Pécsi Lapok, 1923. május-augusztus (2. évfolyam, 98-196. szám)
1923-06-10 / 129. szám
II. évfolyam. 129. szám. £«#«» gyáni Éra 40 Korona« Vasárnap, 1923. junius 10 SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: MUNKÁCSY MIHÁLYI UTCA 10. SZÁM. . KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA. SZERKESZTŐSÉGI TEL. 109. * KIADÓHIVATALI TEL. 27. ■muni ’KwnwaannawgwnMaHaaBiwaaaMMaBWMaaw FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ARAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN EGÉSZÉVRE - K, FÉLÉVRE - K, NEGYEDÉVRE - K, EGY HÓRA 620 KORONA. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT. 8. honvéd gyalogezred legénységi kaszinói. Írta: péter József.* Pécs, június 9. A régi Ferenc József laktanyában van a pécsi 8. h. gy.-e. körlete. A laktanya udvarán itt-ott mintha felemelkedne a föld. Mintha takarni akarna valamit: egy-egy magyaros kaptákot, reklámot. Az épületet, a falakat forrón csókolja a nap. Megremeg a szem, ha elmélázik rajta. Az udvaron mintha germán legendák élednének a déli verőn. Mintha Hindenburg sarkantyúit pengetné a szél. Mintha délibábra kelnének a régi hatvankilencesek , az élők is, a holtak is. A falakon is csupa-csupa magyar legenda. Az otrantói csata. Az ojtozzi honvéd roham. Gorlice, Doberdo, Uzsok, Limanova. Kovács Pista tizedes és Horváth Jóska közvitéz. És ott a legenda, amely él : Horthy Miklós. Az új dicsőség mellett van még valami, ami markánsan, bibliásan mondja csehnek, rácnak, oláhnak keletre, franciának, angolnak nyugatra és minden siró magyaroknak nálunk a ,,nem, nem, sohá“-t: a vörössipkások, a kurucok, a Hunyadiak, Szigetvár, Eger, Nándorfehérvár, Buda. És végig, végig minden magyar dicsőség. Beléfájdul a szemed, ha végignézed. Beléfájdul a szíved, ha végigéled. És megremegsz, és a nagy és a hatalmas magyar Istenre gondolsz, ha e dicsőség láttán egy név cikázik beléd. Egy név, mely nem Timur Lenk, nem Szolimán, nem Paskiewics és nem Haynau. Nem Mohi, nem Mohács, nem Nagymajtény, nem Világos és nem Budaörs. Nem a Morvamező és nem a Gloworn. Ez a név fojtogat, mert sóhaj, amit éj nap hallasz. Ez a névirtózat, mert könny, amit nem tudsz letörölni. Ez a név gyalázat, mert árulásnak a bére. Pokol, ahol demarkációkon hömpölyögnek a lángok. Rongy, ami még minket, néhány magyarokat sem tud betakarni. Ez a név az az abc pestise: Trianon. A magyaroknak a nem. Az elszakadtaknak a soha. A jóknak az akarat. A gyengéknek a remény. A tanulóknak a vizsga, a tanítóknak a tantárgy. Polgároknak a tilalomra, katonáknak a szabályzat. És azoknak, kiknek a kezén a szabályzat születik, útmutató. Útmutató, hogyan kell nevelni azt a kevés magyar katonát, amit meghagytak nekünk. Mit kell csinálni az erkölcsével, a lelkével, a szívével, a vérével és egész önmagával azért a hajnalért vagy esti borulásért, amikor kiég a kultúra századának a szégyene : Trianon. A magyar hadsereg nemzeti parancsnoksága mindent elkövet és a mai magyar javakhoz mérten minden áldozatot meghoz, hogy a trianoni magyar hadsereg erkölcsi értékét a lehető legmagasabb fokra emelje. Mert a test csak addig győzedelmeskedik minden akadályon, amíg a lélek össze nem roppan. És a ma feladata úgy nevelni, nemesíteni a lelket, hogy az az ezeréves" Magyarország visszaszerzéséért elviselendő kálvárián meg ne roppanjon. Uj és hatásos módja a léleknemesítésnek a legénységi kaszinók utján történik. A pécsi laktanyák legénységi kaszinóit volt alkalmunk megtekinteni. Világos, tiszta szobák. A falaikat háborús képek, fényképek díszítik. Berendezésük katonásan egyszerű. Asztalok, padok, egy-egy könyvespolc és könyvszekrény. Az asztalokon cserépvirágok illatotnak. A virágok mellett hamutartók szégyenlősködnek. Ragyog minden. A legénység, ha kedve tartja, minden szabad idejét itt töltheti. Itt végezheti el a levélírást, itt olvashatja el az újságját, játszhatik társasjátékot, hallgat felolvasást. És itt gyakorolhatja az Írás és olvasás művészetét az, akit katonáéinál tanítottak meg erre a veszedelmes mesterségre. * A kaszinók egyik legfontosabb fölszerelési tárgya a könyv. Aki a könyvet közelről ismeri, kettőt tudnia kell róla : a jó könyv a legjobb barát és a legjobb szórakozás , és tudnia kell, hogy manapság igen drága. A múlt évben igen jó ötlet volt az, hogy a színházban előadást rendeztek, melyre könyvvel kellett megváltani a jegyet. Ez az akció a 8. gyalogezrednek 236 könyvet jelentett. Ez a szám azóta valamit még bővült is. A könyvek — hogy úgy mondjam — egy központi könyvtárban vannak elhelyezve és hetenkint egyszer minden zászlóaljnak a rendelkezésére állanak. A legénység a könyveknek hetven százalékát állandóan olvassa. A központi könyvtáron kívül vannak a század könyvtárak. Minden századnál és különleges kiképzésű alakulatnál láttunk egyet. A század könyvtárakban a könyvek a legénység részére állandóan és a nap bármely szakában hozzáférhetők. Van olyan századkönyvtár, melyben ma már 180—200 darab könyv van. A legénység olvasási kedvével a parancsnokságok általában meg vannak elégedve. *) Ezt a cikket kifejezett óhajra a Dunántúl c. napilapnak szántam. A cikk e hó 7-én meg is jelent. Azonban a szerkesztőség annyira megcenzúrázta, hogy középiskolai dolgozat lett belőle. Még annak is rossz. Az ügyet annyira fontosnak tartom, hogy hálás köszönettel élek a Pécsi Lapok szíves vendégszeretetével, ahol a cikk címe cenzúramentes hajlékra talált. Meg kell jegyeznünk, hogy a századoknál található könyveket kivétel nélkül a tisztikar és a legénység áldozatkészsége varázsolta elő a semmiből. A könyvek száma, ha lassan is, de napról-napra nő. Megindító egy baranyamegyei kisközség áldozatkészsége. Ez a példa mélységes intőjel a vidéknek, ha szereti a magyar nép világát, jövendőjét, a nemzeti hadsereget. Kiscsány község áldozata. Kiscsány egy pirityó község Baranyában. Földmivesek lakják. Közülük egyiknek, Székely István uramnak a fia bevonult katonának Pécsre. A sorsa a távbeszélő osztagba vitte. Ott hallott először a legénységi kaszinókról, azok hivatásáról. És egyszer szabadságra ment haza. Amikor letelt a szabadsága, a kisközség olvasókörének az ajándékát hozta magával : negyven darab könyvei. Kiscsány az első községe Baranyának, ahova egy honvéd vitte el a magvát az eljövendő magyar léleknek. És ez a mag ott csudálatos reménységes virágot hajtott. Ennek a virágnak a gyümölcse azonban nemcsak a kiscsányiaknak kedves, életeladó, hanem az egész maroknyi magyarságnak. De ez az egy gyümölcs kevés. Minden falunak van néhány fölösleges könyve, minden portának van egy-egy szabadságos katonája. Ami fölösleg van, az mind ide jöjjön. Itt olyan valami terem, amiért nemcsak a felesleget, hanem a nélkülözhetetlent is oda kell adni, mert ezekben a csendes, rendes legénységi szobákban az eljövendő magyar lélek és benne az eljövendő Nagymagyarország születik meg. A szabadságos Székely gyerek parancsnoka hálás szavakkal köszönte meg az adományt. A köszönő levélre az alábbi választ kapta. Minden íráshibájával közöljük a levelet. Az értéke ezzel csak növekedik. Kis Csány, (dátum.) Nagyságos főhadnagy Ur 1 F. é. VIII.-25.-én kelt, s hozzám intézett b. levelére válaszolva . Elsőben is, bocsánatott kérek, hogy ily soká válaszoltam, b. levelére. A fő oka az, a sok munka a melynek elvégzése, most a fiam katonai szolgálata folytán, reám és nemre, szorult, midőn nekünk ez oly fontos kötelességünk a földművelés, mind a jó katonának a reá bízott parancs teljesítése. Mert a hazának a fentartása két részre oszlik. Elsőben a földmíves népé, másodízben a fegyveres hatalomé. Ezért munkálkodunk, hogy mind a kettő meg legyen, úgy hogy ha talál ütni a harci riadó, úgy az élelem miatt hiányt ne szenvedjünk ha még nekünk is el kellene menni a megcsonkított hazánk visszaszerzésére, a mely oly édes nekünk, a mi nélkül mondhatunk magunkatt mind árváknak, mert nincsenek mérceink s tejjel s mézzel rakott Bánátunk, és hol vannak folyóink. És még ezt vissza nem szerezünk nem mondhatunk nagynkabt honfiaknak, mert nincs meg a mit őseink már 1000 évvel ezelőtt meg szereztek és meg is tartotak 910-ig De remélünk és Bízunk a Magyarok Istenében Hogy nem hagyja el a benne bízókat. De van Magyarország és van magyar honfi a ki még vissza is tudja szerezni és meg is tudja tartani ős a pánikhoz híven Kedves Magyar hazánkat! a mely nélkül hősök nem leszünk a történelemben miglen 63 vármegyékjén a magyar nemzeti háromszinü Zászlónk nem leng. És kérjünk Istenünket, hogy acéloza meg karjainkatt és lábainkat, hogy állhasunk meg mint hős Dobó, mikor vívott Egerváron. Ezt a célt követve minden hazafitól elvárja megcsonkított hozzánk. Tolmácsolja soraimmatt a magyar érzésű tiszti karnak és a legénységnek. Üdvözletemmezt küldöm Székely István. A könyveket illetőleg elég sok esetben van azonban egy kis bökkenő. Mi a haszna annak, ha a világ minden könyve rendelkezésére áll valakinek, ha nem tud olvasni. Ennek a szomorú kellemetlenségnek is hadat szentek a parancsnokságok _______________ az analfabéta tanfolyamok kötelező látogatásával. Mindenkinek, ki írni és olvasni nem tud, katonáknál meg kell tanulni. A tanfolyamot egy tanító vezeti. A parancsnokság az eredménnyel nagyon meg van elégedve. Érdekes megfigyelés, hogy a legelső könyv, melyet a „kitanult“ analfabéták a maguk jószántából a kezükbe vesznek, imádságos könyv. Az Írás gyakorlására nagyszerű helyek a kaszinó-szobák. Azonban itt nagy akadályok vannak. A drága papír és a drága írószerek. A parancsnokság minden jóakarata és áldozatkészsége megtörik a napról-napra emelkedő árakon. Kellő mennyiségű papírt és írószert vásárolni nem tudnak, így a legnagyobb szorgalom és a legjobb akarat is csak féleredményt tud produkálni. Hogy pedig mit jelent ez nemcsak a hadsereg, hanem a nemzet szempontjából is , úgy véljük, fölösleges bővebben hangsúlyoznunk. Igen fontos kérdés, hogy minő újságok kerülnek a legénységkezébe. A parancsnokság és Kír Jerreg különösen nagy gondot fordít. És méltán. A fővárosi újságok a legnagyobb megértéssel viseltetnek e nagy nemzeti gondolat kiépítési akcióval. A helyi sajtó azonban eddig nagyobb kedvezmény megadására nem volt kapható. A parancsnokságok ingyen példányokat nem kívánnak. Tisztában vannak a nagy előállítási költségekkel. De igenis kívánnak nagyon nagy kedvezményeket. És jogosan. Mert ennek a nemzetmentő munkának nem szabad féleredményeket produkálni a pénz miatt. Mert ha áldozatot hoznak az újságkiadó vállalatok a nagy kedvezmények megadásával, le kell szögeznünk, hogy a hadsereg ugyanolyan áldozatot hoz a kedvezményes ár kifizetésével. Mert ez a pénz a tisztikar és a legénység áldozatkészségének a kézzelfogható bizonyítéka. A helyi lapok szerkesztői kijelentették, hogy szívesen tesznek az ügynek olyan szolgálatot, ami módjukban áll. Ha a parancsnokságok köztik a kívánságaikat, mindenben és mindig szívesen állnak a rendelkezésükre. A felsoroltakon kívül rövid időközökben hazafias ,tudományos és szórakoztató előadásokat tartanak a legénység számára. Az előadásokon a szereplők a tisztikar és a legénység állományából kerülnek ki. A tudományos előadások tárgya esetenkint más és más. Folytatólagos előadások is vannak. Éspedig vannak folytatólagos gazdasági szakelőadások, melyeket a Baranyavármegyei Gazdasági Egyesület rendez. Hogy ezeknek az előadásoknak mi a nemzetgazdaságtan értéke és a jelentősége, azt nem kell mondanunk. Ez előadásokon részt vehet mindenki. Külön az altisztek részére polgáriskolai tanfolyam van heti öt napon, napi három órában. A pécsi városi polgári iskola tanári kara tartja az előadásokat a legnagyobb szeretettel és mondhatjuk, a legnagyobb önfeláldozással. A hallgatók ez év végével szabályszerű magánvizsgálatot tesznek, erről bizonyítványt kapnak. A parancsnokság a legnagyobb elismerési hangján szólt a tanári karról. Egy óhajtása azonban mégis volna. És pedig az, hogy a tanfolyam hallgatói tandíjmentességben részesüljenek. Ezáltal a kedv csak fokozódnék az altisztek körében. Felkerestük ez ügyben magának a városnak a legilletékesebb fórumát, hogy megkérdezzük, mi a véleménye erről a dologról. Ezt a választ kaptuk : — Pécs város iskolaszékének határozata folytán a polgári iskolában a pécsi illetőségüeknek évi tandíja 600, más illetőségüeknek évi 1200 korona. A 8. gy.e. parancsnoksága átiratot küldött a városhoz, melyben a tandíjak elengedését kérte az akció különös fontosságára való tekintettel. A város a legnagyobb megértéssel és a legnagyobb jóindulattal fogadta a katonai hatóságok kérelmét. És épen ezért válaszában arra kérte a parancsnokságot, hogy terjessze be a tanfolyamon résztvevők névjegyzékét és anyagi viszonyairól szóló kimutatást. Ez a kimutatás a mai napig nem érkezett meg. A város a legnagyobb megértéssel áll ennek a nemes törekvésnek a szolgálatában akkor, amikor azoknak, kiknek anyagi körülményei miatt a tandíj lefizetése lehetetlen, a tandíjat elengedi. Az iskola fentartása akkora terhet ró a városra, hogy azoknak a tandíj elengedéséről szó sem lehet, akik azt meg tudják fizetni. Megkérdeztük Kun Kálmánt, a polgári iskola igazgatóját, mi a véleménye a tanfolyamok eredményéről és az azon résztvevőkről. A következőket volt szíves mondani: — A tanári kar a legszebbet, a legjobbat mondja a katona-magántanulókról. Szorgalmasak, komolyak és igy az eredmény is kielégítő. A tanfolyam az esti órákban van. Eleinte a laktanyában, rövid ideje a polgári iskolában. Nemsokára meg lesznek a magánvizsgálatok. A katonák szorgalmasak, csak kielégítő eredménye lehet. Az intézet tanári kara a nagy célt tartva szem előtt, majdnem ingyen áldozza fel a pihenés, az önképzés idejét az esti kurzusra. A legjobb tudásukkal szolgálják a nemzet érdekeit. — A tandíjmentességet illetőleg a város a szuverén úr. A vizsgadíjakat a f. hó 16-án megjelent Hivatalos Közlöny 5600 koronában állapította meg. A tanári kar az eddig hozott áldozat után erről a csekély összegről nem hiszem, hogy lemond. Ez, különben teljesen az ő dolguk. Megállapítható, hogy a polgári iskola tanári kara hivatásának magaslatán áll. Amit adhat a hazának, a hadseregnek, szívesen adja, legjobb tudása szerint adja. Néhány szót kérnek még tőlünk a sportok. Hogy maga a kiképzés is elsőrangú sportképességeket kíván, ezt nem kell külön hangsúlyozni. Fegyelem, kitartás és gyakorlat, ami a kiképzés három alapfeltétele, alapfeltétele minden sportnak. Minden zászlóalj egy sportklub. Minden századnak van egy futball labdája. Korlát, nyújtó a legénység rendelkezésére áll. A futás milyen tért hódított a katonaságnál, a legutóbbi szép eredmények igazolják. A futball csapatban a legénység a lisztekkel elegyedve játszik. Most készül egy kuglizó. Minden szege, minden darab deszkája a tisztkar és a legénység filléreiből került a maga helyére. Székely István levele.