Pedagógusok Lapja, 1970 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1970-01-20 / 1-2. szám
SZOLIDARITÁSI GYŰLÉS vietnami szonaaritási gyűlést rendezett a szakszervezet Dunapesti Bizottsága a Dél- vietnami Nemzeti Felszabadítási Front megalakulásának 9. évfordulója alkalmából a Fáklya Klubban. A gyűlésen Szalóki Lambert, a szakszervezet titkára és Le Huu Van, a Dél-Vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ügyvivője mondott beszédet A felsőoktatási intézmények munkavédelmi pályázatának eredménye Az alábbiakban közöljük a IV. felsőoktatási munkavédelmi pályázat eredményeit. Első díjban és a Szakszervezetek Országos Tanácsa különdíjában részesült a „Menynyezeti sugárzófűtés alkalmazása az iskolában” című kollektív pályamunka. Szerzői dr Róna Borbála kandidátus, az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezetője, dr. Bánhidi László kandidátus, az Építéstudományi Intézet tudományos főmunkatársa, dr. Hegedűs György kandidátus, az Országos Közegészségügyi Intézet tudományos főmunkatársa és dr. Merétei Klára, az Országos Közegészségügyi Intézet tudományos munkatársa. Első díjban és a Mezőgazdasági és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének különdíjában részesült dr. Beregszászi Attila docens, a gödöllői Agrártudományi Egyetem munkavédelmi kutatócsoportjának vezetője „A munkavédelmi oktatás fejlesztési terve a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz tartozó felsőoktatási intézményekben” című pályamunkájáért. Ugyancsak első díjban, valamint a Honvédelmi Minisztérium és a Művelődésügyi Minisztérium különdíjában részesült dr. Vasvári-Nagy Vilmos mérnök-őrnagy, a Kossuth Lajos Katonai Műszaki Főiskola tanszékvezető-helyettese a „Komplex munkavédelmi szemlélet kialakításának lehetőségei a műszaki tanszék oktató-nevelő munkájában” című pályamunkájáért. Második díjban és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium különdíjában részesült dr. Szabó Dénes tanszékvezető egyetemi tanár, Botár Antal adjunktus és Nagy Attila adjunktus (valamennyien a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem oktatói) kollektív pályamunkája. Ugyancsak második díjban és a Művelődésügyi Minisztérium különdíjában részesült dr. Bucsy István docens és dr. Keszthelyi Károly adjunktus (a Budapesti Műszaki Egyetem oktatói) kollektív munkája, továbbá Demján József, a Győr megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás építészmérnöke. Harmadik díjban és a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete, valamint az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete különdíjában részesült Fialka Géza, a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetének munkatársa két pályamunkájáért. A harmadik díj mellett a SZOT különdíját kapta meg dr. Széll Tamás kandidátus, a szegedi József Attila Tudományegyetem szakszervezeti bizottságának munkavédelmi felügyelője. Harmadik díjban és az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének különdíjában részesült dr. Pajor Géza, a Vas megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás főorvosa. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének különdíját kapta Domokos Kázmér, a zsámbéki Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum mérnöke. Az Egészségügyi Minisztérium különdíját kapta dr. Hegedűs György kandidátus, az Országos Közegészségügyi Intézet tudományos főmunkatársa. Az Egészségügyi Minisztérium különdíját kapta dr. Zalányi Sámuel kandidátus, a szegedi Orvostudományi Egyetem docense. 2 Pedagógusok Lapja Költségvetés — 1970 Mindenütt ezekben a heteikben vitatják meg és hagyják jóvá az alapszervezetek az idei költségvetést. Mint ismeretes, a gazdálkodás decentralizálása következtében a költségvetések jóváhagyása is a helyi bizottságok feladata. Bács megyében 96,5 százalékra emelkedett a szervezettség, és a tervek alapján a bizottságok többet kívánnak kulturális és sportcélokra fordítani. Az Eötvös-alapi segélyek folyósításának jogát pedig ettől az esztendőtől kezdve ebben a megyében is a járási, városi bizottságok gyakorolják. Komárom megyében példaszerű a gazdasági tevékenység nyilvánossága. A komáromi és kisbéri, bizottságok ülésein például havonként szóba kerülnek a legfontosabb kiadások, az alapszervek bélyegvásárlásai, az iskolánkénti tagdíjfizetés. Az esztergomi tanítóképzésben és technikumban a gazdasági év lezárása alkalmával összegyűjtik a tankönyveket, ellenőrzik a tagdíjfizetést. (Ezzel a módszerrel érték el például a kisbéri járásban, hogy az iskolák nem háromháromként igénylik a bélyegeket, hanem gyakrabban, s így rendeződtek a hátralékok.) A komáromi és tatai járásban az elfogadott költségvetést és beszámolót sokszorosítják, majd elküldik a járás iskoláinak. A Komárom megyei bizottság a járások, összesített terveit — a megyei költségvetés adataival együtt — szintén eljuttatja a megye nagyobb iskoláiba. Mindez nagyon hasznos. A tagság nemcsak a küldöttértekezletről hazatérőktől tudhatja meg, hogy mire is fordítják a pénzét, hanem írásos tájékoztatókból is. Ezek maradandó formában rögzítik az év elejei terveket, elképzeléseket. Sz. D. Program a pedagógus-újítóknak Szakszervezetünk központi vezetőségének szervezési és köznevelési osztálya programot állított össze a pedagógus újítók segítésére. A köznevelési és szervezési osztály a programot tartalmas körlevél kíséretében juttatta el a megyei szakszervezeti bizottságokhoz. A körlevél azokat a fogyatékosságokat is feltárja, amelyek a pedagógus újítómozgalom kibontakozását jelenleg fékezik. A mozgalomra az elmúlt években a tervszerű irányítás hiánya miatt az ötletszerűség nyomta rá a bélyegét. Eléggé általános szemléletbeli hiba az is, hogy az újítók inkább csak az új eszközök kialakítására gondolnak, holott a reformtervek megvalósítása és az egész pedagógiai gyakorlat új arculatának formálása az új módszerek keresését és alkalmazását is igényli. Az újítóknak javasolt program most olyan területekre irányítja a figyelmet, amelyeken az újítások számottevően gazdagíthatnák a pedagógiai gyakorlatot és emelhetnék az általános metodikai kultúra színvonalát. Az alábbiakban a program javaslatait a különböző munkaterületek szerinti csoportosításban közöljük. ÓVODÁK 1. Praktikus teretválasztó fal, amellyel játéksarkok alakíthatók ki a csoportszobában. 2. Nagyméretű elemekből öszszerakható és könnyen kezelhető konstrukciós játékok. 3. Mozgásfejlesztő udvari eszközök. 4. A szerepjátékot gazdagító nagyméretű játékok. 5. Képek, képsorozatok, modellek, amelyek alkalmasak a csoport egyidejű foglalkoztatására, intellektuális feladatok megoldására. 6. Országosan bevezethető, nyomdailag előállítható csoportnapló terve. ÁLTALÁNOS ISKOLÁK 1—4. OSZTÁLYAI 1. Az olvasókészséget, a szövegfeldolgozó jártasságot fejlesztő tárgyi jellegű vagy szervezésformai újítások. 2. Olyan egyszerű tanulói munkaeszközök, eljárásmódok kidolgozása a környezetismerethez, amelyekkel az ismeretek cselekvéshez kapcsoltan sajátíthatók el. 3. A lakóhely történelmi és munkásmozgalmi emlékeinek (műemlék, emlékmű, utcai névtáblák, szobrok, épületek stb.) összegyűjtése és 6—10 éves korú gyermekek értelmi színvonalának megfelelő feldolgozása. MAGYAR NYELV 1. Eszközök a közismerten nehezen tanítható fogalmak, kategóriák, szabályok (pl. a névmások, az összetett mondat, az ige helyesírása, az állandó határozók, az egybe- és különírás stb.) elsajátítására és gyakorlására. 2. Segédeszköz a könnyen összetéveszthető fogalmak (pl. a határozó és a határozószó) megkülönböztetésére. 3. A beszédhangok képzését végző szervek működését bemutató modell. 4. A nyelvhelyesség problémáit illusztráló rajzok, ábrák (lehetnek karikatúraszerű megoldások is). 5. Nyelvtani-helyesírási társasjátékok. 6. A folyamatos ellenőrzést (visszajelentést) megvalósító eljárások, eszközök. (Olyan eredményt — teljesítményt — megállapító technika kidolgozása, amellyel objektív elbírálás lehetséges.) TÖRTÉNELEM 1. A csoportmunka alkalmazásának lehetőségei, formái és módjai a történelemtanításban. 2. Tematikus feladatlapok készítése és alkalmazása. 3. A történelmi szépirodalom felhasználásának lehetőségei az általános iskolában. 4. A történelmi források felhasználásának lehetőségei az általános vagy középiskolai történelemtanításban. FÖLDRAJZ 1. Megjelölt forrásanyagokból összeválogatott gazdaságföldrajzi adatok, változatos gazdaságföldrajzi diagramok és térképek egyszerű, minden középiskolában megvalósítható alkalmazásának kidolgozása, amely lehetővé teszi a gyakorló órákon a tanulók önálló, egyéni vagy csoportos elemző munkáját. 2. Olyan egyszerű módszer kidolgozása, amelynek alkalmazásával az ásvány- és kőzettani ismeretekkel nem rendelkező általános és középiskolai tanárok és tanulók az osztályteremben biztosan meghatározhatják a legfontosabb hazai kőzeteket és érceket. 3. Az általános vagy középiskolai földrajzoktatásba beilleszthető programozás lehetőségeinek kidolgozása példával vagy példákkal. 4. A földrajzoktatásban eddig elhanyagolt általános természetföldrajzi kísérletek rendszeres alkalmazásának jelentősége a kísérletek tapasztalatai alapján. 5. A földrajzi ismeretek ellenőrzésében felhasználható információk egyszerű, könynyen megvalósítható értékelésének kidolgozása általános vagy középiskolák számára. MATEMATIKA 1. A tanulók önálló munkája az órákon (a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése). 2. A geometriai transzformációk tanításához alkalmas munkaeszközök. 3. A tudásszint felmérésének módszertani kidolgozása. FIZIKA 1. A tanulók önálló kísérletező munkája az új anyag feldolgozásakor. 2. Egy-egy téma modern szemléleti feldolgozása. 3. Egyes tananyagrészek olyan tankönyv jellegű kidolgozása, amely lehetővé teszi, hogy a tankönyv mind az iskolai, mind az otthoni tanulásban a jelenleginél hatékonyabb tanulói munkaeszközzé váljon. 4. Az egész osztályra kiterjedő gyors, objektív tudásszint- vizsgálat módjai (röpdolgozat kizárva, történhet feladatlapokkal, elektromos berendezéssel stb.). KÉMIA 1. A kémiai kísérletek alkalmasabbá tétele tanulókísérletek céljára. 2. A tanulók kísérletező képességét fejlesztő módszerek. 3. A tanulókísérletek, mint az új ismeretek megszerzésének egyik korszerű bázisa, ennek módszerei. 4. A tanulókísérletek feldolgozása feladatlapokkal kombinált módon az általános iskolában. 5. A jelenleg használatos általános iskolai és középiskolai kísérleti eszközök és megoldásmódok tökéletesítése. BIOLÓGIA 1. Az audiovizulális tanszerek (applikációs képek, diapozitívek, hangszalagok stb.) alkalmazásának módjai az élővilág általános iskolai tanításában. 2. Az iskolatelevízió adásainak alkalmazása az élővilág általános iskolai tanításában. 3. Tananyaghoz szabott, egyszerű eszközökkel végrehajtható állatélettani kísérletek a gimnáziumi biológia tanításában. GYAKORLATI FOGLALKOZÁS 1. Új munkadarabok a fa- és fémmunka gyakorlataihoz. 2. Szemléltető és gyakorló eszközök a gépszereléshez. 3. Szemléltető eszközök az elektrotechnikai munkákhoz. 4. Szemléltető táblák a műszaki rajzhoz. 5. Foglalkozási típusok és módszerek. 6. Az értékelés és osztályozás elvei. FELNŐTTOKTATÁS 1. A felnőttek oktatásának korszerűbb módszerei (pl. feladatlapos eljárás, programozás, gépi oktatás stb.). 2. A tanítási óra szervezésének és vezetésének újszerű, a felnőttek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó eljárásai. 3. Az iskolarendszerű felnőttoktatás és a népművelés didaktikai eszközrendszerének közelebb hozása és alkotó alkalmazása. 4. A fiatal hallgatók körében végzett nevelőmunka sajátos módszerei. 5. A gyermek- és felnőttoktatatás különbségeinek korszerű tantervi, tankönyvi értelmezése és konzekvenciái. NAPKÖZIOTTHONOK, KOLLÉGIUMOK, TANULÓSZOBÁK 1. Az egyéni és csoportos tanulás hatékonyságát és racionalizálását segítő eszköözök (pl. feladatlapok stb.) készítése tantárgyak szerinti csoportosításban. 2. Tematikus anyagok összeállítása a tanulmányi és kulturális vetélkedőkhöz, versenyszerű foglalkozásokhoz. 3. A szabadidő értékes eltöltése érdekében a kultúr- és művelődési házakkal, könyvtárakkal, klubokkal való kapcsolatok formáinak és tartalmának kimunkálása (pl. olyan lehetőségek feltárása, amelyek a leckéjükkel elkészült tanulók számára lehetővé teszik a szabadidő kulturált eltöltését). 4. Olcsó konstrukciós játékok variánsainak kidolgozása, az elkészítés (kivitelezés) módjának leírása. A munkás- és parasztgyerekek továbbtanulása több cselekedettel, gondoskodással energiával Szakszervezetünk nemrégiben fontos értekezletet hívott össze a Gorkij fasori székházéban a munkás-paraszt gyerekek továbbtanulásának jelenlegi helyzetéről és segítésük további feladatairól. A tanácskozáson minden meghívott szerv képviseltette magát, így részt vettek a Magyar Szocialista Munkáspárt Tudományos és Kulturális osztálya, a SZOT, a KISZ, a Művelődésügyi Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a Nőtanács képviselője és számos egyetem, főiskola, közép- és általános iskola, valamint kollégium vezetője. Az értekezlet fő célja az volt, hogy egységes szemléletet alakítson ki. Péter Ernő vitaindítója megállapította, hogy az utóbbi időben több olyan fogalom került előtérbe, amely zavarja az elvi egyetértést, s egyben gátolta a koncentrált pedagógiai, anyagi, erkölcsi segítséget. A bevezető referátum tennivalóinkat összegezve hagsúlyozta, hogy minden erővel törekednünk kell az általános iskola valóban általánossá tételére. Az eddiginél nagyobb anyagi segítséget kell nyújtani azoknak az iskoláknak, amelyek munkás-paraszt lakta területen vannak. A képesítés nélküli pedagógusok alkalmazását mielőbb meg kell szüntetni, az állami és társadalmi erőforrások felhasználásával növelni kell a diákotthonok, a kollégiumok, valamint a napközi otthonok számát. Szükség van a pedagógusok nevelőmunkájának differenciáltabb honorálására is. Ugyancsak alapvető követelmény a társadalmi felelősség állandó ébrentartása, a társadalmi szervek tettekben megmutatkozó áldozatvállalása és a különböző szervek kezdeményezéseinek összehangolása. Vinizlay Gyula, a SZOT titkára hangoztatta, hogy az elmúlt években az állami és társadalmi erőfeszítések nem váltak elég széles körűvé. Több konkrét cselekedetre van szükség. Bár a kérdés rendkívüli horderejét mindenki elismeri, a végrehajtásban bizonyos erőtlenség mutatkozik meg. Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője döntő követelményként jelölte meg, hogy a munkás-paraszt fiatalok közül a továbbtanulás során egyetlen tehetség se kallódjék el. Kiemelte, hogy ezeknek a fiataloknak mindenekelőtt magában az oktatás folyamatában kell az eddiginél nagyobb segítséget nyújtani, s a segítés munkáját az általános iskolában kell elkezdeni. A falu és a város, a szellemi és a fizikai munka közötti ellentmondás megszüntetésének egyik feltételeként a kollégiumok építési programjának meggyorsítását jelölte meg Kakulits László, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője, hozzáfűzve, hogy ehhez az üzemek, a tsz-ek és más társadalmi szervek segítségére is szükség van. Ortutay Zsuzsa, a Nőtanács titkára rámutatott arra, hogy a munkás-paraszt tanulókat sújtó egyenlőtlenség egyik forrása a képesítés nélküli pedagógusok nagy száma. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek, az üzemek, a vállalatok és az intézmények közös feladata a munkás-paraszt gyerekek sorsával való törődés, a pedagógiai propagandamunka általánossá tétele. Szűcs László, az Egri Tanárképző Főiskola igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalmi ösztöndíjnak csak kisebb része jut a munkások és parasztok gyermekeinek. Az anyagi lehetőségek felhasználásának jelenlegi rendszere gyakran ellentmond a legfontosabb politikai céloknak. A tanácskozáson számos egyéb kérdésről is szó esett, például arról, hogy mielőbb rögzíteni kell a pedagógusok munkaköri kötelezettségeit, mert így idejüket és energiájukat az eddiginél intenzívebb nevelőmunkára, különösen a munkás és paraszt tanulók segítésére fordíthatnák. Sz. A.