Pedagógusok Lapja, 1993 (49. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-26 / 1. szám

1993. JANUÁR 26. PROGRAMUNKRÓL. ----------------1993---------------- EZ AZ ÉV SEM LESZ ESEMÉNYTELEN - VÉLHETJÜK MÁR ELSŐ PILLANTÁSRA, A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE IDEI AKCIÓPROGRAMJÁNAK LÁTTÁN - A súlypontok az idén is nagyjából ott lesznek, ahol tavaly kezdi a beszélgetést Szöllősi Istvánné főtitkár. - Különböző szakmai törvények előkészítésében működünk közre, több mint egy esztendeje, gondolok itt elsősorban a közoktatási, a szakképzési és a felsőoktatási törvényekre. Noha már a születésüknél bábáskodhattunk, most, a finisben sem tudjuk, hogy mi lesz belőlük. Hiszen ha a Pénzügyminisztérium nem fogadja el azt, amit mi az előkészítés során sziszifuszi munkával elértünk a MKM-nél, akkor nagy baj lesz. Előfordulhat, hogy a PM nem akarja finanszírozni azt, amit az MKM, ha fogcsikorgatva is de végül javaslatunkra bevett a tervezetbe, egy ilyen helyzetnek beláthatatlan következményei lehetnek. Mert - hogy csak egy példát említsek - ha az iskola működését zavartalanná tévő napközi és kollégium mellett az ingyenes óvodai pedagógiai ellátás nem marad meg, akkor annak komoly társadalmi hatása lesz. A most kialkudott közoktatási törvényváltozat költségesebb, mint a korábbiak? S emiatt ütközhet akadályokba? - Természetesen alapvetően költségesebb, mivel a pedagógiai szolgáltatások ingyenesek, a szülőknek nem kell részben sem a pedagógus kollégák bérét fizetniük. Az intézmények működését tehát továbbra is központilag kell finanszírozni. Ez nem kis összeg, de mi a gyermekek érdekében nem lehetünk szemérmesek. Emiatt a gondolkodásmód miatt több támadás ér bennünket, és nem is elsősorban a kormány oldaláról. Sőt számos kérdésben a művelődési tárcával közösen kell a PM-mel vagy a költségvetéssel szemben fellépnünk. Azonban tudatában kell lennünk annak, hogy a mi felelősségünk érdekvédelmi és nem kormányzati, tehát mi a tagságunknak vagyunk a felelősek, nem pedig a költségvetésnek. Programjuk szerint a közalkalmazotti törvény módosításáért harcolnak.A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítását elérni - ez az elkövetkező hónapok egyik nagy feladata. Ahhoz, hogy a parlament napirendre tűzze, legalább ötvenezer ellenőrizhető és hiteles aláírást kell összegyűjtenünk. Elkészült az ezzel kapcsolatos országos felhívásunk, az aláírásgyűjtést megkezdtük. A tövény július elsején lépett hatályba, de csak az állami és az önkormányzati intézményekben dolgozókra terjed ki. Nem vonatkozik tehát az egyházi, vállalati, alapítványi, magánintézményekben foglalkoztatottakra. A kormányzati szándék érthető: igyekeztek szűkíteni az közalkalmazotti járandóságokban részesítendők körét. Az államnak, az önkormányzatoknak, sőt az egyházaknak sem érdeke ezt a kört tágítani. Számunkra, a Pedagógusok Szakszervezete számára azonban nem az a lényeges, hogy a törvényben elfogadott juttatásokat ki fizeti, hanem az, hogy ezek minden, azonos munkát végző kolléga számára biztosítva legyenek, s ezek ne attól függjenek, hogy ki az iskolafenntartó. Ma az egyházi iskolákban is biztosíthat a kollektív szerződés közalkalmazotti jogállást, de az a garantált általános megoldás, ha a törvény hatálya minden intézményre kiterjed. A szabályozás elve az legyen, hogy a munkavállaló milyen feladatot lát el. Persze a törvényt más vonatkozásban is egyértelművé kell tenni. Jelenlegi formájában néhány ponton ellentmond önmagának, mert a közalkalmazotti jogviszonnyal nem minden esetben teszi egyenértékűvé a korábban szerzett munkaviszonyt. Ugyanúgy, ahogy a köztisztviselőknél, minden korábban szerzett munkaviszonyt közalkalmazotti jogviszonynak kell minősíteni. És be kell számítani az egyetemen vagy főiskola nappali tagozatán töltött tanulmányi időt is. E korábban már megszerzett jogot elvesztettük, de vissza akarjuk szerezni. A mi törvényértelmezésünk szerint a közalkalmazotti jogviszonyba a gyeden, gyesen, sorkatonai szolgálatban töltött idő is beszámít. A közalkalmazotti törvénnyel, annak végrehajtásával kapcsolatban szervezett kampánynak az is jelentős követelése, hogy az A 1-es szorzót (amely most a 92-es minimálbér, azaz 8000 Ft), mindenképpen a köztisztviselői bérekhez kell igazítani. Ez utóbbi esetben alapszorzó a tavalyi 15 000 Ft helyett 18 000 Ft. S éppen azért, mert ezek a céljaink az iskolafenntartók, valamint a költségvetés számára többletkiadásokkal járnak, törvényes garanciákra van szükségünk. Az elmondottak alapján mit kell konkrétan tenni a jogértelmezés, továbbá a már meghozott törvények végrehajtása érdekében? Az 1993-as költségvetési törvényből következően májustól várható egy bérpolitikai intézkedés. Ezt idejekorán elő kell készíteni. És természetesen el kell érni, hogy a normatívák, melyek általában viszonylag tisztességesek, jussanak el az intézményekbe. Ez persze helyi feladat. Magától értetődik, hogy a törvények befolyásolásához, módosításához és végrehajtásához, végrehajthatóvá tételéhez, jogi értelmezéséhez pontos ismeretükre van szükség. Mi a saját információs csatornáink révén - kiadványainkban, brosúráinkban, vagy lapunkban - mindent elkövetünk, hogy a tudnivalókat eljuttassuk tagságunkhoz. Munkatársaimmal már eddig is sok száz helyi fórumon vettünk részt, s ezek számát még szaporítanunk kell. A jogok gyakorlása a helyi önkormányzatokkal kapcsolatban is fontos, és fel kell készülni arra is, hogy a közalkalmazotti tanácsi választások után együtt kell működnünk ezzel az új intézménnyel is. A közalkalmazotti tanácsokról néhányan azt gondolják, hogy feleslegessé teszik a szakszervezeteket, holott a kollektív szerződéskötés joga a szakszervezeteké, s a képviselet joga az iskolafenntartókkal, a kormánnyal szemben a szakszervezeteké. A közalkalmazotti törvény 4. §-a leírja, hogy az önkormányzatok, a fenntartók, a tulajdonosok csak a szakszervezetekkel kötelesek egyeztetni minden olyan kérdésben, amely a közalkalmazottak nagy csoportját érinti. Tehát az intézmények átszervezése vagy megszüntetése esetében a fenntartóknak egyeztetnie kell elgondolásait a szakszervezettel. Ugyanez vonatkozik a települési, önkormányzati szintű költségvetésre is. A közalkalmazotti tanács tevékenysége az iskola falain belül folyhat csupán. A közalkalmazottak szakszervezetei közül pedig azzal fog tárgyalni a fenntartó, az önkormányzat vagy a kormány, amely reprezentatív lesz, azaz amelyiknek támogatottsága van. A választások időpontja egyébként még nem egészen biztos, hiányzanak a végrehajtáshoz szükséges kormányzati rendeletek. Hadd ragadjam meg az alkalmat: mindenkit kérek, hogy vegyen részt a közalkalmazotti tanácsi választáson, adja le - mellettünk vagy ellenünk - a szavazatát, mert egyébként - reprezentatív szakszervezet hiányában - az önkormányzatnak nem lesz tárgyalópartnere. A közalkalmazotti törvény 9. §-a értelmében pedig az a szakszervezet lesz reprezentatív, amely adott helyen az érvényes szavazatok legalább 10%-át megszerzi. - A februári küldöttgyűlésen feltehetően sor kerül néhány nagyobb változtatásra is? - Ha a küldöttgyűlés elfogadja, reményeim szerint már elkezdődhet egy kongreszszus előkészítése. Amennyiben a küldöttek úgy döntenek, hogy a kongresszus szükséges, akkor a kongresszuson az alapszabály néhány, ma már nem eléggé pontos megfogalmazásáról is döntenie kell. Tudott dolog, hogy a közigazgatás átszervezése lényegében befejeződött Magyarországon. Az önkormányzati törvény azt mondja, hogy a döntések, a fenntartás felelőssége, a pedagógusok alkalmazásának felelőssége, az oktatás minőségéért való felelősség az önkormányzatoké. Az egyeztetések súlypontja áttevődött az önkormányzati szintű szakszervezeti munkára. Ezt erősíti meg mint együttműködési kötelezettséget a közalkalmazotti törvény is. Ugyanakkor nyilvánvalóan nem lehet elhanyagolni, sőt kívánatos lenne, ha ezt elősegítve szerveződnének a megyék. Közvetlenül segíteni tudnák a megyék az apró települések.