Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-19 / 15. szám
1971. JANUÁR 19., KEDD INTERFAVORITOK A székesfehérvári Videoton Rádió- és Televíziógyár, televízió- és végszereldéjében hétfőn kezdték meg az új korszerű Interfavorit televíziók sorozatgyártását. A TA 3203, 3202, illetve 3201 jelű új „Inter” készülékek az Intersztárhoz és az Interfavorithoz hasonlóan folyamatos hangolásnak, tehát skálával állítható be az állomás. A három változat közül TA 3203-as egynormás, a TA a 3202-es kétnormás, a TA 3201- es készülék háromnormás, amellyel az OIRT- és a COR- állomásokon kívül az UHF sáv is vehető. A Interfavorittal TA 2101-es új fekete-fehérben vehető a budapesti színes kísérleti adás, továbbá az induló második program adása is. Az első negyedévben összesen 11 000 készüléket adnak át belföldi kereskedelemnek. Árukat 5370, 5470 és 5950 forintban állapították meg. FEST ff EGYE! A pihenés bére (1) A CSEND VILÁGA Parasztfestők képein — mint éppen a nem távoli, ceglédi Benedek Péterén — látni olyan arcokat, amilyen Hável Ambrusé. Elnagyolt vonások, melyek magukban nyersek lennének, ám összefonódva, egymást kiegészítve a mármár időtlen nyugalmat, s a világ dolgaival való békés megtérést sugározzák. Ahogy az embert körülfogó tárgyak is.* Az évtizedek alatt patinát kapott bútorok, a gonddal eligazított térítők, az üveg mögött csillogó porcelánok fehérje, nyek zöldje. Az a szobanevőolajkályha jól fűt, a házigazda legényesen, ingben ül az asztal mellett, hatvanhat éve ellenére. — Hol kezdjem? 1904 decemberében születtem, az egyik kecskeméti tanyán, apám Szőreg Hável Károly, anyám Ilona volt. ötödik gyerekként érkeztem, kettő még én utánam született, heten voltunk testvérek. Apámnak két holdja volt, s kettőt bérelt hozzá. Azóta a tanyát, a földet megette a város, jártam arra, láttam, házak állnak ott, a két nagy diófa helyén utca fut... Mosolyog, legyint, mint aki azt mondja, így veszik el a bölcsőhely, s így az öreg temetők sok-sok halma is, mert ront és épít az élet, szüntelen. — Ma már csak az öregek hiszik el: nagy szerencsének számított, hogy bekerülhettem a vasúthoz, krampácsoliónak, azaz pályamunkásnak... Élet: semmi és minden. Semmi háborúk viharában, embermilliók tülekedésében, minden annak számára,akinek élnie kell ezt az életet. Hável Ambrus tehát végigjárta a semmi és a minden útját. Hável Ambrus pályamunkás ... Hável Ambrus, mozdonyfűtő, segédvezető, gépész... Férj, apa, házat építő ember, a lét apró kapaszkodói fölfelé. — A háborúban a vasút mentességet biztosított, de mégis hadifogoly lettem, német katonával a hátam mögött vonatoztam ki Ausztriába, ott estem fogságba, negyvenhétben kerültem haza... « Állomások: képletesen s valójában is. Mennyit vonatozott? Nem tudja. Nem volt divat akkoriban a teljesítmények ilyesfajta jegyezgetése. Tolatómozdonyok, teherszerelvényeket vontató gépek, majd az oly’ áhított beteljesülés, a személyszállítás. Állomások lassan fölbukkanó és eltűnő képe — sárga vakolat, zöld ajtók, piros muskátlik az ablakokban —, jelzők pirosa és zöldje, váltók csattogása a kerekek alatt... Menetutasítások, vasutas laktanyák rideg, férfiszagú termei, hajnali ködben való indulások, a mozdony szikrái a koromfekete éjben... A gyerekek valamikor mozdonyvezetők akartak lenni. Bűvölte őket a gőzfúvó, síppal nyerítő, csattogva vágtató vasparipa. Hány gyerek akar ma mozdonyvezető lenni? S ha akar is, gőzfúvó, szikrát okádó vasparipán? Ugyan! * — öt esztendeje vagyok nyugdíjas, havonta 1830 forintot kapok. Fölrajzolható-e reális, kép arról, a társadalmi méretekben is hatalmas táborról, amelyet a nyugdíjasok alkotnak — tettem fel a kérdést magamban, amikor elkezdtem a nyugdíjasokról szóló riportsorozat anyagának gyűjtését. A megjelölés, a nyugdíjas, sokféle embert fog össze. A minisztert, a termelőszövetkezeti parasztot, a vezérigazgatót és a munkást, az egész életén át picinyke fizetésért körmölő hivatalnokot s az emlékezetes alakítások feledhetetlen tulajdonosát, a színművészt. Ki tehát Nyugdíjas? Kiket kellene fölkeresni, bemutatni életüket, gondjaikat, örömeiket? Hol az igazságos mérce? Társadalmi erőforrások s egyéni igények egyeztethetők-e, miként ? Kérdések, amelyekre — jó, ha az elején bevallom — aligha ad teljes, kielégítő feleletet a szerző. Nem, mert nincsenek egyértelmű, minden nyugdíjasra igaz feleletek. A részből azonban kikövetkeztethető az egész. Ezért kopogtattam Hável Ambrusok s mások ajtaján, azért nyitottam be hivatalok, intézetek kapuján. Hável Ambrus és felesége ketten élnek albertirsai házukban, amely saját tulajdonuk. Hável néni nem dolgozott, azon kívül, hogy fölnevelt három gyereket... A gyerekek közül egy sem maradt a faluban, ketten a fővárosban, harmadik Debrecenben él, ez a utóbbi szintén a vasútnál dolgozik. A fővárosban élő két Hável-gyerek közül az egyik tanár, a másik műszerész. Mindhárom fiú, mindhárman családosok. Hável néni. — Jó gyerekek. Nem feledkeznek meg rólunk, hazalátogatnak. Mindig ajándékkal, hiába mondom nekik, kisfiam, van elég kiadásotok, nem szabadna... Istennek hála, nem szorulunk segítségre, az «fram nyugdíja, ha nem is sok, azért elég ... Ami kell, amit a szükség követel, az megvan. Ugye, nem nagyigényű az ember ... A Havel-háztartás szabatos mondatokkal leírható, összes bevételük a nyugdíj — havonta 1830 forint —, tehát az egy főre jutó jövedelem alapján alatta maradnak az ezer forintos határnak, az úgynevezett alacsony jövedelműek kategóriájába tartoznak. Havi rezsijük — amibe Hável néni szíves közreműködésével mindent, a házadót, a villanyszámlát, a fűtőolajat, tisztító- stisztálkodó-szereket belevettem — 769 forintra rúg. Marad tehát élelemre, s minden másra — ruházkodásra, nagyobb iparcikkre, esetleg félretevésre — 1061 forint. Igaz, nyáron besegít a kert, a zöldfélét megtermi, a húshoz, tojáshoz némi pótlás, a csirke, tyúk, mert ■txifhf Hávjgl néni mondja, az mindig volt a háznál. Az 1061 forint túlnyomó része élelemre megy el. Disznót nem tartanak, drága a takarmány, Hável bácsi szerint csak annak éri meg a tartás, hizlalás, akinek megterem a takarmány. Télen többet költenek élelemre, mint nyáron, s így a téli hónapokban alig tudnak bármi mást venni. Utolsó nagy vásárlásuk — két esztendeje — az olajkályha volt. Hável néni a konyhai tűzhely helyébe szeretne palackos gázt, de erre nem futotta még. Talán ... Van, amiről viszont nem hajlandók lemondani. Három újság — egy napilap, két hetilap — előfizetői, könyvet is vásárolnak, bár csak a bácsi olvas, Hável néni inkább kötöget, horgol az unokának, van belőlük öt. A luxust — vagy a statisztikai nomenklatúrát betartva: az élvezeti cikkeket — a kávé, s a bácsi cigarettája képviseli. — Januártól évi két százalékkal emelik a nyugdíjakat ... — Annyit az árak is fölmennek. Persze, eddig még ez sem volt. — Rossz nyugdíjasnak lenni? Nemcsak a pénzre gondolok. — Ami törvényesen megillet, azt megadják. A többért hiába sóhajtozna az ember, ennyi van. Amúgy mij: elvagyunk csöndesen. Két öreg. — Nem hiányzik a vonat, a mozgás, a mindig más táj? — Nem, elég volt. Néha, ha éppen az állomás felé megyek, s járat van, azért nem hunyom be a szemem. Most már villamosmozdonyok járnak erre. — Kívánság? — Egészség legyen, mindkettőnknek. — Tervek? Gyűjtenek valamire? Nagysokára szólal meg: — Ugye, a temetési pénz... nem akarjuk a gyereket. . terhelni vele... Mészáros Ottó (Következik: NYUGDÍJASOK ORSZÁGA) KONGRESSZUSI ÚTMUTATÁS Nem lehet minden a „gyerekből" Régi mondás: „a gyerekből még minden lehet”. Társadalmunk célja az, hogy „a gyerekből” ne „minden” legyen, hanem rendszerünk iránt elkötelezett ember. A fiatalság kommunista szervezete, KISZ olyan szövetség, amelyben a fiatalokat a szocialista elkötelezettség irányáb m nevelik. A KISZ tömegszervezet, amelyben a tagság nem teljesen egységes világszemléletű. A KISZ-re tehát egységesen kommunista szemléletű szervezetnek kell hatást gyakorolnia; az MSZMP hatásának döntő jelentősége van a fiatalság tömegszervezetének politikai és ideológiai irányításában. A párt és a KISZ kapcsolata az egyik legfontosabb szervezeti és politikai, ideológiai kérdés. A párt és a KISZ kapcsolatáról beszélgettünk a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregységében. BESZÉLGETÉS A KISZ-TITKÁRRAL Az üzem KISZ-titkára Kiss János. — Milyen az üzemi párt- és KISZ-szervezet közötti kapcsolat? — Mindent megtárgyalunk, részt veszek a párt gyűlésein, megbeszéljük a pártépítés, vagyis az új tagok — akik a KISZ-esek közül kerülnek ki — felvételének tervét. — Mit jelent ez a kapcsolat az ifjúsági szervezetnek? — A véleménycsere során végső formába önthetjük programunkat és biztosabbak lehetünk abban, hogy olyan dolgokat is jól csinálunk, amiket ha nem beszélnénk meg, esetleg hibásan hajtanánk végre. De a kapcsolat nem azt jelenti, hogy önállótlanul dolgozunk. Teljesen önállóak vagyunk, függetlenül dolgozunk, s évente kétszer beszámolunk a pártvezetőségnek. — Tehát megfelelő az együttműködés az üzemben a két politikai szervezet között? — Megfelelő, csak ezt tudom mondani, tanácsokat kapunk, és segítséget az ideológiai munkában. — S mi a véleménye: mi lenne akkor, ha nem törekedne a két szervezet arra, hogy kapcsolatot tartson? — Mi neveljük az új generációt a pártnak. Irányítás nélkül ez a nevelés nem sokat érne. Ma a KISZ-titkárnak párttagnak kell lennie, ha komoly munkát akar, és hogy komoly munkát tudjon végezni. A pártszervezet segítsége nélkül el sem tudnám képzelni a KISZ-munkát — Lehetne a kapcsolat jobb? Lát-e valahol hibákat? — Szerintem ez így megfelelő, legalábbis nálunk. — Lenne valami elképzelése, igénye a témával kapcsolatban? — Semmi különösebb nincs. Elképzeléseinket, programunkat elfogadták. Megkapunk minden támogatást. BESZÉLGETÉS A PÁRTTITKÁRRAL Az üzem csúcsvezetőségének titkára Cseri Béla. — Hogyan fogja fel az üzemi pártszervezet a KISZ-szel való kapcsolatát? — Irányításként, inkább így mondhatnám. A KISZ munkáját figyelemmel kísérjük, s ahol szükséges, illetve irányítjuk,támogatjuk. — A gyakorlatban történik az irányítás?hogyan — Minden javaslatünkről értesül első kézből a KISZ- titkár. Ezenkívül az üzemi vezetés — párt-,gazdasági, szakszervezeti és KISZ-vezetés — megbeszélésein is értesül a KISZ lókról. képviselője a tennivaÁllandóan ügyelünk arra, hogy legyen feladat a fiataloknak, figyelemmel kísérjük rendezvényeiket, akcióikat és főleg a politikai oktatásban tanúsított aktivitásukat. — Milyennek ítéli a két szervezet kapcsolatát itt az üzemben? — Élő, jó kapcsolatnak. — El tudna képzelni jobbat is? — Nekünk ez így jó. De lehet, hogy nem ez a kapcsolat a legtökéletesebb, amilyen náluk van. Lehet, ha másként csinálnánk, esetleg jobb lenne, de ebben nem vagyunk biztosak. — A párt miben nyújthatja a legtöbb segítséget? — A KISZ szervezeti élete rendszerességének kialakításában és főleg abban, hogy az ifjúsági szervezet politikai tevékenysége ne sikkadjon el. — A KISZ a pártszervezet elvárásainak megfelel? — Ezzel különösebb problémánk nincs. Teljesítik évi akcióprogramjukat, ez azt jelenti, hogy a mi irányításunknak eleget tesznek. — A párt, a közvélemény alakításában, tud támaszkodni a KISZ-szervezetre? — Eme még nem kértük a fiatalokat, bár van egy információs csoportunk, amelyben a KISZ-vezetőség egyik tagja is dolgozik. — A pártnak kell segítséget nyújtani a KISZ érdekvédelmi munkájához? — Ahol erre szükség lenne, segítenénk, de ilyen esetekkel nem találkoztunk. _____________B. Gy. Kamionnal a Kanári-szigetekre Hétfőn, a déli órákban az év első, 250 rpázsa trappista sajtszállítmánya indult Szekszárdról a Kanári-szigetekre. A magyar sajtot kamionnal viszik a hamburgi kikötőbe, ahol hajóra rakják. HÍD — 1946 Budapest nem lehet hidak nélkül, így jajdult fel a köttő, Illyés Gyula, az iszonyat napjaiban: „A legszomorúbbb látvány / ez volt: a betörött / gerincű néma hidak / a két város között, / ahogy feküdtek sorban, / mint leölt állatok / a bűnben és mocsokban / ők, az ártatlanok”. Óriási mészárszéknek nevezte a napokat, amikor a fasiszta düh sorra megsemmisítette a budapesti hidakat. És ünnep lett 1946 tele, január tizennyolcadika. Ekkor nyitották meg ünnepélyesen a forgalom számára Budapest felszabadulás utáni első állandó Dunahídját, a Kossuth-hidat. Tegnap, huszonöt élve. A felszabadult magyar nép hősi krónikájának szép fejezete az, amelyik a hídépítésekről ad számot. Különösen a budapesti hidak újraszületéséről. A jubileum megkívánja a történelmi visszapillantást: bizonyára lesz majd vállalkozó, aki megírja a pesti hidak regényét is, mert a hidak történelme valamiféleképpen Budapest történelme. A Gellérthegy lábánál igen jelentős átkelési hely alakult egykoron. Okirat emlékezik meg a pesti révről, a Portus Pestről 1148 évi keltezéssel. De már korábban is voltak e tájékon ideiglenes, partokat kötő építmények. A Budát és Pestet összekötő állandó híd gondolatával Zsigmond király uralkodása idején találkozunk. Egy errejárt francia lovag, bizonyos Bertrandon de la Broquiére úr útifeljegyzéseiben olvashatjuk, hogy a király tornyot építtet a pesti parton, szemben a várral és ez a torony az állandó híd pesti hídfője lesz. Az építmény már hat lándzsányi magas volt. Maradványai még a XIX. század elején is láthatók voltak — de a híd akkor nem épült meg. Hosszú csak hajóhidak századokig össze a két partot kötötték Az eszme Széchenyi István gondolatában meg, neki köszönhetjük érett a Lánchíd felépítését. Az építkezés előmunkálatai 183S-ben kezdődtek Clark Thierney William mérnök tervei alapján. angol A hidat 1849. november 20-án nyitották meg ünnepélyes keretek között. Már az építés során sok viszontagságot kellett megérnie, sokszor került veszélybe. szabadságharc idején többször akarták levegőbe röpíteni félig kész szerkezeteit az osztrákok. A hidak legújabbkori történelmének szintén hősi nyitánya van. 1945 tavaszától 1946 januárjáig a szovjet hadsereg által épített ideiglenes híd jelentett egyetlen összeköttetési lehetőséget a partok között. Január 18: Kossuth-híd, 1946. augusztus 20: Szabadság-híd, 1947. november 16: Margit-híd, 1949. november 20: Lánchíd, 1964. november 20: Erzsébet-híd. A hősi munkával megépített Kossuth-híd 1955-ig szolgálta a közúti járművek forgalmát, később csak gyalogos forgalmat engedélyeztek rajta és 1960-ban lebontották. A Kossuth-híd már nem áll. De emlékezünk rá, Új hídjaink büszkén feszülő íveiben tovább él, de ahányszor rágondolunk, emléke felszabadult pünk alkotó erejét idézi.néS. I. Januárban már 30 százalékkal magasabb gondozási díjat kapnak a nevelőszülők Életbe lépett a művelődésügyi miniszter utasítása a nevelőszülőket megillető gondozási díj emeléséről. Ennek értelmében a nevelőszülők a rájuk bízott állami gondozott kiskorú gyermek után az eddiginél több mint 30 százalékkal magasabb gondozási díjat kapnak. Ez lehetővé teszi a gyerekek körülményeinek javítását, igényesebb nevelését, gondozását is. Előnyös változás a múlthoz képest az is, hogy a nevelőszülőknek ezentúl nem háromhónaponként, hanem havonta folyósítják a pénzt a gyermek- és ifjúságvédő intézetek. Másik újdonság: figyelemmel arra, hogy az életkor változásával párhuzamosan növekednek egyebek közt az élelmezésre fordított családi kiadások is, az eddigiektől eltérően a nagyobb gyermek után a jövőben magasabb összegű gondozási díjat fizetnek. A miniszteri utasítás úgy intézkedik, hogy ha a gyermek súlyos betegsége miatt kórházi vagy gyógyintézeti ápolásra szorul, a nevelőszülő ebben az esetben is felveheti a gondozási díj 70 százalékát. Ennek természetesen előfeltétele, hogy ellássa az ilyenkor szokásos szülői feladatokat. Gyakran előfordul, hogy a gyermek tartósan betegeskedik, vagy hosszabb ideig tart gyógyulása valamilyen betegségből. Mindkét esetben fokozott ápolásra, gondozásra van szüksége, hogy egészsége helyreálljon. Ezért a rendelkezés a betegség, illetve a lábadozás időszakára módot nyújt a gondozási díj emelésére. Gyakori, hogy a volt nevelőszülők anyagi hozzájárulás nélkül is szívesen otthont adnak a vakációzó gyerekeknek. A jövőben — az utasítás értelmében — a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója gondozási díjat fizet a nevelőszülőnek, ha a gyermek 15 napnál hosszabb időt tölt korábbi otthonában. Hasonlóképpen a patronáló szülő is megkapja az ellátás díját, ha az általa patronált gyermek nála tölti nári szabadságát. Érvényesíti a miniszteri rendelkezés azt a helyes nevelési elvet is, hogy az önálló keresők minden családban anyagilag járuljanak hozzá a kiadásokhoz. Ennek megfelelően, ha a nevelőszülőknél élő állami gondozottnak önálló keresete van, a gondozási díjhoz való hozzájárulás címén — mérlegelve a kiskorú gyermek egyéb anyagi körülményeit is — a gyámhatóság a kereset legfeljebb 30 százalékát ilyen célra igénybe veheti. Ezt a gyermek nem közvetlenül a nevelőszülőjének adja, hanem a gyámhatóság számlájára fizeti be. Megnyílt a II. csehszlovák műszaki hét A Technika Háza nagytermében hétfőn került sor Budapest és hat vidéki nagyváros gazdag tudományos programja, a II. csehszlovák műszaki hét megnyitására, amelyen több száz csehszlovák és hazai szakember, a két ország gazdasági és műszaki tudományos életének számos kiválósága vett részt