Pécsi Lapok, 1923. január-április (2. évfolyam, 1-97. szám)

1923-01-31 / 24. szám

II. évfolyam. 24. szám i­ syas szám­ára 10 korona-Szerda, 1923. január 31 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: MUNKÁCSY MIHÁLY­­UTCA 10. SZÁM. • KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA. SZERKESZTŐSÉGI TEL. 109. * KIADÓHIVATALI TEL. 27. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ■■iimininffrpnraraaaiTiriiTTTi i r ~n m manscnBBBHMIHHIHHHI ELŐFIZETÉSI ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN­­ EGÉSZ ÉVRE 3000 K, FÉLÉVRE 1500 K, NEGYEDÉVRE 750K, EGY HÓRA 250 KORONA. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT. Belépésünk a népszövetségbe. Batitz nemzetgyűlési képviselő a pápai összeesküvésről. Budapest, Jan. 30. A nemzetgyűlés mai ülését 12 óra után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Be­jelenti, hogy Batitz Gyula napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Batitz Gyula: A vasárnapi lapokban az a hír je­len­t meg, hogy Pápán a rendőrség nagyarányú kommu­nista összeesküvést leplezett le, amelynek ő volna irányítója. Hírek jelentek meg arról is, hogy a vizs­gálat kiderítette, hogy Batitz Gyula a kommunis­tákkal folytatott megbesz­éléseket,tudtára adta nekik, hogy a Bethlen kormányt még február elején eltávo­lítják helyéről, lefegyverzik a nemzeti hadsereget és államrendőrséget, hogy ismét a proletáriátus vegye át a hatalmat. Kijelenti, hogy egy pillanatig sem foglalhatná el helyét a nemzetgyűlésen, ha ezek a hírek valónak bizonyulnának. Ezért kért napirend előtti felszólalásra engedélyt, hogy tisztázhassa ezt a vádat. Rámutat arra, hogy Pápán az építőmunkások még 1907-ben alakítottak egy csoportot. Ez a dátum bizonyítja, hogy az egylet 17 év óta törvényesen mű­ködik. A kommunizmus idején kénytelen volt műkö­dését beszüntetni, de a múlt évben a hatóság tudtával és beleegyezésével, amit igazol a veszprémi vármegyei alispáni végzés is, ismét megkezdte működését. A csoport helyiségében ez időszerint rendőr tartózkodik. Az egyesületnek gondnoka Baranyai György, akinek lakásán van az egyesület szekrénye, amelyben az adminisztrációs könyveket tartják. Az egyesület vezetőségét felhívta, hogy december 31-én tartson évzáró ülést és egyúttal utasította őket, mint az egyesület titkára, hogy jelentsék be az elnökségnek a közgyűlés helyét és idejét. December 31-én meg is érkezett Pápára, de tudtára adták, hogy a rendőrség nem engedélyezte a gyűlés megtartását. Természetes, hogy az évzáró közgyűlést nem is tartották meg. Megállapodás történt, hogy újból jelentsék be a köz-, gyűlés megtartását január 14-ére. Elmondta, hogy a pápai vezetőség január 14-én újabb közgyűlést óhajtott tartani, amit a rendőrségen be is jelentett, a rendőrség azonban nem engedélyezte, mert a be­jelentett helyiségbe ugyanakkor már más gyűlés tar­tására adott engedélyt. Erre a pápai építőmunkások szakcsoportjának vezetősége másik helyiséget szerzett meg s a rendőrséghez fordult, jelentvén az uj helyiség nevét és az utca számát. A rendőrség erre a 219-1923. számú végzésre hivatkozva arról értesítette a csopor­tot, hogy a közgyűlést az uj helyiségben nem enge­délyezheti, mert nem jelölték meg az ülés tartásának idejét. Közben ő is megérkezett Pápára és mindezek­ről tudomást szerzett. Elment a rendőrkapitányságra, hogy kieszközölje a gyűlés engedélyezését, azonban eredményt elérni nem tudott. Megérkezésétől eluta­zásáig közbeeső időt a pápai szakszervezet vezető- ,­ségévé­ töltötte,de semmi politikai megbeszélés nem volt. Amikor eljött, búcsúzáskor azt mondotta, hogy a belügyminiszternek referálni fog és a lehetőség szerint ki fogja eszközölni a szakcsoportot ért sérelem orvos­lását. Egy hét múlva Pápáról egy asszony levelet hozott, amelyben az aláírók elmondják, hogy a pápai szakszervezet vezetőit a rendőrség letartóztatta és internálni akarja őket. Az aláírók azt is állítják, hogy a pápai rendőrség állítólag erőszakkal akart volna belőlük vallomást kicsikarni Batitz ellen. Ba­titz a levél felolvasása után megemlíti azt is, hogy a levelet azonnal megmutatta a belügyminiszternek, azonban mindezideig nem tudja történt-e intézkedés, mert a letartóztatott egyéneket még nem bocsátot­­ták szaba­don. Arra kéri a belügyminisztert, hogy ebben az ügyben indítson szigorú vizsgálatot. Rakovszky Iván belügyminiszer válaszában ki­jelenti, hogy erről az ügyről január 20-án tett neki említést és azonnal intézkedett .A pápai rendőrségtől ez ügyben a következő jelentést kapta : Január 14-én feljelentés érkezett, amely szerint Batitz Gyula, ki ez évben már három ízben tartózkodott Pápán, január 14-én az építő­munkások jelenlétében a követ­kező kijelentéseket tette: Február 23-ára rendszer­­változás lesz az antant jóvátételi bizottságának segítségével. A katonaságot leszerelik és a hatalmat a szociáldemokraták veszik át. Magyarország szociális állam lesz. A katonaság lefegyverzése forradalomba viszi az országot és pénzünk erre február 25-ére 50­%-kal fog devalválódni. (Nagy zaj a szociáldemo­krata párton.) Továbbá arról volt szó, hogy Batitz Gyula a megjelent 14 pápai munkás közül hatot úgy üdvözölt, mint akik rendszerváltozás esetén a hatalom birtokosai lesznek. Természetes, hogy ilyen kijelenté­sek után a rendőrkapitányság a nyomozást ellene megindította, lefolytatta és a rendőrség jelentése szerint perrendszerű­ bizonyítékok merültek fel arról, hogy ezek a kijelentések Dalában elhangzottak. Utasította a rendőrkapitányságot, hogy fejezzék be a vizsgálatot és az ügyet terjesszék az ügyészséghez. Ez meg is történt. Az ügyet a győri ügyészséghez tették át. A letartóztatottak közül már csak kettő van fogva, akik különben is a rendőrség felügyelete alatt álltak. Tehát a győri ügyészség előtt fekszik az ügy s ha a bíróság majd lefolytatja a tárgyalást, bebizonyosodik, hogy a vallomásokat erőszakkal csikarták-e ki és akkor megteszi a megfelelő megtorló lépést. A Ház az indemnitásról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja. Áttérnek Magyarországnak a népszövetségbe való felvételéről szóló külügyminiszteri törvényjavaslat tár­gyalására. Mózer Ernő előadó ismerteti a javaslatot. A népszövetség eszméje, mint ilyen feltétlenül helyes és üdvös, ki kell építeni főleg azért, hogy a népszövetség szabad nemzetek szabadegyesülete legyen. A nép­­szövetség a világ szószéke, ahol a sérelmeket és pana­szokat előadhat­juk, ahol képviselhetjük az elszakított területeken élő magyarok jogait és érdekeit. Ez az, amiért belépünk a népszövetségbe. Kéri, hogy a ja­vaslatot eredeti szövegezésében fogadják el. Ezután Peidl Gyula szólal fel. Az előadott javas­lattal minden tekintetben egyetért az előadóval, abban a tekintetben is, hogy Magyarország a népszövetség tagjai közé lépjen be. A szociáldemokrata párt nevé­ben kijelenti, hogy nem sokat remél a népszövetség mai működéséről. A kormánynak megegyezést kell keresnie az országunkat körülvevő államokkal is. Magyarországnak szüksége van a nyugalomra. He­lyesli a kormánynak azt a lépését, hogy Ausztriával olyan viszonyt tudott létrehozni, amely előmozdítja a békés munkát. Reméli, hogy a kormány hasonló szerződéseket köt a Magyarországot körülvevő többi népekkel is. Szerinte nem agresszív szerződésekre, hanem baráti együttműködésre van szükség. Ha belsőleg megteremtik a rendet és a demokráciát, akkor a külállamokkal könnyebben meg lehet értetni azt, hogy igazságtalan egy demokratikus, dolgozni akaró népet elnyomni. A javaslatot elfogadja. Utána Giesswein Sándor szólal fel. A nemzetközi­ségről szólva megállapítja, hogy a nemzetköziséget nem szabad elítélni, ha nem nyomja el a nemzeti érzé­seket. Szerinte a kereszténység is nemzetköziség. Ma a­­ népközösség még nagyon szenved, mert a győztesek állig felfegyverkezhetnek, amíg a legyőzötteknek megmozdulniuk sem szabad. A népszövetségnek épp ezt az állapotot kell megváltoztatni, ez ellen kel­l tilta­koznia Magyarországnak a népszövetségnél. A magyar népben él a szabadságszeretet és beállva a népszövet­ség tagjai közé, együtt dolgozik Európa kultúrnépei­­vel a haladás érdekében és le fogja rázni a rabigát. A javaslatot elfogadja. Lers Vilmos báró örömmel üdvözli a javaslatot. Peidl felszólalásából arra kell következtetni, hogy a béke eszméjét a szociáldemokraták monopolizálni akarják. Ezzel szemben ki kell jelentenie, hogy a magyar társadalomnak, a magyar intelligenciának számos tagja van, kik a béke hatalmas művén dolgoz­tak. Tisza István gróf a magyar társadalomnak leg­nagyobb vértanúja sem volt az, aki a háborút szította. Pickier Emil: Minek csinálta ? Kállay Tamás: Hazugság ! Nem csinálta! Hogy lehet ilyesmit állítani. Lers Vilmos báró : A francia forradalom eszméjét akceptálták főuraink és rámutattak a jobbágyság felszabadítására. Olyan tanácsot adni a kormánynak, amelyet Peidl adott, hogy t. i. ne kössön agresszív szövetséget, teljesen felesleges.A javaslatot elfogadja. Dénes István : Lers Vilmossal szemben kijelenti, hogy főuraink és nagybirtokosaink nem mindig tették meg kötelességüket. Különben örömmel üdvözli a javaslatot és elfogadja., Daruváry külügyminiszter : Magyarországnak érdeke, hogy jogainak és érdekeinek képviseletével belekapcsolódjék a nemzetek szövetségébe.A lefegyver­zés és a kisebbség kérdése az a két pont, amelyek leginkább teszik érdekünkké, hogy a népszövetség tagjainak sorában helyet foglaljunk. Remélhető, hogy a népszövetség mindinkább tudatára ébred annak, hogy kiegyenlítő munkájának e két kérdés megoldása egyik fő célja. A magyar kormány oda fog hatni, hogy a népszövetség e kérdésekkel minél intenzívebben foglalkozzék. A népszövetség ülésein majdnem a legtöbb állam képviselői huzamosabb időt töltöttek. Ez a körülmény módot fog nyújtani arra, hogy intenzívebb felvilágosító munkát végez­­hesünk. Nemzetünk érdekében feltárjuk igazságun­kat s jogainkat,valamint sérelmeinket,hogy befolyást gyakoroljunk a világ közvéleményének kialakulására. A kormány nem vár csodákat a népszövetség mű­ködését­ől, mert ismeri összeköttetéseink fogyatékos­ságát és azokat a nehézségeket, amelyekkel meg kell küzdenie. Magyarország az igazság fegyverével akarja kivívni jogait és követeléseit és bizalommal lép be a népszövetségbe. Kéri a javaslat elfogadását. Az elnök napirendi indít­vány­t tesz, amely szerint a legközelebbi ülés holnap, január 31-én délelőtt 10 órakor lesz a következő napirenddel: Magyarországnak a népszövetségbe való felvételéről szóló törvényjavaslat részletes, a nemzetek szövetsége egységokmányainak módo­sításáról szóló törvényjavaslat és az egyes kül­államokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyok ideiglenes rendezéséről szóló javaslat tárgyalása. Az elnök ezután az ülést 5 percre felfüggeszti. Szünet után Almássy László jelenti,hogy Lingauer Albin összeférhetetlenségi ügyében az összeférhetet­lenségi bizottság tagjait fogják kisorsoltatni. A sor­solás eredményeképen a bizottság rendes tagjai a következők: Fábián Béla, Hermann Miksa, Mayer János, Kállay Tamás, Cziráky József gróf, Kenéz Béla, Hadházy Zsigmond, Hoyos Miksa gróf, Köny­ves Lajos, Nemes Bertalan, Ugrón Gábor, Heinrich Ferenc; póttagok: Huszár Dezső, Farkas István, Eőrffy Elemér. Ezután a tagok leteszik az esküt. A bizottság előadója Pesti Pál. A mai ülés 3 órakor ért véget. Francia tisztek lovaglókor­ccsal támadtak német nőkre. A sanyargatott németek. — A német tanítóság is tiltakozik. — Feltartóztatott nemzeti szocialisták. Berlin, jan. 30. Essenből jelentik a lapoknak . A Ruhr kerületben a helyzet egyre élesebb. A franciák egy csomó embert kiutasítottak és kíméletlenül be­avatkoznak a vasút és postaüzembe. Emiatt elkese­redett hangulat uralkodik a lakosság terében. Tegnap a francia katonák felfűzött szuronnyal megszállták a düsseldorfi távíró hivatalt. A hivatalnoknőket a tisztek lovaglókorbáccsal kergett­ék ki a teremből. A Lokalanzeigernek jelentik Coblenzből, hogy az ottani pályaudvarról a franciák 18 mozdonyt el akartak vinni. A német vasutasok azonban a gépeket útnak indították a meg nem szállott terület felé és átrobog­tak velük a diazi pályaudvaron, ahol a franciák hiába igyekeztek a mozdonyokat feltartóztatni. A gépeknek sikerült elérniük a meg nem szállott területet. A franciák a határnál közel 300 méteres szakaszon felt­épt­ék a síneket, úgy hogy a vasút­i forgalom tel­j­esen megakadt. Thyssen levelet intézett a lapokhoz, amelyben köszönetet mond azért a sok levélért és táviratért,amelyet küldtek letartóztatása és elítélése alkalmából. Az én munkatársaim, — írja levelében — a munkások, a hivatalnokok, munkavezetők és valamennyien összetartunk a mi közös német ügyün­kért. Nem akarunk nagy szavakat hangoztatni, min­dig szilárdan és hívek maradunk. Berlin, jan. 30. Tekintettel arra a tényre, hogy csak magában Essenben 50 népiskolát, több tanin­tézetet és általában valamennyi megszállott város és község iskolahelyiségeit és az ifjúsági otthonok igen nagy számát foglalják le a megszálló hatóságok, a német tanítóságnak vezető egyesülete abban a reményben, hogy szavukat külföldön is meg fogják hallani, tiltakozó nyilatkozatot tett közzé,amelyben a tervszerű ifjúsági nevelés érdekében követeli, hogy a lefoglalt iskolák épületeit haladéktalanul adják vissza rendeltetésüknek. Berlin, jan. 30. A Lokalanzeiger jelenti Trierből: Egy marokkói katona agyonlőtt egy munkást, amikor az kilépett egy korcsmából. A lakosság körében nagy az izgalom. A helyzet a legutóbbi 24 óra alatt nagyon kiélesedett. Az ostromállapotot megszigorították és elrendelték, hogy este 10 órakor valamennyi nyil­vános helyiséget be kell zárni. Essen, jan. 30. (Wolff.) A posta és távirdahivatal tisztviselőknek 6 képviselőjét, akik nem akartak írás­beli nyilatkozatot adni arról, hogy a francia intézke­déseket teljesíteni fogják, letartóztatták és ismeretlen helyre szállították. A posta és távirda személyzet emiatt megszüntette a munkát. Dortmundban le­tartóztattak több nagyobb állású hivatalnokot, kö­zöttük a rendőrfőnököt, a főpostaigazgatóság vezető­jét és a vasúti állomás felügyelőjét, Mülheimban a

Next