár Dezső mellett a gyűlés hallgatói