Pécsi Közlöny, 1907. december (15. évfolyam, 276-299. szám)

1907-12-12 / 285. szám

december V1. PÉCSI KÖZLÖNY. jogi elnök felszólalása, ki úgyszólván lánd­zsát tört a katholikus vallás boldogító s nemzetfentartó igazságaiért, mintegy hit­valló mutatta be magát s mindenkit meg­győző érvekkel a keresztény elveknek s az egész vonalon való diadalra jutásuknak szökségességéről szónokolt erőteljesen és nagy hatással. A kör nagytermének tavasz­­szal történendő fölemelésére egyenlőre öt­száz korona adományt ígért. Mindenki ab­ban a hangulatban távozott e kedves ün­nepélyről, hogy a bonyhádi róm. kath. kör jövője csak most kezdődik igazán s hogy e kór a keresztény társadalom rekonstruk­ciójának keresztülvitelében ez exponált he­lyen és vidéken, mint központ, hivatva van előkelő szerepet betölteni. Az összes jelen­levők a nagynevű pécsi püspök iránti hálás érzelmeiknek sürgönyileg való tolmácsolá­sával az országgyűlési képviselőt bízták meg. Drágább lesz a dohány. A pénz­ügyminisztériumból kiszivárgott hírek sze­rint már két ízben arról folyt tanácskozás, hogy a dohány a szivar és a cigaretta árát öt - tíz százalékkal jövő 1908. év május elsejétől felemelik. Ma kérdést intéztek ez irányban több pénzügyminiszteri tisztvise­lőkhöz, akik azt válaszolták, hogy a tervről nem tudnak semmit, de ha tudnának is, nem szólhatnának. Mindenesetre kíváncsian várja a közönség a pénzügyminiszter nyilat­kozatát, mert nagyon sok embert érdekel. Színház. Varázskeringő. (Operette 3 felvonásban, írták: Dormann s Jakob­son, zenéjét szerző Strausz Oszkár. Előadták elő­ször a pécsi Nemzeti színházban 1907. decem­ber 10-én.) Tegnap tehát nálunk is megszólaltak a Varázskeringő bűbájos melódiái! A híre ez operettének már rég eljutott hozzánk s a közönség feszült kíváncsisággal várta már a bemutatót. A Varázskeringőnek Bécsben óriási a sikere, ma már a 250-ik előadást is meg­haladta s rohamosan halad a 300-ik előa­dás felé. Bécsi Operette a Vig özvegyen kívül ily sikert még nem ért el. Le­hár s Strausz, most az a két zene­szerző, ki a bécsi operetté­nek nevet s hírt szerezett. A bécsi operettek teljesen a bécsi közönség jelleméhez simulnak. Ez a kö­zönség pedig nem kér finom szellemessé­geket, mint a párisiak, sem groteszk tán­cokat, mint az angol. A bécsi ragaszkodik a szentimentalizmushoz, a szentimentális dalhoz, a keringőhöz, mely többször s több­féle variánokban ismétlődik meg a darab­ban. A francia darab még ha pikáns is, akkor is finom, a bécsi operette-ben a pi­kánság vaskossá lesz Száz és száz ilyen apróság van, mi a modern színpadokon uralkodó operetteket, a párisit és bécsit olyannyira felismerhetővé teszi. A darab meséje mindjárt felvilágosítást nyújt arról, francia vagy német ember írta-e?! A Varázskeringő teljesen vérszegény tipikus bécsi darab. Szerepelnek itt a bécsi Práteren látható tipikus alakok. A süsses Mädel, ki most női zenekar karmestere, a schnaidig hadnagyocska, az örökösen bó­­koló, rettegve imádott nehódítő, Niki hadnagyba (Kertész) szerelmes lesz, XIII. Joakhim hessen-kasselii uralkodó nagyherceg egyetlen örököse Helena her­cegnő (Bercik.) De Niki, ki felsőbb pa­rancsra feleségül is veszi Helénát, nem érzi jól magát e férfiatlan szerepben, mint a trónörökös­­ férje. Ép a nászéjszakán jut eszébe az a varázskeringő, mely szívét visszahúzza Hessen-Kasselből Bécsbe, ahol egyszerű, gondatlan tisztecske volt. Niki nagyot gondol, sztrájkba lép és felesége ölelő karjai elől egy mulatóhelyiségbe szö­kik, ahol egy női zenekar azt a bizonyos keringőt játssza ellenállhatatlanul, elraga­dóan. De a legelragadóbb a zenekar prí­mása, a Steingruber Franci (Parlagi), ki csupa fiatalság, üdeség és báj. Niki rögtön beléje is szeret, de apósa és felesége tet­ten érik s elszakítják a kis Francitól. És itt kezdődik a szegény leány érzelgős tra­gédiája. A hercegnő kérésére sajgó, seb­zett szívvel megtanítja fenséges vetél­ytárs­nőjét arra a lágy rithmikus dalra, mellyel győzhet az imádott férfiú... És Helena győz is. A szegény Franci pedig mehet tovább muzsikálni... E gyönge mesének színhelyéül egy kis németországi képzelt udvart választot­tak, amelynek humorát, hisz bécsiek az isten adták, nem tudták kiaknázni. Az egész mese úgy tűnik fel, mintha staffage­­nak készült volna a varázskeringőhöz, mely a darab clouja. De a többi énekszá­mok is, így a piccoló-flótáról, és a hegedű­ről szóló dal, mely könnyebbfajta és na­gyon hamar népszerűségre fog szert tenni. Oh, szegény dinasztia, refrain hármas stb. mind szebbnél-szebb zeneszám. A Varázs­keringő dalai ép oly népszerűségre tarthat­nak számot, mint a Víg özvegyé. A mese silányságát a zene kárpótolja. Nálunk igazán szép előadásban ke­rült színre. Meglátszott az egész előadáson, hogy Kövessy Albert igazgató sokat vár ettől a darabtól. És nem is fog csalódni. A kassza-darabot, az üdvöskét alighanem megtalálta.­­ A darab kiállítása igen csi­nos, szinte pazar volt. Az első felvonás oszlopcsarnoka, a második felvonás kerti helyisége, hol a női zenészek játszanak, a harmadik felvonás szalonja úgy a kiállítás, mint elrendezés tekintetében meglepő volt. A közönség a jó előadás mellett, a szép kiállításban is gyönyörködött. Már régen, az idén pedig még nem láttunk annyi embert a színházban, mint tegnap. Olyanokat láttunk ott, kik tehet­nék, hogy a színházba jöjjenek, de, eddig még egy darabot sem néztek meg. Oly zsúfolt volt a színház, hogy helyet nem lehetett kapni. Az előadás szinte kifogás­talannak mondható. Parlagi Kornélia (Franci) sok temperamentummal játszotta meg szerepét. E szerepet, mintha a mi primadonnáinknak írták volna. Tempera­mentumát legtöbb helyen nem kellett fé­keznie, de a komolyabb jelenetekben is eltalálta a hangot. Siker© nagy volt és Pintérrel énekelt kettősét (a piccoló-hegedű duettje) többször meg is kellett ismételnie. Kertész Mihály (Niki) külsejére szinte rá van öntve e szerep, melynek prózája az ő játékában mindenütt plasztikus. Hangjának csekélysége az énekek deklamálására kész­tette. Neki szintén nagy és őszinte sikere volt és ez az alakítása ép oly jó, mint a Daniid gróf. Bercik Margit (Helena) szép és ked­ves megjelenésű hercegnő volt. Szépen énekelt és jól játszott. Latabár Árpád jóízű humorral játszotta meg a fejedelem szere­pét, elsőrangú figurát hozott a színpadra s minden mondásával megkacagtatta a kö­zönséget. Pintér Imre, mint „oldalág“ nyújtott kabinetalakítást. Latabárral együtt derült hangulatban tartották a közönséget. Halmos Gyula (Guszti) eddig csak kis sze­repekben lépett fel, de mindig elismerésre méltót nyújtott, most egy nagyobb, ócsis szerepben bizonyította be, hogy törekvő színész, kire nagyobb szerepeket is lehet bízni, mert megál­lja a helyét. Jó alakítást nyújtottak Károlyiné, Kiss Miklós, Harsá­­nyi, Bánházy Teréz, ki tegnap énekes­szerepben bizonyította be, hogy még tapsi is csinos hangja van. A női zenekar szép tagjai Szőke Gizi, Rónay Juliska, Vörös Gizella, Károlyi Ibolyka is megállták he­lyüket. Parlagi Kornéliát tisztelői babérko­szorúval és virágcsokorral lepték meg. Tapsból bőven kijutott minden szereplőnek. (K.L.) Színházi heti műsor. Csütörtök : Varázskeringő. Péntek : Diákélet. Szombat : Varázskeringő. Vasárnap : Varázskeringő. 5 TÖRVÉNYSZÉK. (§) Amikor a sárj szerelmes lesz. Vígjátéktémának pompás pert tárgyalt teg­nap a kaposvári törvényszék, mint felebb­­viteli bíróság. Az asszony így adta elő panaszát: — A férjemtől ugyan még nem vá­lasztottak el jogérvényesen, de azért nem élünk együtt, mert durván bánt velem. Sokszor részegen jött haza. Ilyenkor meg­vert és kikergetett a házából. Ezért váló­pert indítottam ellene, mely azonban még nem ért véget. Már jóideje nem éltünk együtt, mikor ez év június hónap 15-én elmentem a férjem háza előtt. A férjem kint ült a ház előtt lévő padon öccsével. El akartam sietni mellettük, mintha nem is látnám őket, de férjem már három lépésről megszólított: — Te Annueu, — szólt hozzám — nem jönnél vissza hozzám. Én nem feleltem, hanem tovább akar­tam sietni. Ekkor a férjem a szoknyám után kapott: — Ha nem jössz magadtól, — kiál­totta — akkor kényszeríteni foglak. Próbálkoztam védekezni ellene, de nem bírtam vele. Lehúzott maga mellé a padra és folyton azt hangoztatta, hogy ő már nem iszik, s hogy ezután milyen jó lesz hozzám. De én mégsem hittem neki, mert már sokszor megszegte ígéretét és különben is, ha elválaszt a törvényszék, újra férjhez akarok menni egy jobb em­

Next