Nevelők Lapja, 1954 (10. évfolyam, 1-23. szám)

1954-01-03 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ára: 20 fillér KIADJA AZ OKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS A PEDAGÓGUSOK X. évf. 1. sz. 1954 január 3. A TARTALOMBÓL: Élmények, emlékek, tanulságok... Iskoláztatási tervünk teljesítéséért A tápiószecsői új iskolában Egy nap a soproni pedagógus-üdülőben SZAKSZERVEZETE 1 egy esztendő múlt el ismét, amely hasonlóan ,a felszabadulás utáni évekhez, válto­zatos, küzdelmekkel, eredményekkel, hibák el­leni harcok közepette telt el. Az ipari termelés eredményei újabb fejlődést értek el. Jó termést takarítottunk be a mezőgazdaság területén dol­gozó parasztságunk jó munká­ja eredménye­ként. Újabb ifjak ezrei kerültek ki magasabb tudással, nagyobb számban, mint azelőtt bár­mikor az általános iskolákból, középiskolák­ból, egyetemekről! Új üzemek kezdték meg a munkát, új utak, hidak, lakóházak és iskolák épültek. A nemzetközi érdeklődés központjába került hazánk, különösen a Béke-Világtanács Budapesti ülése és a Tudományos Dolgozók Világszövetsége Kongresszusa, alkalmával, je­lentős sportsikereink elérésekor. Csak futólag visszagondolva az elmúlt év néhány esemé­nyére, a kultúra és művészet alkotásaira, meg­állapítható, mennyi mindenben jutottunk előbbre, mennyivel szebb és gazdagabb lett egy­­év alatt hazánk. Mindez azt is mutatja­, hogyan fejlődnek nálunk az emberek, mennyit nőttek emberségben, gondolkodásban, hazaszeretetben. Tekintetük feljebb emelkedett, mert érzik, meny­nyire része az ő munkájuk is a dolgozók élet­­színvonala javításának, az új társadalom, ha­zánk jövője építésének. Ez adja kt jókedvüket, bi­zakodásukat, munkában, vagy üdülőben, szín­házban, hangversenyeken, sportversenyeken. Miről emlékezhetnek az új év kezdetén a ka­pitalista országok dolgozói, pedagógusai? Arról, ho­g­y az 1953-as évben tovább nőtt a munkanél­küliség, emelkedtek a kenyér- és élelmiszer­árak, ugyanakkor csökkentek a bérek. A peda­gógusok iskolák bezárására, tanárok és tanítók üldözésére gondolhatnak vissza, vagy arra, hogy ismét nagyszámban váltak állásnélkülivé. Minderre nekünk is gondolnunk kell, mert a­z ő életük emlékeztet bennünket arra, milyen volt a mi életünk is a Horthy-rendszerben — amiről néha könnyen elfeledkezünk — s hova jutottunk el már szabad életünk néhány éve alatt. A­z elmúlt évre visszagondolva :legü­rigyóbb­ je­­lentőségű eseménynek mondhatjuk a Köz­ponti Vezetőség júniusi határozatát, az ebből fa­kadó kormánynyilatkozatot. Példát mutattak ezek a döntések arra­, hogyan kell nyíltani, kíméletle­nül feltárni a hibákat, hogyan lehet azokat ki­javítani. Megmutatták a szocializmus építése számunkra egyetlen járható útját, tudományos vizsgálat alapján, tudományos előrelátással. A dolgozók ezreit nevel­te, tanította jobb, telke­sebb munkára. Tudatosította fel­adata­inkat szebb életünk megteremtése harcaiban, még job­ban bekapcsolta a tömegeket az ország építé­sébe, irányításába. Ezért fogadták milliók örömmel, ezért utaltak rá pedagógusaink is egyre gyakrabban szakszervezeti választó tag­gyűléseken, nevelők na­pján, egyéb összejövete­leken. Bátrabb lett pedagógusaink hangja is. Bátran bírálják a hibáikat, határozottabban ve­tik fel problémáikat, javaslataikat. A határoza­tokat követő intézkedések egész sorai a mező­gazdaságban — a hátralékok csökkentése, elen­gedése, beadás- és adócsökkentés — a­z árleszál­­lítás, a békekölcsön kisebb összegben történő kibocsátásai 4,5—5 milliárd forint juttatást je­lentett az egész lakosságnak, köztük a pedagó­gusoknak is. S mindez csak a­ kezdet. A Köz­ponti Vezetőség határozata gazdasági politi­kánkra vonatkozó részének jellemzője a nép jólé­tének, anyagi és kulturális szükségleteinek az eddiginél nagyobb mértékben való kielégítése. A kulturális szükséglet na­gyobb mértékű kielé­gítéséhez szorosan hozzá tartozik — bár annak csak egy része — a széles tömegek részére alapműveltséget nyújtó általános iskola is. Nem véletlen tehát, hogy épp az általános iskola ügye került a kormányprogramoiba, az ország többi nagy kérdései közé. A kormánynyila­tkozat töb­bek között ezt mondják ...„az eddiginél jóval nagyobb gondot kell fordítani a népiskolákra, fokozni kell a beruházásokat, szaporítani kell az iskolák, tantermek, tanerők számát, hogy mi­nél jobb feltételeket biztosítsunk a jövő re­e­ménysége, a kismagyaro­k elemi oktatásának... Több fiigye­let, több gondot, több anyagi esz­közt a tanyai, falusi, és munkásnegyedek isko­láinak”. A kormányprogramra megjelenése óta- azon­ban úgyszólván még semmi sem történt a fenti célki­tűzések megvalósításáért. Egy nagyon lé­nyeges ténykedés azonban mégis megindult: a kormányprogramra célkitűzése megvalósítására, igen gondos, alapos, a közoktatás terén lévő problémákat feltáró tevékenység folyik pártban, szakszervezetben, minisztériumban egyaránt, hogy megállapíthassuk a reális helyzetet­, álta­­lános iskoláinkat, különösen a falusi iskolákat illetően. Abból a szempontból is folyik a­ fel­mérés, hogy egyes állami és tömegszervezetek hogyan­­segítik az iskolát, megtesznek-e min­dent a nevelő munkája segítésére. Ez a­­fel­mérő munka befejezéshez közeledik, amely után intézkedések születnek majd a­ meglévő hiányos­ságok­­fokozatos megszüntetésére, az adott le­hetőségek figyelembevételével. Tes­zt várhatunk ezek után a következő évben a Központi Vezetőség hattározata és a kor­mány programmja alapján? Semmi esetre sem azt, hogy mindent, ami abban célkitűzésként le van fektetve, e­gy év alatt megvalósul. Nem egy évre való programm ez, nem egy évre való tenni­­valók vannak előírva a kormányprogrammban, s ezt népünk döntő többsége nagyon jól tudja. Megvalósításukhoz némely területen, így az ipar­fejlesztés és a lakásépítés közötti aránytalanság megszüntetéséhez, vagy­ az általános iskoláknak rendeltetésükhöz megfelelő iskolává tételéhez is több évre van szükség. Sokezer tanterem, iskola, tanítói lakás építése, sokszáz jól képzett tanár, tanító küldése a falura, jobb tantervek, tan­könyvek biztosításai, körzeti iskolák létesítése, utak, közlekedési eszközök biztosítása, több év nehéz munkáját igénylik. De mindezekhez hoz­zákezdeni s az adott l­ehetőségeken belül ered­ményeket elérni ezeken a területeken se lehet, és kell is. A következő évben jobban gondját kell viselni a meglévő tantermeknek, azokat szebbé, gombozottabbá tenni, a legszükségesebb helyeken új iskolákat, tantermeket létesíteni — kielégíthető igényeket jelent. A meglévő peda­gógus-lakások jobb karbantartása, az épülő is­kolák mellett új tanítói lakások építése, törődés a pedagógusok lakásigényeivel, a lehetőségek fi­gyelembevételével, — megvalósíthatók az új év­ben. Az 1953-as évben megtett intézkedések ered­­ményeképpen 1954-ben még jobban emelkdik a­ lakosság vásárló ereje. Ezzel a növekedéssel azonban együtt kell járnia a népgazdaság fo­gyasztási alapja növekedésének. Ennek egyik forrása az iparon belüli átcsoportosítással való­­s­pul meg, amikor a nehézipar beruházásait csök­kentve, emelni fogjuk a­ könnyűipar, az élelm­i­­szeripar és a mezőgazdaság fejlesztésére szánt összegeket. Várhatjuk a következő esztendőben, hogy az üzemek dolgozói termelési eredményeik fokozásával egyre több és több ipari terméket, közszükségleti cikket bocsátanak államunk ren­delkezésére, amely alapot ad ahhoz, hogy a to­vábbiakban újabb árleszállítást hajthasson végre kormányzatunk. A dolgozók, köztük a pedagó­gusok, életszínvonal emelésének ez a fő mód­szere a szocializmust építő társadalomban. Azok az intézkedéseik, amelyek a dolgozó pa­rasztság termelési kedvének fokozását célozzák, az a határozat, amelyet a mezőgazdasági terme­lés fejlesztésére december hónapban hozott a Központi Vezetőség és minisztertanács­, jogos reményt keltenek arra, hogy dolgozó parasztsá­gunk nagyobb kedvvel, több igyekvéssel fog munkához látni és így már a jövő esztendőben növelni fogja a mezőgazdaság árutermelését, ami több élelmiszert, több­ fogyasztási cikket, több ipari nyersanyagot jelent. Mindez hozzá­járul a pedagógusok életszínvonalának emelke­déséhez is. A­z a tény, hogy az ország nagy kérdései közé került az általános iskolai, azt is je­lenti, hogy a jövő évben fokozottabb támoga­tást várhatunk a párt- és tanácsszerv­ektől, tö­megszervezetektől, az iskola és a pedagógusok munkájának segítésében. Nem jelenti mindez azt, hogy figyelmen kívül hagyjuk a középisko­lákat, főiskolákat. Csupán azt a hibát akarjuk kiküszöbölni, ami kétségtelenül megvolt, hogy eddig figyelmünk, gondoskodásunk központjában a középiskola és főiskola vltt annyira, hogy egyszer annak rovására vettünk ez épületet gimnáziumnak, vagy annak gyengítésével emel­tük ki a jó pedagógusokat középiskolába. Szük­séges tehát, hogy a következő évben fokozottabb gonddal és szeretettel foglalkozzunk az általá­­nos iskolával és az ottd­olgozó nevelőkkel, kü­lönösen falun és tanyán. Az által­ános iskola a szocialista közoktatás alapja, a nép egészére ki­terjedő alapműveltséget adó iskola. Csak úgy lesz a közoktatás egész épülete szilárd, ha erős alapokon, szilárd tárgyi ismereteket nyújtó, jól képzett pedagógusaikkal rendelkező általános is­kolán, mint biztos alapon, nyugszik. Várhatjuk azt is a következő esztendőben, hogy a szülők és az egész társadalom egyre nagyobb követelményeket támasztanak az okta­tási munka színvonala iránt. Nagyobb mérték­ben várják ezt tőlünk az ifjak ezrei. Nagyobb követelményt támasztanak a középiskolák és egyetemek is, azok felé, akik tovább akarnak ta­nulni. A tanulók nagy többségében él a vágy a továbbtanulás iránt, törekednek arra, hogy ala­posabbak legyenek ismereteik, nagyobb legyen tudásuk. Ehhez a pedagógus adhatja a legtöbb segítséget, s csak akkor tudja adni, ha gyara­pítja tudását, általános és szakmai műveltségét, ha jobb módszerekkel tanít. Olyan továbbkép­zésre van tehát szüksége a pedagógusnak, amely ebben ad­ segítséget, amely a nevelőt ok­tató munkájának megjavításában viszi előre. J­óslások ezek? Vajjon jóslás lehet-e az,­­ ami olyan konkrét intézkedéseken alapul, amelyet milliók fogadtak örömmel, amely milliók lelkesedését váltotta ki. Ez a lelkesedés arra irá­nyul, hogy jobban végezzék munkájukat, jobb termelési eredményt érjenek el, mert csak az ipari és a mezőgazdasági termékek bősége teszi lehetővé az életszínvonal jelentősebb emelését. Van okunk a bizakodásra, a­z optimizmusra, de mi sem várhatjuk tétlenül e remények meg­valósítását. Éppen azért nem, mert államunk a munkások és parasztok állama, melynek köz­ponti törekvése a dolgozókról való gondoskodás. Nekünk is kell munkálkodni érte az iskolai munka állandó javításával is. Rajtunk is múlik, hogy a határozatok, rendeletek hogyan valósul­nak meg Rajtunk is múlik, hogy leleplezzük azokat, akik akadályozni akarják a programja megvalósulását. Rajtunk is múlik hogy minél hamarabb kijavítsuk azokat a hibákat, amelyek még egyes helyeken egyes emberekben meg­vannak. Harcolni a munkafegyelem erősítéséért, az emberekkel való lelketlen, bürokratikus bá­násmód ellen, a dolgozókról való gondoskodás elhanyagolása ellen. Sokat tehet ezen a­ téren szakszervezetünk is. Harcoljon minden egyes szakszervezeti bizott­ság bátrabban, dolgozói érdekeinek védelméért, a dolgozók munka- és életkörülményei javítá­sáért. Nagyobb segítséget ad ezzel is a dolgozók munkája jobb végzéséhez. Ismerje meg, ismer­tesse meg a többi nevelővel is azoknak a neve­lőknek a munkamódszerét, akik jó eredményt értek el az iskolai fegyelem erősítése terén, a Szilárd alapismeretek nyújtásában, a hiányzá­sok elleni harcban, akik jó munkájukkal elérték azt, hogy a tanulók szeretik iskolájukat, jól be­kapcsolták az iskolai munka segítésébe a szü­lőkést. Fokozottabban áll mindez szakszervezetünk központjára. Szak­szervezetünk központi dolgo­zói csak úgy tudnak eredményesebben dolgozni pedagógusaink munka, és életkörülményei ja­vítása terén, ha jobban megismerik azok problé­máit, nehézségeit Ha jobban fi­gyetembe veszik a pedagógusok vágyait, javaslatait, s határo­zottabban harcolnak azok megvalósításáért. Ha jobb felvilágosító munkával igyekeznek meg­győzni a pedagógusokat, a párt politikájának megfelelően célkitűzéseink helyességéről, meg­mutatva abban a köznevelési dolgozók felada­tát. Csak a pedagógusokkal való szorosabb kap­csolat megteremtésérel tudta segíteni javas­al­tatva­ a minisztérium munkáját, hogy 32 több segítséget adjon az igazgatóknak, minden pe­dagógusnak. Csak így tud helyes javaslatokat kidolgozni a pedagógusok problémáinak meg­oldására az illetékes szervekhez Mindezekre nagy lehetőséget adott a Központi Vezetőség határozata, a kormánym­ogramm és az abban megjelölt feladatok végzését elősegítő eszköz, a Munka Törvénykönyve módosítása, amely törvénybe foglalja a szakszervezetek jo­gait. Az abban foglaltak végrehajtásán­ak ellen­őrzését, segítését joggal várja minden pedagó­gus szakszervezetétől. S ha így dolgozik majd minden dolgozónk, vezetők és tagság egy­aránt, akkor ez a reménység, amely él minden pedagógusban, meg is valósul a következő év­ben. RÁCZ JÁNOS, a Pedagógusok Szakszervezete titkárai UJKYI GONDOLATOK Simon István: Köszöntelés az új esztendő Köszöntelek új esztendő, a derengő konyhasarok mis a hajnalt kiáltják kint a kakasok és a kertek alján a szél suhog, mint a fagyos seprő a fák hószakállát rázva ... Köszöntelek új esztendő! Hányszor jöttél, hányadszor is? Mint a hó, ha egymásra száll, magasodtak szálló évek. Huszonnégyet tart már a váll. , Uj esztendő, fagyos emlék. Szivem most örömmel teli, hogy itt állhatok előtted jöveteled köszönteni. Köszönten­ szép hazánkat, s békét védő katonák titeket, hogy éber szemmel védjétek népünket tovább. Feszes szíjjal, lendkerékkel benneteket jó üzemek, nul­a tervet követitek, mint csavar a hű menetet. Titeket, havas falucskák, csonttá keményedett kezek, deres bajszok, göndör kucsmák, ébredező szövetkezet. Köszöntelek, új esztendő, s napjaidnak, ha vége lesz, utódodhoz is kiállók szerényhangú kis énekes, aki erőt, aki hangot dalához a néptől kapott, köszöntelek benneteket hazát építő magyarok. S zúgjon hangom a világba, mint a szállás, téli erdők, minden népnek szabadságot­­h­ozó boldog új esztendőt! Épülnek, szépülnek iskoláink Gimnázium létesül Tolnán Tolnán ez év első felében általános gimnáziumot létesíte­nek. Nagy gondtól szabadítja ez meg a szüleiket, és nagy fáradtságtól a tolnai gimnáziu­mi tanulókat. Az eddigi számí­tások szerint is mintegy 70 diákról van síző, akiknek az idén már nem kell vonaton utazniuk Szekszárdra, amely nemcsak fá­radságossá tette az iskolábajá­­rásit, de a tanulási fertelem ro­vására, is ment. Még nagyobb je­lentőségű ez az intézkedés a Tolna község környékén lakó tanulók számára. Bogyiszlóról 12, Faddról 15, Mözsről szintén 15 tanuló jár be Szekszárdra. Most már köze­ tesznek a gim­náziumhoz. Az új gimnázium elősegíti azt is, hogy Tolna köz­ség a környék kült­úrközpontjá­vá váljon. Új tanterem és nevelői lakás Zalkodon Zalkod község dolgozó pa­rasztjai elsőnek teljesítették ke­nyér és takarmánygabona be­adási kötelezettségeiket Borsod medrében. Jó munkájuk jutal­mául 36.000 forintot kaptak ed­digi egy tantermes iskolájuk ki­bővítésére. Az összegből újabb tantermet építettek, amit decem­ber elején adtak át rendeltetésé­nek. A kapásnövények példa­mutató beadásáért újabb 41.000 forintot kaptak a zalkodi dol­gozó parasztok. Ebből nevelői lakást építenek, amit még 1953- ben átadtak rendeltetésének. Új, kényelmesesül padok A hegyháthodászi és katafai iskolákban (Vas megye) nagy örömhír jár mostanában. A ta­nulók kényelmesebb elhelyezésé­re új iskolapadokat kapnak. Az új padokat a körmendi asztalos kt.sz készíti, úgy. Isozy egy-egy padban két tanuló ülhessen ké­nyelme­sen nyugodt körü­lmények között. így kevésbbé zavarják egymást a tanulásban. Iskolaf­ü­rdő Mélykúton, iskolafürdő léte­sítését tervezik. A fürdő az is­kola udvarán épül fel és a ta­nács háza előtti kútból nyeri majd a vizet. A Rákosi Művek DISZ-szervezete csekély összeg ellenében vállalta a szükséges 250 méteres cső elkészítését, a cement és tégla árát pedig elő­adások bevételeiből fedezi az is­kola. A földrendezéshez, építés­hez felajánlotta segítségét a szülői munkaközösség is és több dolgozó. Az iskolafürdő lét­­rehozása azt jelenti, ho­gy a jövő nyáron mintegy 1000 mélykúti gyermek nyaralhat az iskola ud­varán. Iskola­tatarozás Medgyesbodzáson 13.000 fo­rint költséggé­ újjáalakítják az egyik nagyon elhanyagolt álla­potban lévő iskolát, amelyben tavaly má­r nem is lehetett ta­nulni. Az új évben már csak dél­előtt fognak iskolába járni a bé­kés megyei Medgyesbodzás ál­talános fiúiskolájának tanulói. Társadalmi munkában Gádoroson körülkerítették és 40.000 forint állami költséggel felépítették a kéttantermes, szertárral ellátott iskolát. Az a társadalmi munka, amit a köz­ség dolgozói az iskola építésé­nél és körülkerítésénél végez­tek több mint 40.000 forint ér­tékű.

Next