Pedagógusok Lapja, 1963 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1963-01-08 / 1. szám
(Folytatás az 1. oldalról) hangoztatták, hogy szakszervezetünk vegye kezébe a továbbképzés gondozását. A szakmai és anyagi érdekvédelmi kérdések helyes arányban szerepeltek a hozzászólásokban. A tanácskozás jellemző vonásaként emelhetjük ki, hogy uralkodó hangneme az egészséges optimizmus volt. Érdeklődéssel hallgatták a résztvevők Csiszár Károlynak a művelődési osztály előadójának tájékoztatóját a nevelési tervről. Az előadáshoz kapcsolódó vitában a felszólalók hangoztatták, hogy a nevelőmunka színvonalának emelése szempontjából hasznosnak, sőt szükségesnek tartják a terv bevezetését. Megígérték, hogy ennek nemcsak propagálói, hanem a megvalósításában odaadó segítői is lesznek. A tanácskozáson felszólalt Erdélyi Béla, a megyei művelődési osztály vezetője is. Hangoztatta, hogy az állami szervek csak a szakszervezeti funkcionáriusok állandó, lelkes segítő tevékenységével együtt tudnak igazán eredményes munkát végezni. A kétnapos tanácskozás egyrészt határozottan és világosan bizonyította a szakszervezeti mozgalom iránti bizalmat, másrészt biztos útmutatástnyújtott az alapszervi vezetőknek a további munkához. H. J. BARANYA MEGYE bizalmi tanácskozása tartalmas és jól megszervezett volt. Ezúttal azonban nem az egyes előadásokról számolunk be, hanem a tanfolyamnak csak agy mozzanatát ragadjuk ki. Az előzetesen írásban beadott 3S a helyszínen szóban feltett kérdésekre Rapai Gyula, a megyei pártbizottság első titkára válaszolt. A politikai tájékoztató, őszinte, baráti beszélgetéssé alakult át. A beszélgess főleg akkor vált érdekessé, amikor Rapai elvtárs vitába szállt az egyik pedagógus koléga nézeteivel. Kartársunk kezdetben nagyon helyes kíváatot mondott az üzletek és a vendéglátóipari intézmények gyakori átalakítgatásáról és az ezzel kapcsolatos pazarlásról, később azonban túlzásba esett, "s a többi között egyoldalúan ostorozta az ifjúság »hibáit". A pártbizottság első titkáraálaszában jobb pedagógusnak bizonyult a felszólaló nézőjénél. »Szakítani kell azzal a szemlélettel — mondotta — hogy a twist-ből és a számunk■a meglepő modern öltözködés- bel messzemenő következtetéeket vonjunk le az ifjúság erkölcsi helyzeteire nézve. Volak, akik annak idején meg akarták tiltani a hulahop-karikáik gyártását és árusítását. De vajon ki hulahopozik manapság? Ezek a divatok jönnek s eltűnnek, de egy bizonyos az, hogy az ifjúság egyre jobban megérti az élet igazi célait.Elmesélte, hogy nemrégiben a Tanárképző Főiskolán ártott előadást, és megemlítete a megye egyik állami gazdaságának kiváló eredményeiit. Az előadást követő bezélgetésben a hallgatók örömnel és büszkeséggel beszéltek rról, hogy nyáron az említett llami gazdaságban dolgoztak, k is látták annak kiváló munkáját, és egy kicsit a siker részeseinek érzik magukat. Sok egyéb haszna mellett a amifolyam ilyenformán talán ahhoz is hozzájárult, hogy a modernség és erkölcs összefüggésének helyesebb értelmezésével egyik-másik pedagógus közelebb jusson az ifjúság- BUDAPEST VALAMENNYI ISKOLÁJÁBÓL részt vett egy-egy tanuló azon az immár hagyományos tárgysorsjátékon, melyet az Állami Biztosító és a központi PEST rendezett karácsony előtt a balesetbiztosításban részt vevő diákok jutalmazására. Az izgalmas húzás során szebbnél szebb játékok találtak gazdára a megjelentek között. Végül is valamennyi résztvevő — olykor ugyan cserével helyesbítve a szerencsét — megelégedetten, gazdag zsákmánnyal távozott. 2 Pedagógusok Lapja A szakszervezet 1963. évi költségvetése Valamennyi gazdálkodó szerv összeállította, már 1963. évi költségvetését, s a járási, városi, kerületi, egyetemi, főiskolai intézményi bizottságok még december folyamán megtárgyalták. A megyei bizottságok is legutóbbi ülésükön külön napirendi pont keretében vitatták meg és fogadták el 1963. évi pénzügyi tervüket. Az elnökség december 17-i ülésén hagyta jóvá a központ által kezelt 25 százalékos tagdíjrészesedés költségvetését. A terv 115 000 fő évi tagdíjaként 19 200 000 forinttal számol, ennek 25 százaléka 4 800 000 Ft. A kiadványokból és egyéb bevételekből származó összegekkel együtt a bruttó bevétel 5 400 000 forint. A kiadások rovatában a személyi kiadások 22 százalékot tesznek ki. Ebben a központban dolgozó 26 pedagógus, valamint a 25 főnyi szakmai, adminisztratív és technikai személyzet bére és közterhei szerepelnek. A dologi kiadások — 12 százalék — között a központ székházának fenntartási kiadásai és más ügyviteli jellegű költségek (posta, telefon, bankköltség, bélyegterjesztési jutalék stb.) szerepelnek. Az egyik legjelentősebb tétel: a szervezeti élettel kapcsolatos kiadások — 24 százalék. Ebben a központi vezetőség osztályainak, munkaterületeinek kiadásait, a különféle értekezletek és tanácskozások alkalmával felmerülő útiköltségeket, napidíjakat, a központi tagozatok kiadásait találjuk. Meg kellett tervezni a február 15—16-ra összehívott VII. kongresszus, valamint a májusiban rendezendő két országos tanácskozás: a rajzpedagógiai és a gyógypedagógiai konferencia költségeit. Gondolni kellett a szakszervezeti tisztségviselők megfelelő oktatására, hozzájárulást előirányozni a téli bizalmi tanácskozások, a titkári értekezletek költségeihez. Ide tartoznak a tervezett köznevelési, pedagógiai tárgyú kiadványok, munkavédelmi és egyeztető bizottsági brosúrák előállításának költségei is. Külön tételt jelentenek a nemzetközi kapcsolatok kiadásai, az 1963. évi delegációs tervben levő meghívások és kiküldetések. Üdültetésre a költségvetés legjelentősebb tételét, az összkiadások 25 százalékát fordítja a központ. Az 1963. évi üdültetési programban a családos és gyermeküdültetés további fejlesztése, a megyei bizottságok által szervezett turista, önköltséges üdültetések támogatása szerepel. Ezen kívül ebben az évben is hozzájárulunk a SZOT által kezdeményezett nagyobb üdülési beruházásokhoz is. A Vendégotthon felépítésével kapcsolatos tartozás rendezésére a költségvetés mintegy 17 százalékot irányoz elő. A költségvetési terv szerint a kiadások meghaladják a bevételeket. A különbözetet —a mintegy 1 800 000 forintot — a tartalékalapból kívánjuk fedezni. A központ költségvetésén kívül elfogadta az elnökség a teljes szakszervezeti költségvetés mutatószámait. Ennek alapján a tagdíjbevétel 45 százalékával a járási, városi, egyetemi bizottságok rendelkeznek, beleértve a szülési és temetési segélyek fedezésére az SZTK-nak folyósítandó mintegy 10 százalékos költségeket is. A megyei bizottságok a tagdíjbevétel 21 százalékával gazdálkodnak, ebből fedezik a működésükhöz szükséges személyi, dologi és ellátmányi költségeket, s jelentős összegeket fordítanak az üdültetésre, a kulturális és sporttevékenység támogatására. A központnak — mint erről már szó volt — 25 százalék jut, a SZOT járuléka 9 százalék. A szakszervezet teljes költségvetését a VII. kongresszust követő központi vezetőségi ülés fogja véglegesen jóváhagyni. AUTOMATIKUS ELŐLÉPÉS - RENDKÍVÜLI FELJEBBSOROLÁS - SZABADSÁGOLÁSI TERV Címszavak a januári munkatervhez A pedagógus bizalmi zsebkönyvének januári feladatai között szerényen húzódik meg ez a mondat: „Kísérje figyelemmel a dolgozók rendszeres (automatikus) előlépését és felemelt munkabérük kifizetését.” Valójában e sorok nagyon fontos tennivalókat tartalmaznak. Számos tapasztalat igazolja, hogy sem a pedagógusok, sem a más munkakörben foglalkoztatott oktatásügyi dolgozók nem ismerik eléggé a reájuk vonatkozó bérezési rendelkezéseket, s emiatt olykor évekig helytelen összegben kapják illetményüket. Amikor pedig felismerik a tévedést, rendszerint különféle nehézségekbe ütközik az orvoslása. Mindez azonban megelőzhető, és a megelőzésben nagy szerepe van a bizalminak. A tennivaló kétirányú: egyrészt széles körben ismertesse a dolgozókra vonatkozó bérutasításokat, másrészt az iskolában rendelkezésre álló adatok alapján személyesen ellenőrizze a fizetési besorolásokat, egyeztesse a beszámított szolgálati idő adatait. Éppen ezért elsősorban a bizalminak kell ismernie a rendelkezéseket. Emlékeztetőül a bérutasítás néhány fontosabb és a végrehajtásban most időszerű részére hívjuk fel a figyelmet. A pedagógusok a szolgálati idejüktől függően három-négy évenként, a nem pedagógus oktatásügyi dolgozók öt év eltöltése után magasabb korcsoportba lépnek. Ennek megfelelően emelkedik a munkabérük is. Az előlépés a pedagógusok bérezéséről szóló 10/ 1959. (M. K. 5.) M. M. számú utasítás 15. paragrafusa szerint a megkívánt idő eltöltése után — külön besorolás nélkül — automatikusan történik, az előírt várakozási idő betöltését követő év első napjától az arra illetékes bérszámfejtőhely hivatalból köteles a magasabb illetményt megállapítani és kifizetni. A munkaviszonyban eltöltött szolgálati idő megállapításakor ügyelni kell arra, hogy a besorolás szempontjából az alkalmazás éve teljes évnek számít. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott oktatásügyi dolgozók bérezéséről szóló 173/ 1960. (M. K. 21.) M. M. számú utasítás 11. paragrafusa is a fentiek szerint intézkedik a magasabb munkabér kifizetéséről. A bizalmiak munkájának megkönnyítésére és az egyszerűbb áttekinthetőség érdekében az alábbiakban besorolási táblázatot közlünk. 1963. január 1-től azok a dolgozók lépnek elő, akik szolgálati idejüket a táblázatban szereplő évek valamelyikében kezdték meg. Pedagó- Egyéb gusok dolgozók A bizalmiak ellenőrizzék a táblázat alapján, hogy az intézmény dolgozói a januári illetménykifizetéskor megkapják-e a korcsoport szerint megállapított munkabért. Ha eltérés mutatkozik, akkor azt azonnal közöljék az illetményt számfejtő és utalványozó hivatal vezetőjével, és kérjék a helyesen megállapított illetmény kifizetését. Az ellenőrzés során helyes azt is megvizsgálni, hogy a törzsbéren kívül járó pótlékokat is a rendelkezéseknek megfelelően fizetik-e. Bérezési feladat a rendkívüli feljebbsorolás előkészítése is. A jelenlegi rendelkezések szerint a pedagógusok általában csak a júniusi pedagógusnaptól részesülnek feljebbsorolásban, de a többi dolgozók már január 1-től megkaphatják. A pénzügyminiszter minden évben külön rendelkezésben jelöli meg azt az időpontot, amelytől kezdve a rendkívülifeljebbsorolásban részesült dolgozó részére a magasabb munkabért fizetni lehet. Az előkészítést azonban már decemberben, illetve januárban el kell végezni. Erre vonatkozóan a Művelődésügyi Közlöny 1962. május 15-i számában megjelent 128/1962. (M. K. 10.) M. M. számú utasítás intézkedik. Az utasítás 4. pontja szerint az intézmények vezetőinek december 31-ig kell elkészíteniük a javaslatot a feljebbsorolásra. A 173/1960. (M. K. 21.) M. M. utasítás 13. paragrafusa külön is kiemeli, hogy a javaslatokat „az illetékes szakszervezettel egyetértésben” kell elkészíteni. Ahol ez nem történt meg, ott a bizalmiak beszéljék meg a javaslatokat az intézmény vezetőjével, és amint megjelenik a rendelkezés a besorolás végrehajtásáról, ellenőrizzék annak megtörténtét is. Ugyancsak az év eleji tennivalók közé tartozik az évi szabadságolási terv elkészítése — erről a Pedagógusok Lapja 1962. évi 4. száma részletes tájékoztatást adott. A szabadságolási terv elkészítése előtt meg kell állapítani, hogy milyen mértékű szabadságra jogosultak a dolgozók. A pedagógusok az évi 12 munkanap alapszabadságon felül munkaköri pótszabadságban részesülnek, az egyéb oktatásügyi dolgozók pedig a folyamatos szolgálati idejük alapján kaphatják meg a pótszabadságot. Ennek kiszámítására szolgál az alábbi táblázat: A dolgozók szabadságát úgy kell elosztani, hogy az lehetőség szerint a munka folyamatosságában fennakadást ne okozzon. A beosztás elkészítése előtt az érdekelteket meg kell hallgatni. Kérelmükre a szabadság több részletben is kiadható. A szabadság beosztását a dolgozóval a terv elkészítése után, de legkésőbb a szabadság megkezdése előtt 15 nappal írásban közölni kell. Ezt a rendelkezést, sajnos, sok helyen még ma sem tartják be, ezért ellenőrzését a bizalmiak ne mulasszák el. II. korcsoportba 1961 1958 III. * 1958 1953 IV. „ 1955 1948 V. „ 1952 1943 VI. „ 1949 1938 VH. „ 1946 1933 VIII. „ 1943 1928 IX. „ 1940 — X. „ 1936 —■ XI. „ 1932 — XII. » 1928 — Pótszabadság A munkaviszony 1963-ban kezdete (munkanap) 1936. július 1. előtt 12 1936. Július 2-től—1939. Július 1-ig 11 1939. Július 2-től—1942. július 1-ig 10 1942. július 2-től—1945. Július 1-ig 9 1945. Július 2-től—1947. Július 1-ig 8 1947. július 2-től—1949. Július 1-ig 7 1949. július 2-től—1951. július 1-ig 6 1951. Július 2-től—1953. Július 1-ig 5 1953. július 2-től—1955. Július 1-ig 4 1955. július 2-től—1957. július 1-ig 3 1957. Július 2-től—1959. Július 1-ig 2 1959. július 2-től—1961. július 1-ig 1 1961. Július 2-től— 1— iVVWWUW '[ PEDAGÓGUS KÉPZŐ- [I ] MŰVÉSZEK ? || FIGYELMÉBE! | A szakszervezet rajzpe-[■ si dagógiai és képzőművészeti ■] ■[tagozata képzőművészeti [■ |] kiállítást rendez a pedagó- Is ■ [gusok szakszervezetének?! [i VII. kongresszusa tisztele- [■ i[ tévé. Azok a pedagógus ■[ J, képzőművészek, akik a ki- [■ ij állításon részt kívánnak ■[ t venni, január 20-ig küldje- SI nek be legfeljebb két-há-i[ rom, nem nagyméretű (40X [■ 60 cm-ig) képet (akvarell, [[ olaj, grafika), valamint ki- é sebb méretű szobrászati al- [' kotásokat válogatás és zsű- í rizés céljából a szakszerve- zet köznevelési és szerve-zési osztályára: Budapest | VI., Gorkij fasor 10. A, szállítási költségek a bekül- ■[ dót terhelik. A kiállítás helye: SZOT [‘ Főiskola (Bp. II. Tárogató \ [| út 2—4. sz.) [ 'WVWAVWVWAVUWO. Kitüntetett pedagógusok tanácskozása Szombathelyen A Pedagógusok Szakszervezete Vas megyei bizottságának és a Megyei Tanács művelődési osztályának kezdeményezésére decemberben mintegy 160 kitüntetett nevelő tartott értekezletet a szombathelyi tanítóképző nagytermében. Az értekezleten részt vett Szalóki Lambert, a Pedagógusok Szakszervezetének országos titkára; Gosztonyi János, az MSZMP Vas megyei bizottságának első titkára; Hangyái Tibor, a megyei párt végrehajtó bizottság tagja, az SZMT vezetője és Lénárt Lajos, a megyei tanács V.B. elnökhelyettese. Déri Istvánnak, a pedagógus szakszervezet megyei titkárának megnyitója után Erdélyi Béla, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője tartott vitaindító beszámolót. A többi között hangsúlyozta, hogy régi adósságot törlesztenek most, amikor az országban először — közös tanácskozásbra hívják a megye kitüntetett pedagógusait. A továbbiakban azokról a gondokról, problémákról szólt, amelyek jelenleg a megye művelődési életében jelentkeznek. Beszélt azokról a feladatokról, amelyeket a szeptemberben bevezetésre kerülő új általános iskolai tantervek jelentenek, majd említést tett a szakrendszerű oktatás kiszélesítésével kapcsolatos gondokról. Vitaindító beszámolója során kitért a nevelőhiányból adódó nehézségekre, s részletesen elemezte a középfokú oktatás általánossá tételének perspektíváit a megyében. A beszámolót követően több kitüntetett pedagógus szólalt fel. Farkas László középiskolai tanár elmondotta, hogy a középfokú oktatás általánossá tételével kapcsolatban vannak még kishitű, visszahúzó nézeteik a megyében, s ezekkel vitázni kell. A cél — a középiskolai oktatás kiterjesztése — reális, de csak akkor érhető el, ha a megye egész társadalma összefog. Semmi esetre sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy sokan még az általános iskola nyolc osztályát sem fejezték be. Márpedig a középiskolai oktatás általánossá tételének egyik alapfeltétele, hogy minden tanuló végezze el a nyolc osztályt. Hodászi Ede gimnáziumi igazgató bírálta azt a megoldási javaslatot, amely szerint a középiskolai tanárhiányt a legjobb általános iskolai tanerőkkel szeretnék majd pótolni. Ez — mint mondotta — csökkentené az általános iskolai oktatás egyébként is javításra szoruló színvonalát, ami komoly nehézségeket okozna a középiskolákban is. Palkó István, a tanítóképző igazgatója ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a fejlesztési tervet nagy körültekintéssel kell kidolgozni, s ezzel kapcsolatban szintén helytelenítette az általános iskolák kiváló nevelőinek »kiemelését«, középiskolába irányítását. A továbbiakban részletesen beszélt a megye népművelési problémáiról, amelyeknek megoldásában nagy segítséget nyújtanak a kitüntetett pedagógusok. Az értekezleten Erdélyi Béla, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést nyújtotta át Dávid Erzsébet gencsapáti óvónőnek, negyvenéves pedagógiai munkásságáért, majd a tanácskozás résztvevői megtekintették a megye pedagógus képzőművészeinek kiállítását, közös ebéden vettek részt, és végezetül megnézték a Déryné Színház előadását. Csontváz exportra Érdekes kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők és a szakemberek a Lengyel Gyula Közgazdasági Technikumban. Az Iskolai Taneszközök Gyára állította ki számos terméke közül az exportra felajánlott taneszközöket. Az impozáns kiállítás anyagát két fő csoportban rendezték el. Az egyik részben a biológiai készítményket mutatták be, a másikban 120 különféle fizikai taneszközt, köztük harminc féle matematikai és ábrázoló geometriai szemléltető eszközt. Különösen az utóbbiak megjelenése örvendetes, mert régóta várják az általános- és középiskolai tanárok Régóta várt eszköz például a térmértani összerakható modell, a három egymásra merőleges egyenes és a síkra merőleges egyenes tételének bizonyítására. Átlátszó műanyagból készült a mértani testmodell-készlet: részei a kocka, téglatest, négyzetalapú gúla, téglalap alapú gúla, henger és kúp. Érdekes a henger ferde síkmetszéssel és a kúp, kör elipszis, hiperbola és parabola metszetekkel, ötletes a képsíkrendszer öszszeállítása, különböző nagyságú ésformájú szúróhelyű pálcák és síkalapzatok tartoznak hozzá. A fizikai rész érdekességei közé tartozik az új átdolgozásban bemutatott rádiópad, G. M.-csöves kiegészítéssel, amely úgyszólván nélkülözhetetlen eszköze a középiskolák modern fizika-oktatásának. Láthattuk az elektrosztatikus kísérleteknél alkalmazott, megbízhatóam működő, magasfeszültségű Vam de Graaf generátort is. Szép darabja volt a kiállításnak a kisülési csősorozat, más néven vácuumskála, és jól dolgozott a gyár által modernizált Wimshurst-gép is. Az érdekességek közt kell megemlítenünk a praktikus, hordozható áramátalakítót, az egyenáramú VTA-mérőt, mely jelenlegi formájában újdonság lesz az iskolai szertárakban. A biológiai szemléltető eszközök csoportjában a növényvilág életeinek megismertetésére kiválóan alkalmasak az egy- és kétszikű szármetszetek, a fás szárszerkezetek, a gyökércsúcsok, melyek a legmodernebb műanyag-technológiával készülnek. Az ugyancsak műanyagból készült, szétszedhető rágótípusú rovarfej, a preparált állatok és folyadékos készítmények, valamint az eredeti cserettani készítmények bemutatása bizonyára megkönnyíti a növény- és állattan oktatását. Az embertani készítményeik, a szétszedhető emberi szem, fül, a műanyag csontváz-modellek mind a gyár jó felkészültségét és kitűnő szakember-gárdáját dicsérik. Az Iskolai Taneszközök Gyárának készítményei iránt nemcsak hazánkban, de külföldön is nagy az érdeklődés. Szállítanak Nyugat-Németországba, az amerikai kontinens országaiba és számos külföldi államba. Ezek mellett természetesen a belföldi igények kielégítéséről is gondoskodnak. Az iskolák számára nélkülözhetetlen eszközök megrendelhetők, illetve raktárról vásárolhatók az Iskolai Felszereléseket Értékesítő Vállalatnál. Cím: Budapest VIII. Szentkirályi u. 12. Telefon: 130—812. (—) — szétszedhető emberi szem