Pedagógiai Szemle, 1966. július-december (16. évfolyam, 7-12. szám)
1966 / 12. szám
mindennapi kenyerem a francia forradalmak története, a világnak ez új evangéliuma.”11 De a reformkor fő társadalmi erejét alkotó magyar köznemesség az előbbit kevesellte, az utóbbit sokallta. A múlt század „vidékies” amerikai polgári demokráciája viszont megfelelt vérmérsékletének, a radikalizmustól való irtózásának, a politikai evolúcionizmusba vetett hitének. Ezért volt olyan sikere Bölöni Farkas amerikai útikönyvének, hogy az első kiadás (1834) után, 1835-ben még két kiadást ért meg.12 Az angol és még inkább az amerikai politikai eszmék magyarországi terjedése magával ragadta Kossuthot is. A Pesti Hírlap elleni támadáskor a Kelet Népében már „az új világi arannyal jött sok nyavalyát, mint nemkülönben az anglomániával járó ritkás hóbortosságot”is emlegeti neki Széchenyi. Nem csodálkozhatunk ezen a sikeren. Bölöni Farkas szinte a divatos utópista államregények irodalmi eszközeivel, egy valóságos, meglevő országot mutatott kiútként a politikai reakció kalodájában sínylődő magyarságnak. Koós Ferenc írta emlékirataiban i1, hogy legkedvesebb könyveik között szerepelt Bölöni Farkas műve a marosvásárhelyi református kollégiumban.15 Sőt a balázsfalvi román szemináriumiban Széchenyi Hitelje és Wesselényi Balítéletek című könyve mellett a haladó gondolkodású diákság legnépszerűbb olvasmánya.16 Valóságos politikai és társadalmi modellt varázsolt a megújhodás lázában vajúdó magyarság és a nemzetiségek számára, s mindezt egy hiteles útleírás keretében. Rendkívül érdekes Bölöni Farkas hatása Táncsics Mihályra.17 Utazónk részletesen ismertette az utópista szocialista Owen és a német Rapp telepeit. Megragadta képzeletét a rend és a fegyelem, a szociális és kulturális élet. Owen és Rapp vagyonközösségen alapuló társaságai „különös új jelenetek az emberiség históriájában s ha fél századot még fenn állhatnak, nagy tanúságai lesznek a Philosophiának, s a Politikának sok elveit megcáfolják”.18 Noha Bölöni Farkas a liberális demokrácia alapjairól kétkedéssel figyeli kísérletüket, mégis leszögezi: „Én, bámulással s egy philosophia! új felfedezéssel gazdagodva hagytam el e helyet, s inkább örvendek az itteni látottaknak, mint minden Szalonok titkai megtanulásának.”19 Bölöni Farkas könyvének megjelenése után Táncsics Mihály 106 oldalas kéziratot 20 nyújtott át a Helytartótanács kebelében működő cenzori és könyvvizsgáló hivatal tisztviselőjének. A kézirat címe: „Buda-Pesti levelek”.21 öt levélből áll. Az első levél a cenzúráról; a második az igazi emberré nevelésről; a harmadik az igazi műveltségről; a negyedik a társadalom kialakulásáról, Rapp és Owen kísérletéről, az ifjak életcéljáról; az ötödik pedig Bölöni Farkas Utazás Észak-Amerikában című művéről szól. „Hihető, hogy eredetileg oly társaságok alakultak, milyen most tudtunkra csak kettő létez Amerikában, ti. Rapp és Owen társasága, melyek elkülönözött tulajdont nem elmélnek, hanem valamennyi tag, egy köz czélra, közboldogságon összvesen munkálkodik.”22 11 Lapok Petőfi Sándor Naplójából. Pest, március 17. 1848. 12 Jancsó i. m. 59. 1. 13 Széchenyi István: A Kelet Népe. Pest, 1841. 199. 1. 14 Koós Ferenc: Életem és emlékeim. 1890. I. kötet. 127. 1. 15 Kornis Gyula is említi. Ld: A magyar művelődés eszményei. 1777—1848. I. kötet. 466. 1. 16 Kornis i. m. II. kötet. 206. 1. 17 Pándi Pál: Utópista szocialista eszmék a reformkori Magyarországon. Magyar Tudomány, 1965. évf. 3. sz. 153. 1. 18 Bölöni Farkas i. m. 245. 1. 19 Uo. 246. 1. 20 Vörös Antal: Táncsics Mihály kiadatlan cikke a sajtószabadságról és a cenzúráról. Klny. a Történelmi Szemle 1958. évf. 1—2. számából. 21 Országos Levéltár Helytartótanácsi Levéltár. Acta centralis censurae collegii. Alt. iratok. 1842—616. 22 Uo. 70. 1.