Pécsi Szemle, 2011 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 2. szám - Nagy Imre: Mátyás Flórián és a pécsi műveltség a 19. század második felében (Öttorony XVIII.)
-------------------------------------------------------------------- NAGY IMRE -------------------------------------------------------------------- a szeminárium elvégzése után pappá szentelték. 1906-tól a joglyceum tanára, püspöki, illetve káptalani levéltáros. 1909-től a Városi Múzeum igazgatója.58 Az ókeresztény kor jeles kutatója, a dóm régészeti és művészeti értékeinek elmélyült elemzője, a cella trichora feltárója. A székesegyházról megállapította, hogy Szent István korában alapította az egyházmegye első püspöke, Bonipertus, és egy részét el is készíttette. Az épületdíszítő részletek a 13. század előtt készültek. Leírásai pontosak és szemléletesek, igényes szöveggé alakítja a szemlélt műtárgyat, mint például - A pécsi püspöki múzeum kőtára című könyvében - a kentauros oszlopfő vagy az Álló angyal tárgyalásakor.59 A honfoglalás előtti pécsi írásbeliség fontos dokumentumait tárja elénk a római feliratok bemutatásával.60 Legszebb képleírásai élményszerűek és tárgyilagosan pontosak. A dóm Lotz Károly által készített freskóit (a Corpus Christi és a Jézus Szíve kápolnában) így mutatja be: „Ahogyan az emmausi jelenetben Krisztus megtöri a kenyeret és ahogyan a két tanítvány csodálkozik és meghatva felismeri a Mestert, az vallásos kegyeletünk legbensőbb húrjait pendíti meg. A Krisztus születése jelenetnek örvendező hangulata nem hagy hidegen senkit. Viszont Jézus kereszthalálán a lelkünkbe markol a gyász, mely a képen elömlik. Krisztus kicsúfoltatásának jelenetén megindító az Istenember alázatos tűrése, mely arcára ül ki, és részvétre hangol.”61 A szövegben a kép egy érzékeny pillantás tükrében tárul fel. Régi magyar templomok című könyvében a pécsi műemléket szélesebb történeti összefüggésbe helyezi. Tanulmányunk elején Dulánszky püspök nevét s a székesegyház átépítését említettük. Most röviden térjünk vissza ehhez az eseményhez, amelyen részt vett egy tízéves kisdiák, a székesegyház énekkarának tagja: Surányi Miklós. Róla később fogunk részletesebben írni, ezúttal azért hozzuk szóba, mert egyik legszebb művében ez az esemény alkotja a cselekmény fő motívumát. A Kantate művészregény, a műfajnak Justh Zsigmond Művészszerelem című regényétől Ambrus Zoltán Midas királyaig terjedő századfordulós ívéhez kötődik. A mű fiktív főhőse, Regen Richard a századvégi Pécs valószerű miliőjébe érkezik a regény elején, mint „a dóm új karmestere”, majd a regény záró fejezetében másodszor is ide érkezik, de már mint „a dóm öreg karmestere”. A regénynek a kétszeres megérkezés által alkotott kerete a hős (lelki) megöregedésének történetét foglalja magában. Ebben szerepet játszik, hogy Regen Richard idegen a részletező ecsetvonásokkal festett környezetben, neve szülővárosára, Regensburgra utal. A cselekmény során kettős kudarcot vall. Érzelmeinek heves hullámai megtörnek nevelt leánya, Witmann Jenny szoborszerűen tökéletes és hideg alakján, s dezillúziós állapotában nem képes befejezni főművét, a Lót-kantatét, amelyben szerelmét kívánta megörökíteni. Viaskodása egyszerre ironizálja a Lót történetet és a Pygmalion-sorsot. Lemond koncertkörútjáról, és hamis ábrándokba menekül: „visszamenni Pécsre, új Bayreuthot csinálni, élni, mint Wagner, egy elrejtett, sugárzó zenebarlangban”. A művészregényekre jellemző fikciómegkettőzés - műalkotás (egy zenemű) készül a műalkotás 58 Boros László: Szőnyi Ottó, az első pécsi múzeumigazgató . Pécsi Szemle 2004. tavasz 92-99. p. 59 Szőnyi Ottó: A pécsi püspöki múzeum kőtára. Pécs, 1906. 51-55, 215. p. 60 Szőnyi... i.m. 1906. 39-44. p. 61 Szőnyi Ottó: Lotz Károly művészete a székesegyházban. Pécs, é. n. 22. p. 44