Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-16 / 140. szám

1968. JÚNIUS 16., VASÁRNAP Meteorológia - számítógéppel és műholddal Dr. Dési Frigyes igazgató nyilatkozata — Nem vagyunk időjósok. A hozzánk érkező mérési ada­­­tok, felhőképek alapján adjuk prognózist. Tengerparton, sík vidéken, szabályos dom­borzati viszonyok között jó­val könnyebb ez a munka. Nálunk a hegyek sok mindent összezavarnak. Vonul a cik­lon, mely az időjárást hozza, belegabalyodik a svájci, a francia, vagy olasz Alpokba, nekiütközik a Kárpátoknak. Most légy okos meteorológus — mondja dr. Dési Frigyes egyetemi tanár, a Meteoroló­giai Intézet igazgatója. Nagy erőfeszítések történ­nek azért, hogy a prognózis mind pontosabb legye­n. A Me­teorológiai Világszövetség — speciális ENSZ-intézmény — már kidolgozta a terveket. A lényeg a matematikai mód­szerek, elektronikus számító­gépek alkalmazása. — Ehhez a fontos munká­hoz drága berendezések, elekt­ronikus számítógépek kelle­nek — folytatja az igazgató. — Márpedig a különböző or­szágok gazdasági lehetőségei nem egyformák. S hogy mégis minden ország hozzájusson az ilyen eszközökhöz, ehhez kell a világszervezet. A műholdak üzenete A meteorológiai műhold a másik nagy, korszerű segítő­társ. A magasban keringő mesterséges égitestek világ­méretekben fényképezik felhőzet alakulását és felvéte­­­leiket folyamatosan közlik a földi vevőállomásokkal. A mi lőrinci intézetünkben is van egy kitnő, hazai gyártmányú vevőkészülék, amely állandóan veszi a műholdak által sugár­zott felvételeket, s automati­kusan dobja ki a kész képe­ket. A felhőkép jó ismerete, különösen a tornádó­, a hur­rikánzónákban felbecsülhe­tetlen segítség. Hiszen a kép elárulja a vihar vonulási irá­nyát. De a mi körülményeink között is igen fontos, mert a szakember a felhőképek alap­ján jobban lemérheti a hom­­b­orzati viszonyok hatását, az időjárás várható alakulását. Meteorológia és mezőgazdaság A meteorológia, az időjárás tudománya, azon kívül, hogy naponta többször kiadja je­lentését a jelenlegi, és előre­jelzését a közeljövőben várha­tó időjárásról, jelentős kuta­tásokat végez.­ Kutatásainak egyik célja, hogy gyakorlati segítséget nyújtson a mező­­gazdaságnak, hiszen a mező­­gazdasági termelés a népgaz­daság ágazatai közül legjob­ban függ az időjárás alakulá­sától. Melyek azok a tudomá­nyos témák, amelyekkel köz­vetlenül a mezőgazdaság ér­dekében foglalkoznak? — Iparkodunk a mezőgaz­dasági szakembereknek is mi­nél több hasznos tanácsot ad­ni — mondja Dési profes­­­szor. — Mezőgazdasági távlati tervek készítéséhez szolgálta­tunk különböző éghajlati jel­lemzéseket, tanácsot adunk, miként alkalmazkodjanak az időjárási viszonyokhoz. Agrometeorológusok mérik a lehullott csapadékot és a ta­lajnedvességet is. A változá­sokat köztik a mezőgazdaság­gal. Az úgynevezett fenológiai állomásokon figyelik a növé­nyek fejlődését, számszerű pontossággal megállapítják, milyen hatást gyakorolnak a meteorológiai elemek a növé­nyekre. Hadüzenet a jégesőnek A meteorológiai tudomány egyik­ legfontosabb tennivaló­ja az időjárás módosítása. — Nálunk nincs­­ ilyen ku­tatás — mondja Dési Frigyes. — Egy grúziai felhőfizikai in­tézetben, amellyel kitűnő kap­csolatban vagyunk, már sok mindent kikutattak, s a gya­korlatban is kipróbáltak. Ne­künk az a kellemes feladat jut, hogy mindezt jól alkal­mazzuk. Ilyen tennivaló pél­dául a jégeső elhárítása. A professzor elmagyarázza, hogy a felhőképződéshez nem­csak vízgőztelítettség szüksé­ges, az is fontos, hogy kicsa­pódási, úgynevezett konden­zációs magvak keletkezzenek. — Vegyünk egy viharfelhőt. Ebből esik a jég — magyaráz­za Dési professzor. — Ha ke­vés a kondenzációs mag, ak­kor a kevés magon nagy tö­megű jégszemek keletkeznek. Ismerjük pusztításukat. Mi tehát a teendő? Abba a felhő­cellába, ahol a jégeső „szíve” van, olyan anyagot kell bele­­lőni, amely megszaporítja a magvak számát, így nagyon parányi jégszemek keletkez­nek, amelyek elenyésznek esés közben. Ágyúval, vagy rakétával lövik a felhőbe az ezüstjodid, szénsavhó magva­kat. Megfelelő méretű, kémiai összetételű anyagokra van szükség, így tehet a régiek kí­sérlete, hogy kartáccsal lőjjék szét a felhőt,­ csak a megsej­tése volt valaminek. A kar­­tácsrepesz ugyanis nem meg­felelő kondenzációs mag­ felhőképzéssel is folynak kí­­­sérletek. Az úgynevezett hi­deg ködök eloszlatása pedig már megoldott dolog. Külö­nösen repülőtereken van nagy jelentősége. — A jövő évben — fejezi be a beszélgetést Dési pro­fesszor — mi is szeretnénk hadat üzenni a jégesőnek. Terveink szerint az északi tör­ténelmi borvidéken sorakozik majd fel az „üteg”, hogy meg­védje az értékes szőlőket a pusztító jégveréstől. Kékesdi Gyula GÉPIPARI FEJLESZTŐ INTÉZET heti 44 órás munkaidőre (minden második szombat szabad) FELVESZ orosz nyelvű műszaki dokumentátort és németül feltétlenül tudó idegen nyelvű műszaki dokumentátort Magyar—orosz, illetve magyar— német műszaki fordításban gyakorlottak előnyben. Az írásbeli jelentkezéseket­­ működési leírással kérjük „Fejlesztő Intézet 144” jeligére a Felszabadulás téri hirdetőbe "kibírtat) HÁROMDIMENZIÓS TV Nyugatnémet tv-szakértők állítása szerint a következő évtized végére valósággá vá­lik a háromdimenziós televí­zió. Már igen előrehaladott stádiumban folynak a kísér­letek, 10 ezer sugár felhasz­nálásával. A legnagyobb prob­lémát az jelenti, hogy olyan térhatású tv-készüléket fej­lesszenek ki, amelynek tö­meggyártása gazdaságilag tel­jesen kifizetődő. Ajtónyitás — ujjlenyomattal Az Egyesült Államokban szabadalmat adnak ki olyan a elektronikus ajtózárra, amely tulajdonos ujjlenyomatát azonosítva nyílik ki. A nyitó­­szerkezet csakis abban az eset­ben működik, ha az ujjlenyo­mat megegyezik az elektroni­kus rendszer emlékezetében őrzött mintával. Ehhez a szer­kezethez „álkulcs” nem ké­szíthető. S még egy vitatha­tatlan előnye van: a kulcsot nem lehet sem otthonhagyni, sem elveszíteni. NŐKNEK AJÁNLJUK... A parfümök varázskertje „Öh, epedéstől súlyos il­lat ...” A hölgy néhány óra hosszat ott hevert baudelaire-i szerelmek dívá­­­nyán, majd tovatűnt, maga mögött hagyva azt az illatárt, amely úgy megmámorosította a költőt. Elő hát a parfümös­­üvegekkel! A parfüm csoda­­fegyver: fegyverkezzünk fel illatszerekkel, és induljunk csatába. „A nőnek ismernie kell parfümje varázserejét.’’ Szívleljük meg Valentin Bresle-nek, a parfümök har­minc évvel ezelőtti híres szak­értőjének ezt a jó tanácsát. Minden parfüm állati vagy virágeredetű. Az előbbiek ér­zékiek, az utóbbiak a lágyság és kedvesség hordozói. A kér­dés csak az, hogy kit akarunk meghódítani, és ehhez milyen nőnek kell lennünk. Ha meg­választottuk a varázsszer ös­­­szetételét, meg kell kérdez­nünk az illatszertárban, mi­lyen illatokból álnak a hang­zatos nevekkel ellátott par­fümköltemények, vagy fürdőszobáinkat alakítsuk pedig át alchimista laboratóriummá, hogy kikísérletezzük az ideális parfüm receptjét. Ehhez tudni kell, mi tesz csábossá egy nőt. Az ámbra, amely a kifino­mult gyönyör képzetét kelti, afrodiziákum, vagyis szerelmi vágyat fokozó szer. Ha pézs­mával, cibettel vagy szantálfa illatával párosul, ellenállhatat­lan. Olyan élénkítő és delejes hatása van, hogy megbízhatunk benne,nyugodtan Az állati eredetű cibet ugyancsak felkorbácsolja a szerelmi vágyat. Paracelsus azt is elmondta róla, megöli a tetűt, bolhát és hogy po­loskát. Az ember sose lehet elég elővigyázatos! A pézsmát a pézsmaszarvas szolgáltatja. Sok nehéz parfüm alapanyaga. Mély érzékiséget hordoz. Beszélik, hogy Per­zsiában a taurisi mecset, amely pézsmával illatosított malter­ral készült, a napsütés hatá­sára olyan illatot áraszt, hogy megmámorosodnak tőle a sze­relmesek. Aki a végzet asszonya akar lenni, keverjen parfüm­jébe tubarózsa- vagy szegfű­kivonatot. De vigyázat, a fehér szegfű hűségre ihlet, a vörös kölcsönösségre, a sárga azon­ban elutasításra. Felejtsünk fiókunkban néhány almát. Ál­lítólag az almaipat is gerjesz­ti a szerelmi vágyat. E célra ne vessük meg a pacsulit sem, amelynek illatárja a második császárság alatt közkedvelt volt. M­a újra divatba jön, bár egyesek azzal vádolják, hogy közönséges. A vetivert és a páfrányt en­gedjük át a férfiaknak: csá­bítsanak vele bennünket ők. A megrontást azonban úgy űzhetjük el, ha némi mirhail­latot használunk. A menyasszony érzékeltesse szűzies tisztaságát azzal is, hogy orgonaillattal szórja be magát, bár jelezheti finom gyönyörökre irányuló vágyát Írisz- és jázminillattal. A fia­talasszony új életét „megala­pozhatja” a boldog várakozás jelképével: a gyöngyvirágil­lattal. Ne feledkezzünk meg a rózsáról sem a mézeshetekre: így kerülhető el a gyönyörben az erőszak, s így mérsékli vágyat a nyugodt gyöngédség.­ Ha viszont férjünk túlságo­san nyugodtnak bizonyul, dob­junk, tudtán kívül a levesbe egy kis kakukfüvet, mert il­lata izgatólag hat. Ha szeret­jük az ínyencséget a szerelem­ben, titokban ejtsünk keb­lünkbe egy kis zacskó vaní­­lát. Pihenéshez való az ibolya­illat, az elalváshoz az illatos dohányfüst. Reggel,­­ amikor frissen és rózsásan ébredünk, tüstént visszanyerjük egyen­súlyunkat, életvidámságunkat és energiánkat, ha vérbéna- és ci­ford­ulattal'üdítjük­ fel testünket. A parfümöknek ez a hatal­ma, amelyben mi elédelgünk, a költő fellelkesül, a tudósokat is izgatja. A legújabb tudomá­nyos felfedezések megerősítik azt a feltevést, hogy az illat­szerek kihatnak a szexualitás­ra. Avignonban egy orvosnak sikerült kigyógyítania egy fér­fit impotenciájából azáltal, hogy kikezelte anozmiáját (szaglóérzéke hiányát). Már Rabelais is beszélt „a szagok­ról, amelyek tűzbe hoznak és felkészítik a férfit a szerelem­re”. Ha hozzátesszük a férfit nyugtató, a férfit dédelgető il­latokat, amelyek — mint a szellem Aladdin csodalámpá­jába — mind beleférnek csöpp kis üvegcsékbe, csak rajtunk áll, hogy megjátsszuk a bű­vészinast, hogy illattal ken­dőzzük magunkat, s jok új hatalmunkat, ki ismer­megte­remtve mindennapi környeze­tünkben azt az illatharmóniát, amelyről gyakran megfeledke­zünk. Claise Tauwels A Figaro Littéraire tanácsai /I Budapesti **•Üveges Ktsz FIÓKJAINÁL 2 MILLIMÉTERES VÁGOTT ÜVEG bármilyen mennyiségben KAPHATÓ Kontírozó és leíró, valamint anyagkönyvelőt keresünk azonnalra. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. PETŐFI TSZ, KOCSÉR PEST MEGYE A nap „ letapogatása“ „Saját rezsiben” készítették el a göttingai egyetem csil­lagvizsgáló intézetének tudó­sai és technikusai a nap megfigyelését szolgáló első programirányítású tükörte­­leszkópok egyikét. A kompli­kált műszer előállítása, ami elősegíti a nap programozott „letapogatását”, kerek 150 000 márkába került. Hasonló ter­vezetekről mindeddig még csak az USA-ban van szó. Az elektronikus tükörtelesz­kópot a német kutató kö­zösség által életre hívott nap­kutató intézet állította fel Locarno (Svájc) mellett, Or­­selinaban. Légiposta-jubileum ötven évvel ezelőtt, 1918. július 4-én kezdődött az első rendszeres légipostajárat Bu­dapest—Bécs között. A kora­beli sajtó hasábos cikkekben foglalkozott az úttörő jelen­tőségű eseménnyel, hiszen ez­zel a világon a negyedik lé­gijárat indult meg. A gép postát is vitt magával és így jelentek meg az első légiposta bélyegeink. Erre a célra az akkor forgalomban volt és az országgyűlés épületét áb­rázoló sorból a 75 filléres és a 2 koronás bélyegek szol­gáltak, amelyeket REPÜLŐ POSTA szövegű felülnyo­mással, valamint érték-felül­nyomással láttak el. A fél­százados jubileumot a posta július 4-én 2,60 forint név­értékű bélyeg kibocsátásával ünnepli meg. A bélyeg, amely a most forgalomban levő légi­postasor kiegészítő értéke lesz, a bécsi Stephankirchent ábrázolja, felette MALÉV re­pülőgéppel. Az évforduló nap­ján a MALÉV különjáratot indít Bécsbe, másnap pedig az osztrák légitársaság egy különgépet Budapestre. Mind­kettő postát is szállít és a le­velek különleges emlékbélyeg­zést kapnak. Az üdülés „tudománya" Pecsenyére sülve - Fáradtabban, mint az indulásnál Nyári szabadságukat az emberek legszívesebben víz mel­lett töltik. Sok pénzt és fáradságot fordítanak a nyaralás elő­készítésére, de ritkán gondolnak arra, hogy a szórakozáson kí­vül egészségüket is szolgálja-e. A tóparti klíma jellegzetessége: a nagy vízfe­lület hőmérséklet-kiegyenlítő hatása és a csökkent felhő­­képződés, ami a órák számát növeli. napsütéses A hul­lámzó vízről visszaverődő napsugár az ibolyántúli suga­rak hatékonyságát fokozza, ami nemcsak a bőr szép le­barnulását eredményezheti, hanem gyors leégést és nap­­szúrást is okozhat. A balatoni üdülés tehát erős inger a szer­vezetre, ami a gyerekek fejlő­dését és az egészséges felnőt­tek szervezetének regeneráló­dását elősegíti ugyan, de betegek számára káros is le­­­het. Különösen a pajzsmirigy­­túlműködésben szenvedők vi­selik el nehezen a Balatont, de annak az egészséges fiatal­embernek, aki csaknem egész napját a strandon tölti, az éj­szaka felét pedig áttáncolja, ugyancsak hosszú idő kell a balatoni nyaralás kiheverésé­­hez. A strandolók két legveszélyesebb szokása; a napon aludni és a tűző na­pon átforrósodott testtel a hi­deg vízbe ugrani. A nap kön­­­nyen elbágyasztja az embert és megesik, hogy a mély al­vás szinte ájulásba megy át, melyből még a bőr súlyos le­égése sem ébreszti fel a sze­rencsétlen „üdülőt”. Az ilyen gondatlanság éppúgy­­ tragikus következményekkel járhat, mint az átizzadt testtel hideg vízbe ugrás, amikor a szív már nem tud alkalmazkodni a hirtelen hőmérsékleti válto­záshoz. Helytelen az a szokás is, hogy a strandon a déli nap tűző sugarai alatt órákig fut­balloznak, vagy röplabdáznak a fiatalok. Sem nyaralás, sem hét végi pihenés során nem helyes az egész napos strandolás, amit nálunk oly sokan és oly szíve­sen űznek. Aki egész héten dolgozik és vasárnap reggeltől estig a strandon tartózkodik, az aligha kerülheti el bőre le­égését, s vasárnap este fárad­tabban kerül haza, mint ahogy reggel elindult. A víz mellett nyaralók is jobban teszik, ha délelőtt és délután csak 2-2 órára mennek a vízbe, s a köz­beeső időt pihenéssel, árnyék­ban olvasással, sakkozással, vagy árnyékos fasorban sétá­­l­ással töltik. A pihenést, akárcsak a mun­kát, jól kell b­eosztani. Nem helyes egész nap az ágy­ban heverészni, reggeltől es­tig túrázni, és nem ajánlatos órákat tölteni a vízben sem. Az utóbbi főleg a meleg vizű fürdőkben szokásos. A közép­korú, vagy az idős, és legtöbb­ször nemcsak reumás fájdal­maktól, hanem magas vér­nyomásban és szívbántalmak­­ban szenvedő üdülők is órákat áztatják magukat a meleg vízben. Aki így tesz, az ne csodálkozzék, ha fájdalmai fokozódnak, szervezete kime­rül (a szívével együtt) és lé­nyegesen rosszabb állapotban tér haza, mint ahogy a nya­ralást megkezdte. Dr. Sándor Róbert

Next