Pedagógusok Lapja, 1959 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-01 / 1. szám
A bizalmi munkája . Az őszi alapszervi választások óta már csaknem minden bizalmi, szb. elnök részt vett bizalmi tanfolyamon, ahol egészen részletekbe menően beszélték meg a feladatokat, s így mindenki tisztában lehet azzal, hogy mi a tennivalója. Sőt, nagyon is sok feladatról hallottak egyszerre, és egyeseknek már-már úgy tűnik fel, mintha mindezt nem is lehetne elvégezni. Ez természetesen csak a látszat. Mindenképpen jogos azonban a kérdés: hogyan lássunk munkához a tanfolyamok után? A válasz voltaképpen egyszerű: minden bizalminak és szakszervezeti bizottságnak mindenekelőtt munkatervet kell készítenie. Persze, nem valamiféle nagy munkát igénylő, bürokratikus v agyon határidőzött és felelősökkel teletűzdelt munkaterveket kell kidolgozni, bármily mutatós is lehet ez »■felfelé«. A munkaterv magunknak készül, azért, hogy segítsen a fontosabb feladatok kiválasztásában, valamint saját munkánk ellenőrzésében. A következő fontos kérdés: mit tartalmazzon a munkaterv? Az alábbiakban az öszszeállítandó munkaterv néhány legfontosabb tárgykörével foglalkozunk. Meg lehet-e tervezni a politikai nevelőmunkát? Minden részletfeladatát természetesen nem, de nagyon sokat igen. Említsük mindjárt a legidőszerűbb példát: a mostani bérrendezést. Minden alapszervi vezetőség munkatervében az első pont lehet, hogy a tagságot összehívja a rendelet, illetve a végrehajtási utasítás ismertetésére, és az ezzel kapcsolatos problémák megvitatására. Igaz, hogy ez a téma egyúttal az anyagi érdekvédelem, közelebbről a bérügy tárgyköréhez tartozik, de legalább annyira politikai kérdés is, hogy a tantestület egységesen pozitív álláspontra jusson e fontos intézkedés értékelésébe. Érdemes elővenni egy-egy párthatározatot is — például a művelődéspolitikai irányelveket és falun az agrárpolitikai téziseket — abból a szempontból, hogy vajon mit tehetnének a határozatok végrehajtása érdekében ott helyben, az iskolában, a faluban vagy a városban. Igaz, hogy a művelődéspolitikai irányelveket már minden tantestületben megvitatták, de inkább csak elvileg. A konkrét tennivalókat többször is célszerű megvizsgálni. Éppen ezért egy erről a témáról szóló rövid ankét például beállítható a munkaterv második pontjaként. Az agrárpolitikai tézisek megvitatása minden alapszervezetben fontos és aktuális vitaanyag lehetne a falvakban, községekben, tehát ez is a munkaterv egyik pontjaként szerepelhet. Minden bizalminak és szakszervezeti bizottságnak törekednie kell arra, hogy a pedagógusok segítsége tovább fokozódjék a falu és város politikai, gazdasági és kulturális életében! Ez persze mindenekelőtt felvilágosító, meggyőző munkát igényel, s ez nem szerepeltethető önmagában külön munkatervi pontként, de van ennek is olyan összetevője, ami megtervezhető. Ilyen például a KISZ, a nőtanács, a Hazafias Népfront különböző rendezvényeiben, akcióiban való részvétel konkrét megtervezése (ápr. 4. máj. 1.) Ezzel kapcsolatban is alighanem jelentkezik az az egyébként is fontos feladat, hogy gondoskodni kell a társadalmi munka arányos elosztásáról. Helyes volna rögzíteni a munkatervben azt is, hogy milyen segítséget akar adni az alapszervezet a helyi kulturális munkában a párt- és tanácsszerveknek. Hiszen senki sem tud ebben többet tenni, miért éppen a pedagógus. S az erre való mozgósítással a bizalmi és a szakszervezeti bizottság konkrétan segíti a párt művelődéspolitikai irányelveinek gyakorlati valóraváltását. A munka tervezése Minden iskolának, minden alapszervnek szoros kapcsolatot kell tartania a pártszervezetekkel. Ez sem tervezhető »általában«. De rögtön kézzelfoghatóvá — s munkatervi ponttá — válik a feladat, ha egy-egy politikai akció megszervezését, lebonyolítását jelöljük meg, mint az együttműködés fontos mozzanatát. Ilyen most elsősorban a Tanácsköztársaság 40. évfordulójának megünneplése. Nincs olyan alapszervezet, ahol ezzel kapcsolatban ne lehetne konkrét feladatokat megjelölni és segítséget adni a pártszervezeteknek. (Az 1919-es emlékek feltárása, feldolgozása, ünnepi műsor előkészítése stb.) Nagyon hasznos a politikai nevelés szempontjából — bár nem csupán ebből a szempontból —, ha az alapszervezetek a pártszervezetek vezetőségével közös tsz-, üzemlátogatást terveznek és ezáltal is hozzájárulnak ahhoz, hogy őszinte légkör alakuljon ki a pártszervezetek és a pedagógusok között. Ebből az iskolának is, a falunak is csak haszna lehet. Természetesen mindezeknek a feladatoknak a megtervezésében és lebonyolításában a legteljesebb mértékben együtt kell működni az igazgatóval. Az alapszervek tevékenységének második fontos területe az oktató-nevelő munka segítése. Az iskolai élet legközelebbi fontos eseménye a félévi bizonyítványosztás. Jó, ha a bizalmi előre készül az osztályozó értekezletre — és a többi nevelőtestületi értekezletre is —, tehát munkatervében is számontartja ezeket. »A bizalmi legyen csoportjában a munka segítője« — mondja a III. országos bizalmi tanácskozás határozata. Ezt akkor tudja megtenni,ha állandó figyelemmel kíséri a tantestület munkáját, és ismeri az oktató-nevelő mnka problémáit a tantestületten. Az értekezleten szólaljon fel mint bizalmi és másokat is arra ösztönözzön, hogy mondjanak véleményt még akkor is, ha az esetleg a hibákról szólna. Állandóan törekedni kell olyan szellemnek a kialakítására, hogy senki se legyen elégedett a tantestületben, ha csak »akárhogyan« mennek a dolgok, akár éppen az értekezletek színvonala tekintetében. Arra is ügyelni kell a bizalminak, hogy biztosítva legyenek a megfelelő munkafeltételek. Egy pillanatra sem szabad belenyugodni például abba, ha nem kielégítő a tantermek fűtése, ha a kályhák egészségtelenné szennyezik az iskola levegőjét stb. Ha másképpen nem lehet, társadalmi úton kell segíteni — akár ideiglenesen is — a probléma megoldását és bizonyos időre ilyesmit is maga elé tűzhet a bizalmi, illetve a szakszervezeti bizottság. »A bizalmi legyen csoportjában a törvényesség őre« — mondja más helyen a III. Országos Bizalmi Tanácskozás határozata. Ezt mint folyamatos feladatot nehéz ugyan a munkatervben szerepeltetni, de általánosságban jó, ha ez is a számontartott feladatok közé kerül, mert például rögtön sürgetően jelentkezik a tennivaló, amikor a túlóradíjak kifizetése esetleg késik, vagy a tantestületben valakit nemmegfelelően soroltak be stb. Mindig határozottan meg kell követelni a jogos panaszok leggyorsabb elintézését. Végül minden alapszervezeti vezetőség nagyon fontos munkatervi szempontja lehet a szakszervezeti taggyűlések megtervezése. Az alapszabály szerint negyedévenként legalább egy taggyűlést kell tartani az alapszervezetekben. A most következő félévben tehát még két taggyűlést kell megszervezni, az egyiket februárban, a másikat májusban. Minden taggyűlésre egy témát a felsőbb szakszervezeti szervek jelölnek ki. A bizalmiaknak, szakszervezeti bizottságoknak azonban már most kell gondolniuk arra, hogy emellett milyen kérdéseket vigyenek a taggyűlés elé. Ezt tehát feltétlenül meg kell tervezniük, ha nem »véletlenszerű« problémákkal akarnak foglalkozni a taggyűléseken. A bizalmiaknak kell a legtöbbet tenniük azért, hogy a taggyűlések nemcsak elméletben, hanem a valóságban is a mozgalmi élet legfőbb fórumai legyenek. Ezt elsősorban úgy érhetik el, ha a szakszervezeti munka minden fontos kérdését a taggyűlés elé viszik eldöntésre. Ebben a vonatkozásban nagyon sok következetességre van szükség, mert bizony nem kevés helyen még mindig az a szokás, hogy egy ember határoz például az üdülőjegyek szétosztásáról s az sem vált még általános szokássá, hogy a szakszervezetbe belépni szándékozók felvételét minden esetben a taggyűlés döntse el, stb. * Mindez természetesen nem előírás, csupán néhány gondolat, néhány tanács a munka megtervezéséhez, ahhoz, hogy a mind nagyobb eredmények egyik fontos feltételét, a tervszerűséget mielőbb meghonosíthassuk alapszerveink tevékenységében. Juhász László 2 Pimmm Lana FÉLÉV Az 1958—59-es óvodai év második feléhez érkeztünk. Talán nem érdektelen visszapillantani arra, mit végeztünk az elmúlt félévben. Fontos feladatunknak tartottuk a családlátogatások szaporítását. Rendszeresen tanulmányoztuk a szülői ház hatását az óvodáskorú gyermekekre, megfigyeltük, hogy a szülők mennyire értékelik az óvodai nevelés eredményeit. Az ideológiai továbbképzés megindulásakor azt tapasztaltuk, hogy az óvónők esetében ezt egyesek némi lenéző mosollyal intézték el. A múltban legjobb esetben arról beszéltek, hogy az óvónő mint magánember legyen ideológiailag képzett, de nem értették meg, hogy erre a munkájában is szükség van. Márpedig az óvodai nevelés keretében is van lehetőség a gyermekek világnézetének kialakítására. A mi világnézeti szilárdságunk sokat segíthet abban, hogy a gyermekeknek éppen ebben a sokat kérdezgető korszakában mindenre őszinte és meggyőződéstől áthatott választ adjunk. Éppen ezért Mosonmagyaróvár óvónői például teljes számban vesznek részt a továbbképzésben. A továbbképzési nap előtt minden óvodában külön előkészítő megbeszélést tartanak. A körzeti felügyelők által tartott havi nevelési értekezlet is minden al VÉGÉN hálommal foglalkozik ideológiai kérdésekkel. Múlt ősszel indítottunk először zenei óvodát. A jó hallású, jó ritmusérzékű gyerekek zenei oktatását már itt elkezdjük, s ez nagy segítséget nyújt majd az általános iskolai énekoktatásnak. Énekbemutató foglalkozást is tartottunk már városunkban, az általános iskola első osztályában tanító nevelők bevonásával. Tervünk szerint szakmai továbbképzésünk anyaga a számkészség fejlesztése, az ábrázoló és anyanyelvi foglalkozások helyes módszerének elsajátítása. Az első szakmai továbbképzési napot Sopronban rendeztük. Szabó Erzsébet, a Pedagógus Szakszervezet óvónői tagozatának elnöke tartott bemutató foglalkozást: játékos számolás az óvodában. Szép példáját mutatta, hogy miként kell az óvónőnek mindennapi munkája során, az életkori sajátságokat figyelembe véve fejlesztenie a gyermek értelmét. A foglalkozás és az azt követő élénk vita számos problémánkra adott választ. Ennyit az elmúlt félév munkájáról. Reméljük, hogy az óvodai év végén újabb eredményekről számolhatunk be. Csikor Irén, a Győr-Sopron megyei óvónői tagozat vezetőségi tagja A KECSKEMÉTI NEVELŐOTTHON KÖSZÖNI... Címzett: a kecskeméti nevelőotthon. Feladó: a Pedagógus Szakszervezet Veszprém megyei bizottsága. Tartalom: játékok. Ilyesfajta felírással tizenkét jókora csomagot s vele sok-sok örömet vitt a posta karácsonyra Veszprémből Kecskemétre. Az ajándékokkal egy egész megye nevelő-társadalma küldte el szeretetét a nevelőotthon kis lakóinak. Ugyanekkor külön meglepetés érkezett az ajkai ipari tanulóintézettől is: jókora, 75 kilós ládában rengeteg szebbnél szebb játékbútor, amelyek az ipari tanulók ügyességét dicsérik. A nevelőotthon tanárai és növendékei ezúton is hálás köszönetüket küldik a kedves ajándékozóknak. RENDSZERES PEDAGÓGIAI TANÁCSADÁST tartanak a szülőknek a nagykanizsai pedagógusok a nőtanács felkérésére. Mivel foglalkozott az elnökség Szakszervezetünk elnöksége legutóbbi ülésein számos fontos problémával foglalkozott. A többi között mérlegelte az elmúlt évi üdültetés tapasztalatait. Nagy eredményként lehet elkönyvelni, hogy minden üdülési formát összegezve, az 1957. évi 13 944-gyel szemben 1958-ban összesen 17 560-an részesültek üdültetésben. Ez a szám meghaladja a tagság húsz százalékát. Hiba azonban, hogy nem mindenütt érvényesült a beutalások jutalom-jellege, és sok problémát okozott a beutalójegyek csereberélése, a sokféle váratlan kívánság kielégítése is. 1959-ben az elmúlt évihez viszonyítva a SZOT-beutalások és az üdültetésben résztvevő gyermekek száma is emelkedni fog. Az elnökség megvitatta a szakszervezet nemzetközi tevékenységét is, kiemelve, hogy szakszervezetünk nemzetközi kapcsolatai mind a delegációk cseréje révén, mind pedig a kapcsolat egyéb formáinak felhasználásával jól fejlődnek. Az elnökség kidolgozta fél éves munkatervét. A terv szerint az ülések napirendjén a többi között a következő kérdések szerepelnek: a pedagógusok ideológiai továbbképzésének tapasztalatai, a szakszervezet feladatai a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban, az egyetemi szakszervezeti bizottságok munkája, a fiatal pedagógusok helyzete és munkája falun, a politechnikai képzés a középiskolákban._________ A központi vezetőség legközelebbi ülése Szakszervezetünk központi vezetősége január végén, tartja következő ülését. A napirenden az anyagi érdekvédelem problémái szerepelnek, köztük elsősorban az új bérrendezés. A központi vezetőség megvitatja a munkavédelem és az iskolaegészségügy problémáit is, valamint azt, hogy miként lehetne fokozatosan segíteni a pedagógusok lakásgondjain. Hajdú-Bihar megyéből jelentjük.. • Akár jelképnek is tekintheti ----------------------az ember azt a látványt, amellyel Debrecen fogadja a vonaton érkezőket. Első benyomás: a háború sebeit , még mindig őrző, vigasztalan állomás, de rögtön mögötte már ott épül az új, amely így készültében is sejteti majdani szépségét. Ez az élmény folytatódik a város híres főutcáján: sápadt gázlámpák a járdaszélen, ragyogó fénycsövek az úttest fölött, és ebben a kettős fényben fut végig a hol földszintes, hol több emeletes házak szeszélyes hullámvonala. S ahogy künn a tárgyi világban még egymás mellett él az avuló régi és friss-erős új, úgy kavarognak belül a lelkekben itt is, akárcsak másutt, az ó és új eszmék. És harcolnak egymással. A belső küzdelmet kinek-kinek egyénileg kell megvívnia__de nem egyedül. Nemcsak a város és az őt körülvevő Hajdúság arculatát, de az emberét is szüntelenül formálja a szocialista élet ezernyi tényezője. Hogyan, mi módon vesz részt ebben az új embert formáló munkában a pedagógus szakszervezet? — ezt kerestük a minap Debrecenben. íme, néhány tény, adat, terv mindabból, amit láttunk. A megyei bizottság elnöke, =====----■..... * n= Strebelovszky Lajos az első, akivel szót váltunk. Két kicsi szoba a pedagógus-szakszervezet debreceni főhadiszállása, mégis az egész hatalmas Hajdú-Bihart is láthatod belőle, mert akivel beszélsz, megláttatja veled. Hogy Strebelovszky Lajos így, egy tekintettel átfogja munkaterületét, annak egyik titka, hogy immár nyolc éve megyei elnök, és mielőtt városi ember lett, jómaga is kipróbálta a tanyai tanító és szakszervezeti vezető sorsát. De titka az a munkaközösség is, amivé a megyei bizottság összeforrt. A bizottság — s velük együtt harminchét aktíva — szüntelen járja a megyét, hozza a gondokat, viszi a segítséget. Okos, józan szavakkal szól Strebelovszky Lajos a területi bizottság munkájáról, terveiről, feladatairól. Örömmel mondja, hogy a megye pedagógusainak körében észrevehetően növekszik a bizalom. Az elmúlt év eseményei, az állami és szakszervezeti választások, legutóbb pedig a béremelés híre, mind fokozták pedagógusaink politikai érdeklődését. Az MSZMP művelődési politikájának irányelvei pedig, és ehhez kapcsolódóan a szakszervezet központi vezetőségének határozata a kulturális nevelő munkáról, konkrét programot adtak mind a szakszervezet helyi szerveinek, mind a pedagógusoknak. Az egyik legfontosabb cél, melynek elérését teljes erejével támogatja a megyei bizottság, a tantestületek erkölcsi, politikai egysége. Strebelovszky Lajos úgy látja, hogy az egység kialakulásának szinte kulcstényezője az igazgató. S bizony, sok helyütt az igazgatónak annyi az iskolán kívüli feladata, hogy éppen a legfontosabbal nem ér rá törődni eléggé: a tantestületével, s a saját eszmei, szakmai fejlődésével. A területi bizottság szorgalmazza, hogy megyeszerte erősödjön a szakszervezeti bizottságok, az egyes párt- és állami vezetők, valamint a pedagógusok rendszeres kapsolata. íme néhány eredmény Szoboszlón Újhelyi Károl , a városi pártbizottság titkára tartott előadást a nemzetközi helyzetről 170 pedagógus előtt, a decemberi nevelők napjának pedig Kun László tanácselnök volt az előadója, s ugyanígy történt ez Böszörményben is, meg a megye számos más helyén. Hatékony eszköz a területi bizottság kezében a megyei kultúrotthon. Ez fogja egybe a Debrecenben folyó szakszervezeti kulturális nevelő munkát, és mint valami erőtelep, sugározza szét áramát az egész megyében. A városi bizottság elnöke, ................. Sütő Sándor, akivel a patikatiszta Kossuth Lajos általános leányiskola igazgatói irodájában találkoztunk, ugyancsak régi szakszervezeti vezető. Majd nem kétezer főnyi a város szakszervezeti tagsága, de munkahelyeik 170 ezer holdnyi területen vannak szétszórva. Nem kicsi munka itt szakszervezeti elnöknek lenni, ám Sütő Sándor igazi debreceni nyugalommal és céltudatossággal állja a sarat. Pedig »emellett« még egy húsz tanulócsoportos iskola igazgatója is. A szakszervezet nevelő munkájáról szólva, jól bevált megoldásnak látja azt, hogy időnként 20—25 pedagógust hívnak össze kötetlen beszélgetésre a város vagy a párt valamelyik vezetőjével. Ebben a közvetlenebb környezetben sokkal őszintébben megnyilatkoznak a pedagógusok. A szakmai munka támogatására gyümölcsöző kapcsolatot sikerült teremteniük az egyetem és az iskolák között. Különösen a földrajz, kémia szaktanárai és a megfelelő tanszékek között. Az egyremásra alakuló szakmai tagozatok is eleven munkát végeznek. A társadalom és a szülők pedagógiai felvilágosításának ötletes formáját valósították meg a Hajdú-Bihar megyei Naplóban Az osztályfőnöki óra című rovat rendszeresítésével. A rovatot Balogh József, a Péterfia utcai általános iskola igazgatója vezeti. A kultúrotthon Sütő Sán........ dórnak is egyik legkedvesebb beszédtémája, akárcsak Strebelovszky Lajosnak. S aki csak úgy kívülről felületesen méregeti ezt az egyik mellékutcában meghúzódó, semmitmondó földszintes épületet, bizony nehezen tudja elképzelni, hogy milyen sokfelé ágazó, lendületes munka indul ki innen. De mint annyiszor, most is csal a külső. Nem az épület nagy itt, hanem a lelkesedés. S ennek a motorja egy fiatalember, Cs. Nagy Zoltán, a kultúrotthon igazgatója. A lelkesedést akarja felébreszteni a szakszervezeti elnökökben — mondja —, felvillantani előttük a lehetőségeket, segíteni nekik példával, előadókkal, műsorokkal. És máris vezet a zsúfolt könyvtáron át az udvarra. Miféle látnivaló lehet ott? Csak tácsak ötlenek a szemünkbe, meg néhány levert cövek. De ő már azt is látja, ami itt május végére 200 000 forintos költséggel fölépül: a 250 személyt befogadó színháztermet meg a vidéki pedagógusokra váró két vendégszobát. Ez a képzeletben már felépült színházterem meg az immár egy éve működő irodalmi kör Cs. Nagy Zoltán legnagyobb büszkesége. Igen, az irodalmi kör, mely több mint egy éve vonzza Debrecen irodalomkedvelő közönségét, vasárnap délutánonként a Déri Múzeum előadótermébe. A magyar és a világirodalom nagyjait szólaltatják meg itt a pedagógus előadók és a Csokonai Színház meghívott művészei. A közönség soraiban pedig nemcsak pedagógusok, diákok láthatók, hanem szép számmal munkások is. Az irodalmi kör legkirobbanóbb sikerét a választások alkalmából rendezett Új vallomás című műsorával aratta. Híre már szétrajzott a megyében, kérik műsorait, sőt még Nyíregyháza is szívesen vendégül látná őket. Elég egy pillantást vetni a kultúrotthon elmúlt évi beszámolójába és ez idei munkatervébe, hogy meglássuk, milyen sokoldalúan nyújt segítséget a város és a megye nevelőinek. A legkülönfélébb témájú előadások, a színházi estek szervezése, a szakmai és művészeti szakkörök, a zenekar — mindehhez nem elég a fiatal igazgató lelkesedése: munkatársak is kellenek. Sorolhatnánk is a sok-sok munkatárs nevét, de ehelyett éppen csak példának hadd említsünk egyet: dr. Tóth Ervint, a Tóth Árpád Gimnázium művészettörténet tanárát, a fotószakkört irányítja, a zenekar művészeti tanácsadója, a vonósnégyes egyik tagja, és emellett rendszeresen ír a debreceni újságba. A vidéki klubszobákban és -------------szakszervezeti bizottságokban a debrecenihez hasonlóan forr, pezseg az élet. A hajdúszoboszlói énekkar és a városi zenekar szereplései (az előbbit Török Zoltán, az utóbbit Hallay Gyula vezeti), a hajdúböszörményi klubszoba havi előadásai és rendszeres klubestei (dr. Papp Béla az igazgatója és özv. Somos Imréné a szívesszavú gondnoka), a város értelmiségét összefogó püspökladányi klub megalakulása — megannyi fegyverténye annak a kulturális munkának, mely az egész megyében folyik. A megyei bizottság közvetve vagy közvetlenül a legkisebb tanyasi iskolának is segíteni akar. Ennek érdekében két dédelgetett tervük van a debrecenieknek. Az egyik: a megyei kultúrotthon kiadásában megjelenő folyóirat. A másik: egy autó. Az utóbbira már együtt is a pénz, megvan a szakszervezet elnökségének a hozzájárulása is, csak a SZOT engedélye hiányzik, reméljük, az is hamarosan megérkezik. Gyakran kérdik — olykor gáncsoskodó hangsúllyal, olykor jószándékú érdeklődéssel — mit csinál a szakszervezet. Hajdú-Bihar megyében soksok tett, sok-sok siker felel a kérdésre. (fényi)