Pécsi Napló, 1899. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1899-01-01 / 1. szám
4 tizenöt forintot szedtek el a szegény emberek zsebeiből azon ígérettel, hogy érte háromszor annyi hamis pénzt adnak vissza. Amikor náluk volt a pénz, akkor nem adtak semmit, sőt azzal fenyegették a türelmetlenkedőket, hogy ha az esetről jelentést mernek tenni, őket fogják legelőször is bezárni. Ily módon sikerült a tanulatlan, törvényt nem ismerő embereket megfélemlíteni. Azok nem törődtek többé a pénzzel, mivel attól féltek, hogy bezárják őket. A csalás valami módon mégis csak fülébe jutott a csendőrségnek. A legnagyobb erélylyel látott neki a járőr a nyomozásnak és rövid idő alatt sikerült az egész csalóbandáról a leplet lerántani. A banda feje Pollák Mór budapesti lakos. Ez szervezte a banda és ez járt velük tőrbe csalni a embereket. A banda tagjai voltak : Denancsics György beremendi, Sakovics András nagykozári, Pálitz Gergely és Miroszavlyevics Dusán zombori, Kalentics György ó sziváczi, Benics Mika mohácsi, Mihajlovics Ilia, Benics Vinkó, Ildrascs Ádám dályai, Szamics Vászó kéczfalui, Popovics Gyákó baranya-baáni, Jaczkovics Láza herczegmároki, Fischer Heim mb.-monostori, Kollár István helyei, Kovacsics Marián kiskőszegi, Petrovácz Gyúla izsépi lakosok. A csendőrség a föbünösök közül tizenegyet azonnal letartóztatott, mirg a többit feljelentette. A letartóztatott csalókát a legközelebb behozzák a kir. ügyészség fogházába. Levél Chicagóból. — Saját tudósítónktól. — Chicagó, ill. deczember 16. Tisztelt szerkesztő úr ! Közel két hónapja vagyok az új világban, s ez idő alatt nagyon sok helyjelyen megfordultam ; voltam mágnás köröküe,fettam a középosztályt, s általában véve arra a tapasztalatra jutottam, hogy — a vagyonos osztályt leszámítva — igazán művelt ember Amerikában Európához viszonyítva kevés van. Ez azonban nem csoda, miután a szülők legnagyobb részének minden törekvése oda irányul, hogy gyermekei minél előbb szerezzenek. Alig cseperedik fel az a gyermek, atyja munkára küldi, keressen az is, több iskolára nincs szüksége. Pedig Amerikában gondoskodva van arról is, hogy akik munkára járnak, a munka mellett tovább képezhessék magukat. Ugyanis a tudományoknak nincsen olyan szaka, melyre esti tanfolyam ne lenne, csakhogy persze az egész napi fárasztó dolog v án egyiknek sincs sok kedve az esteli tanuláshoz. A népiskoládban fiuk, leányok együtt vannak. 6 osztály van, de nem éven kint mennek egygyel előre, mint pl. Magyarországon, hanem akinek könnyebb felfogása van, az egy év alatt két osztályt is végezhet. Tanítókat egy elemi iskolában sem alkalmaznak, csak tanítónőket, mert az előbbeinek gorombák találnának lenni drága a magzatokhoz ! A gyermekeket a legszigorúbb törvények védik, s ez teszi őket oly rakoncsátlanokká, hogy arról európai embernek fogalma sincs ! Ha valaki egy gyermeket megüt, s az őt feljelenti, (elég, ha a legközelebbi rendőrnek szól) menthetlenül becsukják az illetőt. Többet mondok: Ha egy apa úgy megveri fiát, hogy az ütés nyomai meglátszanak rajta, s ha a fiú oly gonosz, hogy feljelenti apját, még azt is becsukják ! Nekik minden szabad , a legnépesebb utczákban óriási tüzeket raknak, melyekre egész hordókat állítanak; pisztollyal lövöldöznek stb. stb. Ha egy felnőttet az utczán meg találnak dobni, legjobb, ha az illető úgy tesz, mintha észre sem vette volna, mert különben reá támad az egész gyerek had, s ha sokan vannak, még agyon is dobálják ! Nem kevésbbé szigorú törvények oltalmazzák a nőket. Ha valaki meg akar nősülni, jól gondolja meg a dolgot, mert a házassági ígéretet, — ha már egyszer megtette — vissza nem vonhatja, mert ha a nő feljelenti, becsukják, s börtönben marad, míg hajlandó nem lesz a házasság megkötésére. A leányok éjjel-nappal gard des dames nélkül járnak, olyat itt nem ismernek még a bálokban sem. A rendőrök oldalán kard helyett egy gömbölyűre esztergályozott — körülbelül fél méter hosszú s tán 3 cm. átmérővel biró — vastag bot csüngg, melylyel a dutyiba szállítandót, ha nem akar engedelmeskedni, hamarosan úgy fejbe kólintják, hogy késő vénségében is megemlegeti az illető. Fegyverük : revolver, melynek használatához szintén nem sok biztatást várnak ; fizetésük havi 70—80 dollár. Ami az építkezést illeti, a házak falai sokkal vékonyabbak, mint túl, de jóval több bennük a vas ; ez teszi lehetővé, hogy a házakat úgy utaztassák, mint azt tényleg teszik. Alig volt eddig nap, melyen ne láttam volna mozgó, utazó házat, sőt akárhány eset van rá, hogy a lakosok ki sem költöznek belőle, vele hagyják magukat szállíttatni. Amerikában tehát már a ház sem képez ingatlan vagyont. Pár évvel ezelőtt itt, Chicagóban, a belvárosban egy 7—8 emeletes ház tulajdonosa ama tapasztalatra jutot , hogy háza kétszer annyit jövedelmezne, ha a földszint bolthelyiség lenne. Fölemeltette ezért házát, s alája építtetett egy földszintet! Ilyen eset Amerikában nem tartozik a nevezetességek közé. A külvárosokban a házak legnagyobb része (de természetesen csak a 3 emeleten aluliak) fából, deszkából vannak építve, s épen olyan kellemes lakásokat nyújtana, mint a köböl épültek. Télen ugyan éjjel nappal kell tüzelni a szobákban konyhákban egyaránt, mert a hideg rettentő nagy, de a köböl épült házak is hasonló fűtést igényelnek. A lakásoknál felmondás nem létezik Ha alkalmasabb lakást talál az ember, holnap kiköltözik a régiből, s a kulcsokat elküldi postán volt házigazdájának. Ha valaki nem fizet házbért, a házigazda pörölhet, s a törvényszék megengedi neki, hogy lakóit kitehethesse, ha a saját költségén, s ha valamelyik bútordarabnak valami baja talál lenni, a házigazda a felelős. A közlekedési eszközök által kioltott emberéletet itt iszonyúan megfizetik, pedig statisztikai kimutatás szerint csak Chicagóban évente körülbelül 400 ember leli halálát a városban minden felé közlekedő úgynevezett „villamos és köteles károk“ alatt. A vasútvonalak alatt sem igen látni sorompót vagy korlátot, hanem a mozdonyok hátán van egy nagy harang, melyet — mihelyt a vonat megindul — elkezdenek húzni és húzzák folyton, nem unják meg s idegessé teszik vele az embert. Egy szegény napszámosért, ki a sínek között leli halálát, fizetnek 8 —10 ezer dollárt, egy előkelő úriemberért 8—40 ezer dollárt. Vasutjaik őrülten mennek, igy el New-Yorktól Csicagóig express vonaton a 952 amerikai mértföldet 26 óra 30 percz alatt tettem mag. Az express vonat átszalad egymásután 10—12 kisebb állomáson; ez az oka, hogy nem múlik el nem hét, de nap vasúti szerencsétlenség nélkül. Különben vasútjaik a legnagyobb kényelemmel vannak berendezve. Csak egy osztály van: van külön dohányzó, külön étkező és hálókocsi. Azután meg itt nem kínozzák az embert a folytonos átszálással. Pl. New Yorktól Kaliforniáig, tehát 4000 amerikai mértföldnyire elmehet az ember átszállás nélkül, egy és ugyanazon kocsiban 4 nép és 5 év alatt. Dohány tekintetében Amerika nem hasonlítható az európai államokhoz, he legkevésbé a jó dohányt termelő Magyarországhoz. Itt, akinek tetszik, termeszt dohányt s készít szivart és ez baj, mert ahány üzlet, annyiféle dohány és szivar. Az utóbbiak még meglehetősek, főkép a havanna szivarok, de máskép áll a dolog a czigaretta dohánynál ! Ez még az amerikai sem szereti szívni, annyira élvezhetetlen. Jó bort termelő vidék egyedül Kalifornia , ez képezi Amerikának Baranyáját, Egerjét, Tokaját. Máskép vannak azonban a sörrel, melyet óriási mennyiségben gyártanak s mely általában jónak mondható, mindazonáltal az amerikai is legjobban szereti a pilsenit. Amerika Pilsenje St.Louis. Voltam a legelőkelőbb tánczmulatságok egyikében, melyet a „Germania“ dalegyletünk fedezett s így ahoz is hozzá szólhatok. A férfiak báli öltözéke ugyanaz, mint túl, de hiányzik a fehér keztyü és kakk; ez itt nem divat. A nők roppant fényűzést fejtenek ki báli öltözékeikben; a 2—3 ezer dolláros toillette-ok nem tartoznak a legdrágábbak közé Gyönyörű selyem ruháikra dísznek más nem is jó, mint az arany, opál, igazgyöngy, rubin éa gyémánt. Egy-egy táncz rövid ideig, 6-8 perczig tart, de azt egy és ugyanazon tánczosnővel szokás végig lejteni. Az alsóbb rendű nép egyes tagjai egész sportként s igen jövedelmező keresetként űzik a halott rablást. Ha valami nagy úr meghal, akárhányszor megtörténik, hogy még a sírboltból is eltűnik a holttest. Majd titkos ügynökök mennek a halott hozzátartozóihoz, hogy meg van a hulla s 30 — 40 ezer dollárért viszaválthatják. A rokonok pedig szívesen megfizetik a kívánt összeget, csakhogy drága halottjukat visszakapják. Több államban, köztük a mienkben , Illinoisban is némely helyen szokásban van a lakosok között az úgynevezett „meglincselés“, melyet különösen a szegény négerekkel szemben alkalmaznak. Ez abból áll, hogyha valaki valamely nagyobb gonosztettet követ el, a lakosság összeül, törvényszéket tart szél. Ha a tettes nagy bűnösnek mondatott ki, kötelet kötnek a nyakára, annál fogva elvonszolják a legközelebbi fáig s ott menten felhúzzák. Még a törvény rendje szerint kimondott halálbüntetést is csak New Yorkban hajtják végre villamos székkel, másutt az akasztás dívik Ami a nemzetiséget illeti — majdnem hihetetlen, de úgy van — uralkodó elem a német. Chicagónak van 2 millió lakosa, ebből 488 ezer csak az amerikai, 490 ezer német, a többi szintén európai (a legtöbb angol és olasz), továbbá indus és néger. Végre még az amerikai katonaságról emlékezem meg, mely bátran nevezhető az európai szatírájának. Az Egyesült Államok állandó hadserege mindössze tán 25 000 emberre rug. Most emelik majd föl 100 000 emberre. Egy közembernek béke idején a teljes ellátáson kívül van 25—30 dollár havi zsoldja s e mellett privát mestersége is lehet. Oldalfegyverük nincs még a tiszteknek sem. Katonai disciplináról, subordináczióról halvány sejtelmük sincs; retraite nem létezik. Ha valamelyik parancsot kap, teljesíti, ha neki Pécsi Napló 1899. január 1