Pécsi Lapok, 1922. március-június (1. évfolyam, 1-97. szám)

1922-06-23 / 92. szám

I. évfolyam. 92. szám Egyes szám ára 3 korona. Péntek, 1922. junius 23 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: MUNKÁCSY MIHÁLY­­UTCA 10. SZÁM. * KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA. SZERKESZTŐSÉGI TEL. 109. * KIADÓHIVATALI TEL. 27. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN: EGÉSZ ÉVRE 500 K, FÉL ÉVRE 250 K, NEGYED ÉVRE 130 K, EGY HÓRA 45 KORONA. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT. pécsi egyetem elhelyezésének ügye a beavatottak előtt immár nem kérdéses és nem aggá­lyos, mert az egyetem még ebben az évben Pécsett megkezdi részleges működését , amíg megtalálják annak módját és lehetőségét, hogy elhelyezést talál­­■ janak Pécsett a Pozsonyban működött Erzsébet tud. egyetem összes fakultásai. Az egyetem egyelőre a saját céljaira fogja igénybe venni a teljes városi felső kereskedelmi iskola épületét és annak tartozéka­ként a közeli régi városi tornacsarnokot, a Radonay­­utca végén lévő teljes volt cs. és kir. tágas csapatkór­házat, parkjával egyetemben, ahol tavaly még a tüdő­betegek üdültek. Máris igénybe vette és megfelelően kibővíti az állami klinikát, mely amúgy is elsőrangú építkezés. A felső kereskedelmi iskolát a Makár­­utcai nagyméretű elemi iskolaépületben helyezik el és a polgármester oly óvatos volt, biztosítékot szerezni a város részére, hogy az állam két éven belül a felső kereskedelmi iskola részére legalább is egyenértékű hatalmas épületet emel és akkor a Makár­ utcai épület ismét ezen városrész elemi oktatásának céljaira fog rendelkezésre állani. Mivel a jogtudományi egyetemmé fejlesztendő jogakadémia megmaradhat mai helyiségeiben, melyek­ben még a tanítóképző helyiségeit is csatolni fogják, a jogtudományi egyetem a szemeszter elejére akadály­talanul megkezdheti működését.­­Ugyancsak rendben van a theológia ügye, mely megmaradhat a szeminá­riumban és az orvos egyetem több szaka akadálytala­nul, ha nem is szeptember elsején, megkezdheti műkö­dését. Az egyetemi menzák előkészítése folyamatban van és így a legsúlyosabb akadályok leküzdöttnek tekinthetők. Hol fognak az egyetemi tanárok lakni, azt még most se tudjuk, de valahogy majd csak elhe­lyezést találnak azok is, mert néhány lakás máris biztosítva van. A főispáni kar búcsutisztelgése. Budapest, jan. 22. A főispáni kar ma délben 12 órakor búcsúzott el a volt belügyminisztertől. Preszly Elemér pesti főispán mondott beszédet a főispáni kar nevében. Klebelsberg Kunó gróf a kö­vetkezőkben válaszolt : Azt hiszem, hogy a meg­telt útra bizonyos büszkeséggel nézhetünk vissza, mert ha az első nemzetgyűlés színvonalát összehasonlít­juk a mai nemzetgyűléssel, megállapíthatjuk, hogy ma sokkal többen jutottak be szakértő emberek. Rendkívül értékes közreműködésiek mellett iga­zolását látom azoknak a választójogi rendeletek­nek is, amelyeket a kormány kibocsátott, mert a Friedrich-féle függőrendelet alapján ez az ered­mény nem lett volna elérhető. Reárk­ ma a nép­­nevelésnél várnak nagy feladatok, amelyeknek csak akkor tudok igazán megfelelni, ha a tanügyi, szakigazgatás s az általános közigazgatás a leg­erősebben támogat. Ezután a főispánok a volt belügyminisztert megéljenezték és az új minisz­tert, Rakovszky Ivánt keresték fel, akit szintén Preszly Elemér üdvözölt. Rakovszky Iván válasza után a főispánok megéljenezték a minisztert és eltávoztak. -------­ A rokkantak nemzeti szövetsége. Budapest, június 22. (MTI.) A rokkantak nem­zeti szövetsége ma tartotta 1922. évi országos gyűlését, amelyen megjelent a honvédelmi és nép­jóléti minisztérium képviselője. Megválasztották a tisztikart. Elnök lett Perényi Jenő dr. Az ellátatlanok ellátása. Budapest, június 22. A Nép Írja : A tegnapi minisztertanács elfogadta a gabonarendelet olyan reformját, amint Térffy közélelmezésügyi miniszter előterjesztette, vagyis az új évben mindenki el­látatlan, aki mostanig az volt. Az ipari munkások kedvezményes gabonaellátásának költségét áthárít­ják a munkaadókra. Az őrlési adó leszállítása folytán előállt differencia fedezetéről a földadó aránylagos felemelésével gondoskodik a kormány. A tegnapi minisztertanács intézkedése közvetlenül az, hogy a gabonát nyers állapotban ezentúl nem szabad kivinni az országból. A 0-ás liszt kivitele meg van engedve és a kivitel illetéket ezentúl készpénz helyett búzában kell leróni. A nemzetgyűlés megalakulása. Megemlékezés Károly király haláláról. Budapest, június 22. A nemzetgyűlés mai ülését Apponyi Albert gróf korelnök nyitotta meg­­ 11 órakor. Bejelenti, hogy napirend előtti fel­szólalásra kért és kapott engedélyt Nagy Ernő, aki kijelenti, hogy a keddi ülésen olyan kifejezésre ragadtatta el magát, amely nem volt parlamentáris, ezért a Fiázat megköveti. Bejelenti, hogy a szom­bati interpellációs ülésen előterjeszti azt a hajsza­­hadjáratot, amelyet Gulyás István alispán indított ellene a választások alatt. Ezután az elnök meg­állapítja, hogy a keddi gyűlésen a Nagy Ernő által mondottakat a nagy zajban maga sem hallotta és csak a gyorsírói feljegyzésekből olvasva köteles­ségének tartotta volna megállapítani, hogy Nagy Ernő inparlamentáris kijelentésekre ragadtatta el magát, miután azonban Nagy Ernő ezt mai fel­szólalásával jóvátette, további eljárásra nincsen szükség. Kijelenti továbbá, hogy Teleky Pál gróf és Szentpáli István a tegnapi nap folyamán ugyan­csak beadták megbízó leveleiket. Ezután felkérik az első számú igazoló osztály előadóját a jelentés­­tételre. Szabó Sándor dr. előadó bejelenti, hogy az osztály megalakult, elnöke Nagy Emil, jegy­zője Szabó Sándor képviselő. Megvizsgálták az 57 mandátumot, s kifogástalannak találtak 56-ot. Ezeket az A) osztályba sorozták, m­íg a kifogásolt, Mokcsay Zoltán mandátumát a B) osztályba utal­ták. Az állandó igazoló bizottságba megválasztották rendes tagul Herczeg Béla, Kaas Albert báró, kép­viselőket, póttagokul pedig Meskó Zoltán és Muszti István képviselőket. Ezután Rátcz János képviselő beterjeszti a második, osztály jelentését, amely szerint elnök Graef Jenő, előadó pedig Rácz János. A megbízó leveleket kifogástalannak találták és így az A) osztályba sorozták. Az állandó igazoló bizottságba beválasztották rendes tagokul Czettler Jenő és Szily Tamás képviselőket. Póttagokul Bartos András és Cziráky György képviselőket. A harmadik osztály jelentését báró Prónay György terjeszti be, elnöke Fáy Gyula, jegyzője Petrovich György lett. Az összes képviselők mandátumát kifogástalannak találva az A) osztályba sorozták. Az állandó igazoló bizottságba beválasztották rendes tagokat Almássy László és Györky Imre képviselőket, póttagokul Mikovényi Jenőt és Sza­­lay Endrét. A negyedik osztály jelentését Moser Ernő előadó terjeszti be, amely szerint elnök Platti György, jegyző Eőri László képviselő lettek. A meg­vizsgált mandátumok közül kifogásoltnak találták Wild Józsefét, Szilágyi Józsefét, Strausz Istvánét, Paupera Ferencét és Szentpály Istvánét, amely mandátumokat a B) osztályba sorozták. Az állandó igazoló bizottságba beválasztották rendes tagokat Pesti Pál és Hegymegi Kiss Pál, póttagokul Egri Nagy János és Csilléri András képviselőket. Ez­után az elnök bejelenti, hogy a tegnapi nap folya­mán 243 mandátumot nyújtottak be, amelyek közül kifogás alá esett 6, igazoltnak találtatott 237 mandátum. Ezután a Ház áttér az elnökválasz­tásra. A korelnök felkéri Dénes István jegyzőt, olvassa fel a házszabályoknak idevonatkozó rendel­kezéseit, ez megtörténvén, elnök a szavazás előtt az ülést 5 percre felfüggeszti. A korelnök újból megnyitja az ülést és el­rendeli az elnökválasztást és a leadott szavazatok összeszámlálását. Bejelenti, hogy 185 szavazatot adtak le. Ebből 145 szavazatot kapott Gaál Gaszton. E szerint Gaál Gaszton a nemzetgyűlés elnöke. Ez­után az elnök elrendeli az alelnöki választásra való szavazást és a szavazatok összeszámlálása után kijelenti, hogy összesen 160-an szavaztak. Szcitovszky Tibor 135 és Huszár Károly 108 sza­vazatot kapott, 21 üres és négy megoszlott. E szerint Szcitovszky Tibor és Fluszár Károly a nem­zetgyűlés alelnökei. Következik a Ház jegyzőjének megválasztása. Apponyi bejelenti, hogy a 6 jegyzői állásra 161 szavazatot adtak le és jegyzővé 155 szavazattal Bartos János, Bodó János, Forgács Miklós, Héjj Imre, Perlaky György és Petrovics György képviselőket választották meg, 20 sza­vazat esett Kállay­ Tamásra, míg a többi meg­oszlott. A korelnök ezután köszönetet mond a jegyzőknek, a ház buzgó tisztviselőinek, továbbá a Ház összes képviselőinek azért az előzékenységért,­­amellyel a Ház megalakulásában támogatták s mielőtt a választott tisztviselők helyüket elfog­lalnák, a korelnök az ülést 5 percre felfüggeszti. Gaál Gaszton zugó éljenzés és taps között foglalta el elnöki székét és újból megnyitotta az ülést a következő szavakkal: Tisztelt nemzet­gyűlés ! Tisztelt Képviselő urak ! Méltóztasssanak megengedni, hogy köszönetet mondjak azért a bizalomért, amellyel most már harmadízben tisz­teltek meg. Nem kívánom továbbra is fárasztani a tisztelt képviselő urakat, ki kell azonban jelen­tenem, hogy a tanácskozásokat az 1918. évi ház­szabályok alkalmazásával fogjuk vezetni mind­addig, amíg a nemzetgyűlés e tekintetben más­képen nem intézkedik. Kijelentem, hogy a ház­szabályok alkalmazásában a legliberálisabban já­runk el. Nemcsak a házszabályok írott rendelke­zéseit tartjuk tiszteletben, hanem kötelezőnek is­merjük el a parlamentáris elvek magasabb etikai törvényeit, ezzel gondoljuk legjobban biztosítani a nemzetgyűlés törvényhozói működését. A tartós rendzavarással szemben való rögtöni intézkedésre vonatkozólag Návay Lajos volt elnök értelmezését osztom és alkalmazom, amennyiben a parlamenti alkotó munka védelmében elkerülhetetlennek mu­tatkoznék, a szakasz alkalmazása. Általában ki­jelentem, hogy teljes tudatában vagyunk azon nehézségeknek, melyek az elnökségre várnak. Min­den osztálynak és pártnak a haza és a társadalom iránt való minden áldozatára, konstruktív együtt­működésére van szükség, amely törekvésnek in­karnációja a nemzet megválasztott képviselőinek gyülekezete a nemzetgyűlés kell, hogy legyen. Ezután köszönetet mondott Apponyi korelnöknek és a körjegyzőknek. A nemzetgyűlés megalakulását mondja ki. Erre a nemzetgyűlés tagjai és a közönség fel­állnak a helyükről és Gaál Gaszton a következő beszédet mondja : Tisztelt nemzetgyűlés ! Gyászesemény sújtotta nemzetünket. A Mindenható kifürkészhetetlen aka­­ra­tából április 1-én fiatal korában idegen földön a halál kiragadta az élők sorából IV. Károly őfel­ségét, Szent István koronájának egykori Viselőjét. Mint királynak tragikus és emberileg mélyen meg­indító sorsát a történelem távlatában tárgyilagosan méltatni a későbbi kor feladata lesz. Ma, amidőn mint törvényesen megválasztott képviselők itt egybegyűlünk, kötelességünk megragadni az első alkalmat arra, hogy a gyászba borult családnak a nemzetgyűlés őszinte, mély részvétét fejezzük ki. Javasolom tehát, hogy a nemzetgyűlés IV. Károly őfelségének elhunyta felett érzett gyászának köz­vetlen adjon kifejezést és bízza meg a nemzet­gyűlés elnökét, hogy erről őszinte mély részvétünk nyilvánítása mellett gondoskodjék. (Élénk helyes­lés.) Az indítványt elfogadják. Az elnök határozat­ként kimondja. Ezután az elnök megemlékezik Bernáth Bélának, a múlt nemzetgyűlés korelnöké­nek e hó 14-én történt elhunytáról és indítványoz­za, hogy a nemzetgyűlés részvétének adjon kifeje­zést jegyzőkönyvileg. Az indítványt elfogadják. Ezután felol­vastatja a távozó és újonnan kineve­zett miniszterek névsorát, amelyet tudomásul vesz­nek. Bethlen István gróf miniszterelnök indítvá­nyozza, hogy a megválasztott hat jegyzőhöz még két újabb jegyzőt válasszanak meg. Az indítványt elfogadják. Elnök napirendi indítványt tesz. Leg­közelebbi ülés pénteken délelőtt 10 órakor lesz s ezután a jegyzőkönyv hitel­sítése megtörténtével 12 órakor az ülés véget ért. Lefoglalt német és osztrák tulajdonok. London, június 22. (MTI.) A háború alatt lefoglalt német és osztrák tulajdon tekintetében Harding elnöknek az az álláspontja, hogy ellenzi ugyan, ha valamely magánosok vagyonára kezét ráteszi, azonban az Egyesült Államok még nem oldhatják fel ezeket a tulajdonokat. Ezek szolgál­nak ugyanis biztosítékul azokért az amerikai álla­mok tulajdonában levő tulajdonokért s az ezek után járó kárpótlásért.

Next